Súlyos figyelmeztetést adott ki a CIA: Putyin hamarosan lecsaphat egy NATO-országra
Amerikai hírszerzési jelentések szerint Vlagyimir Putyin 2026 és 2029 között egy korlátozott katonai akcióval tesztelheti a NATO kollektív védelmi rendszerét a baltikumi régióban. A figyelmeztetés idején az amerikai hadsereg súlyos fegyverhiánnyal küzd: az ukrajnai segélyek és az Irán elleni rakétakampány miatt az ATACMS, a PrSM és a Patriot rendszerek készletei kritikus szintre csökkentek. Míg Donald Trump szerint az USA tartalékai bőségesek, a szakértők az elrettentő erő legyengülésére figyelmeztetnek.
Új amerikai hírszerzési jelentések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben egy korlátozott akcióval teheti próbára a NATO eltökéltségét. Az amerikai elemzések szerint Moszkva 2026 ősze és 2029 között a szövetség legkisebb tagállamai, Észtország, Lettország és Litvánia ellen hajthat végre hibrid műveleteket, hogy felmérje, miként reagál a NATO az 5. cikkely hatálya alá tartozó, korlátozott incidensekre – írta a Wall Street Journal.
A lehetséges forgatókönyvek között felségjelzés nélküli fegyveresek határ menti akciói, szabotázsakciók és a kritikus infrastruktúra elleni kibertámadások is szerepelnek. A hírszerzés értékelése szerint egy ilyen provokáció elsődleges célja nem a területszerzés, hanem a szövetség egységének és reagálóképességének tesztelése lenne.
A figyelmeztetés egy olyan időszakban érkezett, amikor az amerikai hadsereg egyre nagyobb nyomás alatt áll a fegyverkészletek miatt. Az ukrajnai támogatások mellett az Irán elleni hadműveletek is jelentős mennyiségű precíziós fegyvert emésztettek fel. Washington az orosz invázió kezdete óta folyamatosan szállít fegyvereket Ukrajnának, miközben Donald Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok Izraellel együttműködve hónapokon át tartó katonai műveleteket hajtott végre Irán ellen.
A hadműveletek során az amerikai haderő a pilóták kockázatának csökkentése érdekében elsősorban nagy mennyiségű precíziós rakétát vetett be a földi célpontok ellen. A védelmi elemzők és a CSIS kutatóintézet adatai szerint ennek következtében a nagy hatótávolságú Precision Strike Missile (PrSM) és az Army Tactical Missile System (ATACMS) rakéták készletei szinte teljesen kimerültek. A Patriot légvédelmi rakéták állományának mintegy 65 százalékát az iráni és az ukrajnai konfliktusok során használták fel, míg a THAAD elfogórakéták készlete legalább 38 százalékkal csökkent. Hiány mutatkozik a Stinger vállról indítható légvédelmi rakétákból is.
Miközben a Fehér Ház és a Pentagon igyekszik kisebb jelentőségűnek beállítani a problémát – Donald Trump szerint az Egyesült Államoknak több lőszere van, mint bármely más országnak a világon –, katonai elemzők és belső jelentések arra figyelmeztetnek, hogy a gyártókapacitások gyors bővítése nélkül az amerikai haderő mozgástere jelentősen beszűkülhet egy Oroszországgal vagy Kínával kialakuló, nagy intenzitású konfliktus esetén.
