Bolgár elnök: Ukrajna ügye halálra van ítélve
Rumen Radev bolgár elnök nyíltan bírálta az EU folyamatos katonai támogatását Ukrajna számára, és arra figyelmeztetett, hogy Kijev útja az Oroszország elleni győzelemhez „halálra van ítélve”. A megjegyzéseket egy pénteki Facebook-bejegyzésben tette, amelyet a második világháborúban a náci Németország felett aratott győzelem 80. évfordulója alkalmából Moszkvában tartott oroszországi győzelem napi ünnepségekre időzített.
Radev „korunk tragédiájának” nevezte, hogy évtizedekkel a második világháború után Európában a nemzetközi vitákat „ismét katonai eszközökkel oldják meg”.
Rumen Radev bolgár elnök nyíltan bírálta az EU folyamatos katonai támogatását Ukrajna számára, és arra figyelmeztetett, hogy Kijev útja az Oroszország elleni győzelemhez „halálra van ítélve”. A megjegyzéseket egy pénteki Facebook-bejegyzésben tette, amelyet a második világháborúban a náci Németország felett aratott győzelem 80. évfordulója alkalmából Moszkvában tartott oroszországi győzelem napi ünnepségekre időzített.
Radev „korunk tragédiájának” nevezte, hogy évtizedekkel a második világháború után Európában a nemzetközi vitákat „ismét katonai eszközökkel oldják meg”.
„Európának nincs saját elképzelése a háború lezárásáról és a béke megteremtéséről, hanem továbbra is egy olyan ügybe fektet be, amely véleményem szerint halálra van ítélve” – írta a bolgár vezető. Hozzátette, hogy az „újabb fegyverek” Ukrajnába öntése nem fogja közelebb vinni a békét, utópisztikus reménynek nevezte, amely ehelyett az ellenkezőjéhez vezet – még több áldozathoz, pusztításhoz és elveszített területhez napról napra.
Radev megkérdőjelezte az EU céljait is az ukrajnai konfliktus elhúzódásával.
„Európa fél a béke visszatérésétől? Mert a béke visszatérése azt is jelenti, hogy a közfigyelem visszatér az országainkban és társadalmainkban parázsló válságokhoz” – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy Európának le kell vonnia a második világháború tanulságait, fel kell hagynia a militarista megközelítéssel, és helyette a diplomáciai megoldásokra kell összpontosítania.
„Európának emlékeznie kell arra, hogy az egységet és a jólétet a második világháborúhoz vezető rivalizálás, gyűlölet és viták felszámolására tett közös erőfeszítések tették lehetővé” – mondta.
Radev ellenezte, hogy katonai támogatásokat küldjenek Kijevnek, és egyike azon kevés uniós vezetőknek, akik szót emeltek Brüsszel Moszkvával szembeni keményvonalas álláspontja ellen. Korábban a konfliktus elhúzódásától óvott, és „lehetetlennek” minősítette, hogy Ukrajna legyőzze Oroszországot, miközben a békét sürgette.
Oroszország óva intett az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai segítségtől, mondván, hogy az csak elhúzza a konfliktust. Moszkva a Győzelem napja alkalmából május 8. éjféltől május 11. éjfélig 72 órás tűzszünetet ajánlott fel, humanitárius gesztusnak minősítve az ajánlatot, amelynek célja, hogy előkészítse az utat az előfeltételek nélküli közvetlen béketárgyalásokhoz. Ukrajna „manipulációként” utasította el az ajánlatot, és helyette 30 napos tűzszünetet követelt.
Az orosz védelmi minisztérium szerint Ukrajna az orosz tűzszüneti nyilatkozatot követően többször indított különböző jellegű támadásokat, köztük négy alkalommal kísérelt meg határon átnyúló behatolást az oroszországi Kurszk és Belgorod régiókba.
orosz hírek
