Európa

A svéd NATO-csatlakozást is befolyásolhatja Novák Katalin lemondása

Hirdetés

Több mint másfél éve nem dönt a magyar Országgyűlés Svédország NATO-csatlakozásáról, mostanra Magyarország maradt az utolsó tagállam, amelyik nem ratifikálta a skandináv ország felvételét. A kormány már 2022 júliusában benyújtotta a javaslatot a parlamentnek, ám Kövér László házelnök a mai napig nem vette napirendre a zárószavazást. Hivatalosan azzal indokolták a halogatást, hogy vita alakult ki a kérdésben a Fidesz-frakción belül, újabban pedig már az a frakció álláspontja, hogy megvárják a svéd miniszterelnök budapesti látogatását.

Novák Katalin köztársasági elnökként többször is sürgette az Országgyűlést, hogy szavazza meg a svédek NATO-csatlakozását. Lemondása után pár hétre azonban az a Kövér László veszi át ideiglenesen a köztársasági elnök feladatait és jogköreit, aki bevallottan ellenzi a skandináv ország felvételét a katonai szövetségbe. Az új köztársasági elnök március végi hivatalba lépéséig könnyen napirendre kerülhet a svéd NATO-csatlakozás az Országgyűlésben, ám Kövér kezében lesz még egy eszköz, hogy tovább húzza a kérdést.

Amíg Kövér az ideiglenes köztársasági elnök, az Alaptörvény szerint nem gyakorolhatja a képviselői jogait, és az Országgyűlés egyik alelnöke veszi át a házelnöki teendőit. Négy kormánypárti és két ellenzéki alelnök közül választhat az Országgyűlés:

  • Hende Csaba, Fidesz szombathelyi országgyűlési képviselője, a törvényalkotási bizottság elnöke;
  • Jakab István, Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) elnöke, a Fidesz országgyűlési képviselője;
  • Latorcai János, a KDNP képviselője, az Országgyűlés korelnöke;
  • Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum Egyesület elnöke, a Fidesz kiskunfélegyházi képviselője;
  • Dúró Dóra, a Mi Hazánk alelnöke, frakcióvezető-helyettese és
  • Oláh Lajos, a DK erzsébetvárosi-terézvárosi országgyűlési képviselője.

Mégis milyen jelentősége lehet a svéd NATO-csatlakozás szempontjából, hogy ki az ideiglenes házelnök? A parlamenti ülések napirendjét a házelnök által vezetett házbizottságban állítják össze a frakcióvezetők. Ha nincs teljes konszenzus a bizottságban – márpedig az elmúlt években sosem volt –, a házelnök tesz javaslatot a napirendre az Országgyűlésnek, amit aztán a plenáris ülésen fogadnak el.

Kövér László másfél éve nem tűzte napirendre a svédek NATO-csatlakozását, és mindeközben többször is arról beszélt: ő személy szerint nem támogatja a skandináv ország felvételét a katonai szövetségbe. „A svédek – szeretném megjegyezni, hogy a finnek is – olyan messzire mentek Magyarország pocskondiázásában, a demokratikusan megválasztott kormány gyalázásában és a mozgásterének szűkítésében, amit nem lehet meg nem történtté vagy mellékes körülménnyé tenni” – fogalmazott pár hete egy interjúban, miután utolsó előttiként a török parlament is megszavazta Svédország NATO-csatlakozását.

Hirdetés

A következő hetekben kiderül, hogy lesz-e bármi szuverenitása az ideiglenes házelnöknek, és napirendre tűzi-e a kormány javaslatát.

Azért is lenne különösen izgalmas, ha Hende Csaba helyettesítené Kövért, mert a törvényalkotási bizottság elnökeként ő vezette tavaly azt a magyar delegációt, ami azért utazott Svédországba és Finnországba, hogy az állítólagos vitákat rendezzék. Hende a stockholmi tárgyalás után elégedetten nyilatkozott a médiának, és úgy fogalmazott: a delegáció támogatja a svédek csatlakozását.

Alig pár hete ráadásul Orbán azt ígérte: megsürgeti az Országgyűlést, hogy az első adandó alkalommal szavazza meg Svédország felvételét a katonai szövetségbe. Erre legkorábban a február 26-án kezdődő ülésen lesz lehetőség.

Ha az Országgyűlés végül meg is szavazza a javaslatot, Kövér Lászlónak ideiglenes köztársasági elnökként lesz még lehetősége az időt húzni.

A törvény ugyanis csak akkor lép hatályba, ha az államfő aláírja. Ha nem ért egyet a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével, az aláírás előtt visszaküldheti megfontolásra az Országgyűlésnek. Ilyenkor a parlamentnek ismét meg kell tárgyalnia és szavaznia a törvényt. Ha pedig az Alaptörvénnyel ellentétesnek tart egy törvényt az államfő, az aláírása előtt megküldheti az Alkotmánybíróságnak, ami megvizsgálja, hogy a jogszabály összhangban van-e az Alaptörvénnyel.

Hirdetés

Az új köztársasági elnök várhatóan csak március végén lép hivatalba. Ha Kövér kitart az eddig képviselt álláspontja mellett, könnyen elképzelhető, hogy Magyarország továbbra sem fogadja el a svédek NATO-csatlakozását.

telex

Hirdetés
loading...
loading...
error: Content is protected !!