A dzsungel könyve, Tíz kicsi néger – világsikerű művek, amiknek örökre búcsút mondhatunk
Böngészgetve az idei hazai könyvmegjelenések közt, azt láthatjuk, hogy a Helikon Kiadó Agatha Christie életműkiadásában megjelent egy kötet Mert nincsenek többen címen, aminek a fülszövege a Tíz kicsi néger című regényé. Nem hibáról, vagy félrenyomásról van szó természetesen, mindössze a Christie regényeinek ügyét kezelő ügynökséget is elérték az idei rasszizmus elleni tüntetések által kiváltott hullámok – fogalmazza meg az Egyesült Államokból világhódító útjára induló fehérgyűlölő erőszakhullám irodalmi életre kifejtett egyik hatását az Ectopolis Magazin.
Vélhetően többet nem láthatjuk majd sem magyar, sem más nyelveken Agatha Christie Tíz kicsi négerét az eredeti címen. M. Nagy Miklós, a Helikon Kiadó igazgatója írt egy terjedelmes cikket a Nyugati tér blogra, melyben megindokolja, miért volt szükséges Christie legnépszerűbb regényének címét megváltoztatni. (…) az pedig egyértelműen kiderül belőle, hogy a változtatás nem a hazai kiadó döntése, egész egyszerűen a Christie műveinek kiadási jogait kezelő ügynökség szeretné „politikailag korrekt” módon árusítani a regényt, akkor is, ha az eredeti cím egyértelműen hűebben lefesti a cselekményt.
A Tíz kicsi néger eredetileg 1939-ben jelent meg, de már az egy évvel később az Egyesült Államokban megjelenő kötet sem viselte az eredeti címét, noha maga a szerző is így hivatkozott rá egész életében, és emiatt egyébként őt magát is többször érte a rasszizmus vádja, amit mereven elutasított. Érdekesség, hogy főleg az 1980-as évektől a kötet világszerte a legtöbb országban már a Mert nincsenek többen címen futott, de azok a régiók, ahol a néger szó nem jelentett sértést, a kiadók általában ragaszkodtak az eredeti fordításhoz. Tulajdonképpen ezt a „csorbát” köszörüli most ki az ügynökség, és világszerte egységesíti a kötet megjelenését. A Ten Little Niggers 1939-ben került a boltokba, magyarul először 1941-ben jelent meg Vécsey Leó fordításában, méghozzá A láthatatlan hóhér címen, és csak a későbbi, 1968-as Szíjgyártó László-féle fordításban kapta vissza eredeti címét. A kötet egyébként Christie egyik legnépszerűbb írása, világszerte közel 100 millió példányt adtak el belőle, és a modern krimi történetének egyik leghíresebb darabja lett.
Sok minden más egyéb klasszikus mellett az 1967-es kasszasiker, A dzsungel könyve (egyébként érdekesség gyanánt jegyzem meg, hogy ez volt az utolsó olyan Disney-produkció, amelyen maga Walt Disney is személyesen dolgozott, ugyanis nem sokkal később hunyt el) sem kerülhette el a modern kori jakobinusok figyelmét. Mielőtt azonban erre rátérnénk, gondolkozzunk el rajta, vajon mi zavarhatta ezeket a jómadarakat az animációs filmben?
Ez pontosan nem derül ki…
Na de A dzsungel könyve (és tucatnyi más társa) ugyan még mindig jobban járt, mint az Elfújta a szél, hiszen csak „figyelmeztető feliratot” kapott a Sky Cinema nevű óriáscégtől. A Sky szerint ezek a filmek, mesefilmek „elavult hozzáállásúak”, így aki meg szeretné tekinteni mondjuk Az utolsó szamurájt, az 1941-es Dumbót, vagy az Álom luxuskivitelbent, az „figyelmeztető felirattal” fog találkozni a film elején: „Ez a film elavult hozzáállású nyelvi és kulturális ábrázolásokkal jár, amelyek sértően hathatnak ma.”
A Sky szolgalelkű szóvivője a következőt nyilatkozta:
„A Sky elkötelezett amellett, hogy támogassa a rasszizmus elleni küzdelmet és javítsa a sokszínűséget és a beilleszkedést a képernyő előtt és a képernyőn kívül egyaránt.” Hozzátette még azt is, hogy a Sky tulajdonában lévő csatornák mindegyikét felülvizsgálják majd, „szükség esetén pedig cselekednek”. Ez a „cselekvés” pluszinformációk elhelyezését jelenti (legalábbis egyelőre), ami alapján a sok érzékenyített agymosott eldöntheti, hogy megnézik-e az adott filmet, avagy sem. Nem mellesleg van még hova fejlődnie a Skynak, hiszen a Disney Plus már 2019 novemberében, tehát a drogos bűnöző halála előtt több mint fél évvel „figyelmeztetett”, hogy a régi filmek „elavult kulturális ábrázolásokkal” rendelkeznek.
S, hogy mennyibe kerül a Sky-féle fehérellenes kultúrharc? Ezidáig tízmillió fontba, vagyis körülbelül négymilliárd forintba (úgy hiszem, lenne ennek a pénznek jobb helye is). Az elmúlt hetekben úgy zúdulnak ránk a képtelennél képtelenebb hírek, hogy még gyakorlott embereknek is egyre nehezebb lépést tartani velük. Aki pedig tudja, hogy a történelem ciklikus működéssel bír (és nem egy folyamatos, egyenes mentén ábrázolható fejlődéssel), az azzal is tisztában van, hogy ilyen esetekben nincs megállás. Legalábbis jelentős ellenállás nélkül biztosan nem, ugyanis egy öngerjesztő folyamatról beszélünk. Az ilyen és ehhez hasonló időszakok csak akkor törtek meg, ha voltak olyanok, akik a normalitás nevében felléptek a felforgatók ellen és kérlelhetetlenül, bármi áron rendet teremtettek.
Ez az erő hiányzik manapság.
Forrás: kuruc
