Magyar Péter a telefonját lengette a parlamentben: a volt főügyész leírta, mi történt
Magyar Péter az Országgyűlés plenáris ülésén a mobiltelefonját a magasba emelve jelentette be, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője írásban számolt be neki a korábbi büntetőeljárások hátteréről.
Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlés plenáris ülésén, egy válaszfelszólalás alkalmával a magasba emelte a mobilkészülékét a parlamenti képviselők előtt. Rovó Attila tudósítása szerint a kormányfő kijelentette: „Itt van a telefonomban annak a volt főügyésznek az üzenete, itt van, leírta, mi történt.”
A miniszterelnök a képviselői padsorok felé fordulva fogalmazta meg állításait a korábban ellene indított nyomozásokról: „Van egy rossz hírem önöknek: próbálják ezt fabrikálni, óriási összegeket feccöltek ebbe, óriási elvárásaik voltak, visszajutott hozzám, hogy a volt miniszterelnök is azt gondolta, hátha ezzel majd meg lehet akadályozni a rendszerváltást”. Kifejtette, hogy a vádhatóság akkori lépései mögött nem független jogi munka, hanem közvetlen politikai szándék húzódott meg. Az eljárások hátterét illusztrálva a miniszterelnök egy konkrét, budapesti szórakozóhelyen lezajlott konfliktust hozott fel példaként. Az Ötkertben történt incidensnél a vádhatóság nem a megszokott jogi utat követte.
Magyar Péter már korábban is politikai megrendeléssel vádolta meg Fürcht Pált a szórakozóhelyi ügy átminősítése kapcsán. A parlamenti felszólalás során a kormányfő ismét a 2024 szeptemberi eseményekre tért ki, az Ötkertben történt telefonos incidenssel összefüggésben. Bábel Vilmos korábbi beszámolója szerint Magyar Péter álláspontja az volt, hogy ebből az incidensből próbáltak súlyosabb ügyet kreálni a választási indulásának elgáncsolására.
A miniszterelnök felidézte, hogy az ügyben kezdetben egyszerű rongálás miatt indult vizsgálat, ám azt a vádhatóság később súlyosabb kategóriába sorolta át. Állítása szerint a nyomozók akkori döntéseit nem bizonyítékok, hanem közvetlen külső elvárások mozgatták.
„Ő volt az a főügyész akkor, 2024 szeptemberében, amikor bizonyíték nélkül próbáltak politikai nyomásra, politikai utasításra súlyosabb bűncselekményt fabrikálni, illetve nem létező bűncselekményből bűncselekményt fabrikálni” – fogalmazott a kormányfő az ülésteremben.
Magyar Péter szerint a korábbi hatalom jelentős erőforrásokat mozgósított az új politikai erő feltartóztatására, és a volt főügyész üzenete pontosan erről a háttérmunkáról tanúskodik. A miniszterelnök szerint ugyanez a mechanizmus működött a Völner–Schadl-ügyben is. Ott Fürcht Pál korábbi szerepe és a 2024 márciusi ügyészségi fellépése mutatta meg a közvetlen nyomásgyakorlást.
Magyar Péter a volt főügyész feljegyzéseire hivatkozva kitért a Völner–Schadl-ügy körüli korábbi vádhatósági nyilatkozatokra is. Felidézte a 2024 márciusi ügyészségi meghallgatását, amely után az ügyészség igyekezett tompítani a hangfelvételeken elhangzott állításokat.
A kormányfő szerint Fürcht Pált akkor arra kényszerítették, hogy Varga Judit kijelentéseit puszta mendemondának minősítse. „Ő volt az, aki 2024 márciusában, amikor bent jártam az ügyészségen, akit utasítottak, és aki kiállt akkor, és azt mondta, a volt igazságügyi miniszter csak pletykákat terjesztett, amikor azt mondta, Rogán Antal és az emberei besétáltak az ügyészségre, és kihúztak a számukra kedvezőtlen dolgokat az iratokból” – hangsúlyozta a kormányfő.
Magyar Péter aláhúzta, hogy a volt főügyésznek azt kellett tagadnia, hogy Völner Pál és Schadl György Rogán Antal embere volt.
„Azt kellett tagadnia, hogy Völner Pál és Schadl György Rogán embere volt. De van egy rossz hírem, az igazság egy idő után kiderül” – tette hozzá a miniszterelnök, kijelentve, hogy az ex-főügyész mindkét ügyben készen áll tanúskodni. A Központi Nyomozó Főügyészség éléről távozott Fürcht Pál lemondása azonban új megvilágításba helyezte a vádhatósági döntéseket. A volt vezető írásos indoklásában közvetlenül megnevezte a távozásához vezető körülményeket.
A Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője, Fürcht Pál néhány hónapja nyújtotta be felmondását, és már nem áll a vádhatóság alkalmazásában. Szily László cikke szerint a Legfőbb Ügyészségen befolyásolták a politikailag érzékeny ügyek nyomozását, a volt főügyész pedig írásos indoklásában informális nyomásgyakorlásra hivatkozva távozott posztjáról.
Fürcht Pál az aranykonvoj-ügyről is sokat nyilatkozott az utóbbi időben, például azt, hogy 2026. március 3. napján maga Orbán Viktor akkori miniszterelnök adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak.
