Egymásnak feszül a világ két legnagyobb hatalma – mi következik?
Donald Trump vámháborúja nyomán Kína felvette a kesztyűt, viszontválaszként jelentős vámokat vetett ki az amerikai termékekre. Kína azonban nem olcsó termékekkel árasztja el az Egyesült Államokat; az USA kínai importjának csaknem felét ma már elektronikai és gépipari cikkek teszik ki. Peking a helyzetre fogyasztásélénkítő és beruházásösztönző programokkal reagál, a technológiai fejlesztéseket, valamint a nemzetközi együttműködéseket helyezve gazdasági stratégiája középpontjába.
Józan ésszel felfoghatatlan mértékű vámszínvonalhoz vezetett, hogy a Donald Trump által kezdeményezett vámháborúban a kínai vezetés felvette a kesztyűt, és nem tárgyalásokat ajánlott, hanem maga is hasonló mértékű vámokat vetett ki az amerikai termékekre.
Abban, hogy az amerikai dolgozók érdekeit így igyekszik elnökük megvédeni, minden bizonnyal szerepet játszik, hogy Trump úgy véli, Kína még ma is a nagy számban rendelkezésére álló, olcsó munkaerő által előállított „ócó” tömegcikkekkel árasztja el Amerikát, és ezáltal az amerikai dolgozók egyre nagyobb hányadát fosztja meg a munkalehetőségtől.
Mint ahogy az ábránkon is látható, ma már az USA Kínából származó importja csaknem felét az elektromos és elektronikai berendezések valamint a gépek, nukleáris reaktorok, kazánok árufőcsoportokba tartozó termékek teszik ki.
2024-ben a kínai export értékének 9%-át az okostelefonok képviselték, amelyeknek egy jelentős hányadát az Apple cég számára gyártott termékek tették ki.
A laptopok 7, az elektromos gépjárművek üzemeltetéséhez szükséges akkumulátorok 3 százalékot, míg a toplista további két termékcsoportja, a játékok és a távközlési berendezések 2-2 százalékkal járult hozzá az USA Kínából származó importja értékéhez.
Az USA Kínába irányuló, az onnan származó importjáénál jóval kisebb nagyságrendű exportjában igencsak előkelő helyet foglalnak el az ásványi fűtőanyagok, olajok, desztillációs termékek továbbá az olajos magvak, gabona és gyümölcsök árufőcsoportok termékei.
Az USA kivitelének legfontosabb árucikke a szójabab, ami 2024-ben a Kínába irányuló exportja értékének 9%-át tette ki. A repülőgépek és -hajtóművek 8, az integrált áramkörök és a gyógyszerek 4-4 százalékot, míg a kőolaj 3%-ot képviselt.
Annak ellenére, hogy a vámháborút az amerikai elnök hirdette meg, ez az USA gazdasági szereplőit sokkal kevésbé felkészülten érte, mint a kínaiakat.
Mind belgazdasági, mind külső kapcsolatait illetően Kína már jó ideje készül valami hasonlóra.
Március közepén egy, a lakossági fogyasztás élénkítését célzó átfogó akciótervet hirdettek meg, aminek lényege, hogy a lakosság fizetőképességének és vásárlási kedvének növelése révén érjék el a több éve tartó deflációs nyomás enyhülését valamint, hogy ezáltal enyhítsék a külpiaci keresletnek a protekcionista intézkedések miatt bekövetkező csökkenésének hatásait.
Kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a technológiai újdonságok (pl. az AI által vezérelt termékek) és az új szolgáltatások iránti kereslet élénkítésének.
Az ipari termelésnek a protekcionista intézkedések következtében várható problémái enyhítése végett februárban egy cselekvési tervet hirdettek meg a külföldi beruházások ösztönzése érdekében. A kormány ígéretet tett arra, hogy valamennyi vállalkozást, tehát hazait és külföldit, államit és magánt egyenlő elbánásban részesít.
A terv új külföldi vállalkozások becsalogatása mellett a már Kínában tevékenykedők nyereségének ottani befektetésére is igyekszik ösztönözni, olyan ágazatokra összpontosítva, mint például a biotechnológia, a telekommunikáció, az oktatás és az egészségügy. A kormány eltörli a külföldi vállalkozások kínai kölcsönökhöz való hozzáférését korlátozó rendelkezéseit is.
A multinacionális vállalatokat arra is ösztönzik, hogy hozzanak létre regionális központokat Kínában.
Kína mindemellett erősíti a BRICS országokkal fennálló kapcsolatait, illetve tárgyalásokat folytat a csendes-óceáni térség országai szabadkereskedelmi társulásához (Comprehensive and Progressive Agreement for Trans-Pacific Partnership – CPTPP) való csatlakozásáról is.
Ma még nem tudhatjuk, hogy ki rántja majd félre a kormányt ebben a sajátos párbajban, de az már most látszik, hogy Kína jövőbeli versenyképességét a tömegesen rendelkezésre álló olcsó munkaerő helyett egyre inkább a legmodernebb technika vívmányainak kompetens szakemberek által történő előállítása és rendszerbeállítása fogja meghatározni.
Portfolio
