Brutális következményekkel járhat egy iráni rezsimváltás
Az Egyesült Államok vagy Izrael olyan katonai akciója, amely rezsimváltáshoz vezetne az OPEC-tag Iránban, mélyreható következményekkel járna a globális olajpiacra nézve – állapította meg a JPMorgan szerdán közzétett elemzésében.
Ha a történelem tanulságait vesszük alapul, Irán további destabilizációja jelentősen magasabb olajárakhoz vezethet hosszabb időszakokon keresztül
– írta Natasha Kaneva, a JPMorgan globális nyersanyagkutatási részlegének vezetője az ügyfeleknek szóló elemzésében.
A nyomás egyre nő Ali Hamenei ajatollah, iráni legfőbb vezetővel szemben, miközben Donald Trump fontolgatja, hogy csatlakozik Izrael légicsapásaihoz az iszlám köztársaság nukleáris létesítményei ellen. Trump kedden feltétel nélküli megadásra szólította fel Iránt, és közösségi médiában közzétett bejegyzésében Hamenei életét is megfenyegette.
A JPMorgan szerint az olajtermelő országokban bekövetkező rezsimváltások „mélyreható hatással” lehetnek az adott ország olajpolitikájára, termelésére és a globális árakra rövid és hosszú távon egyaránt. Irán az OPEC harmadik legnagyobb termelője, napi mintegy 1,6 millió hordó nyersolajat exportál.
A bank adatai szerint 1979 óta nyolc jelentős rezsimváltás történt fontos olajtermelő országokban,
amelyek során a nyersolaj árak csúcspontjukon átlagosan 76%-kal emelkedtek a válság előtti szintekhez képest.
Az árak végül a válság előtti szintnél körülbelül 30%-kal magasabban stabilizálódtak.
Kaneva szerint a rezsimváltást követő kínálatkiesést „nehéz gyorsan helyreállítani, ami tovább támogatja a magas árakat”. Példaként említi az 1979-es iráni forradalmat, amely megdöntötte Mohammad Reza Pahlavi sah hatalmát és hatalomra juttatta Ruhollah Homeini ajatollah iszlám köztársaságát. Az iráni nyersolajexport 1979 januárjára napi 4,8 millió hordóval zuhant. Bár az OPEC részben kompenzálta az iráni kiesést, az árak mégis emelkedtek, 1980 közepére több mint kétszeresükre, 34 dollárra hordónként,
ami világszintű gazdasági recessziót okozott.
A jelenlegi olajár-emelkedés azonban nem feltétlenül lesz tartós jelentős iráni politikai felfordulás nélkül. A JPMorgan szerint az Izraelt érintő konfliktusokra adott olajpiaci sokkok általában rövid életűek, kivéve az 1973-as jom kippuri háborút, amely arab olajembargóhoz vezetett.
A bank szerint annak kockázata, hogy Irán blokkolja a Hormuzi-szorost, „nagyon alacsony„, mivel az Egyesült Államok ezt hadüzenetnek tekintené. Az amerikai Ötödik Flotta a Perzsa-öböl túloldalán, Bahreinben állomásozik, feladata a kereskedelmi hajózás védelme. A világ olajforgalmának mintegy egyötöde halad át ezen a keskeny szoroson Irán és Omán között.
Az olajpiac eddig már élesen reagált a jelenlegi iráni-izraeli konfliktusra, az árak körülbelül 10%-kal emelkedtek azóta, hogy Izrael múlt pénteken megkezdte légicsapásait.
Forrás: portfolio
