A Nyugat ukrajnai illúziói szertefoszlanak
Nem sikerült egységes álláspontra jutniuk a nyugati hatalmaknak arról, hogyan kerüljék el Ukrajna elestét, és a várható fejlemény NATO-ra gyakorolt negatív kihatását – írta a Magyar Békekör tudósítója vasárnapi elemzésében arról a négyhatalmi tanácskozásról, amelyet a hatalomból távozó Biden amerikai elnök kérésére tartottak Berlinben Macron francia elnök, Starmer brit miniszterelnök és Scholz német kancellár részvételével.
Mivel a brit miniszterelnökön kívül egyikük sem támogatta orosz területek elleni mélységi csapásra alkalmas nagy hatótávolságú rakéták, még kevésbé atomfegyverek Ukrajnába telepítését, sem Ukrajna felvételét az Észak-Atlanti katonai szövetségbe, nem maradt más választásuk, mint az eddigi katonai és anyagi támogatás folytatása annak reményében, hogy Kijev minél kevésbé hátrányos helyzetben foghasson béketárgyalásba Moszkvával.
A Kreml nyomban jelezte, hogy – mint eddig is – továbbra is nyitott a komoly tárgyalásra. Putyin elnök a 2022. márciusban orosz és ukrán részről parafált, majd a Nyugat ellenzése miatt Kijev által felrúgott isztambuli béketervben jelölte meg a békekötés alapját. A terv szerint Ukrajnának semlegessé kell válnia, és demilitarizálnák, csak a szerződésben rögzített korlátolt védelmi erővel rendelkezhetne.
Az orosz megközelítés gyökeresen szemben áll Zelenszkij ukrán elnök „győzelmi tervével”, melynek lényege a NATO közvetlen beavatkozása Oroszország ellen. London elszántsága, és Párizs feltételes igenje nem tántorította el Washingtont a Zelenszkij-terv hallgatólagos, Berlint pedig nyílt elutasításától.
Biden igyekezett ugyan meggyőzni Scholzot arról, hogy a NATO-nak nem tenne jót a kiegyezés Oroszországgal, s „elhamarkodottnak” tartja a német kancellár kijelentését, miszerint itt az ideje a békekötésnek, de amint elrepült Berlinből, Scholz Erdogan török elnökkel arról tárgyalt, hogyan újíthatnák fel a párbeszédet Moszkvával.
A Kreml rögvest tudatta, hogy készen áll a párbeszédre, s várja a konkrét javaslatot, hogy a kapcsolatukat egyoldalúan megszakító Berlin mit kíván.
Az Ukrajnát pénzzel és paripával támogató nyugati hatalmak egyre jobban belefáradnak a feneketlen kút tömésébe. Mind kevésbé bírják gazdaságilag, s a romló életszínvonal miatt egyre nagyobb társadalmi elégedetlenséggel kényszerülnek szembenézni odahaza.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint a BRICS csoporthoz tartozó államok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika, Egyiptom, Irán, Etiópia, Egyesült Arab Emírségek) gazdasági növekedése 2024-ben lényegesen felülmúlja a Hetek Csoportjához (G7) tartozó Egyesült Államokét, Kanadáét, Németországét, Japánét, Olaszországét, Franciaországét és Nagy Britanniáét. Míg a G7 összességében várhatóan 0,98 százalékkal növekszik az idén, s közülük öten 1 százalék alatt maradnak, a BRICS átlagos növekedése 3,74 százalékosnak ígérkezik. India 6,8 százalékkal, Kína 4,6 százalékkal, Oroszország 3-4 százalékkal növekszik majd.
A BRICS október 22-23. között tartandó kazanyi csúcsértekezlete előtt elmondható, hogy a csoport a világgazdasági növekedés hajtóerejévé válik. A konfrontációt együttműködéssel felváltó új világrend megkerülhetetlen tényezőjévé.
Berlin, Washington, 2024. október 20. vasárnap (MB)