Európa

A szlovákok bejelentkeztek Kárpátaljáért

Hirdetés

Már nem csak a magyar közbeszéd feszegeti, hogy mi lesz Kárpátalja sorsa, ha Ukrajna szétesik

 

Már nem csak a magyar közbeszéd feszegeti, hogy mi lesz Kárpátalja sorsa, ha Ukrajna szétesik. Nagy nyilvánosság előtt a kelet-közép-európai térben nem mi voltunk az elsők, akik a politika síkján előhozakodtak az üggyel. Nálunk sem a kormányoldal tette.

Az elsők a románok voltak, kik mások? A szomszédságban sem a hatalmon lévő pártok álltak elő az országgyarapítás ötletével, hanem az ellenzék. Nevezetesen a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), amely Kárpátaljára is szemet vetett.

Mindaddig senki sem nagyon foglalkozott a szélsőségesen nacionalista románok véleményével, amíg az AUR kis pártnak számított, a törvényhozás alsó- és felsőházában a mandátumoknak csak a tíz százalékát tudta megszerezni a legutóbbi választáson. Idén Romániában parlamenti választások lesznek és a közvélemény-kutatások szerint az AUR lehet a következő bukaresti törvényhozás második legnagyobb pártja.

A dolog itt kezd komollyá válni, mert az AUR koalíciós partnerként akár kormányra is kerülhet.

Hirdetés

Aztán jött Szlovákia, amely szintén bejelentkezett Kárpátaljáért.

Milan Uhrik szlovák politikus, az Európai Parlament képviselője a minap kijelentette: Ha a jövőben Ukrajna egyes régióinak lakossága más államok részévé kíván válni, Szlovákiának támogatnia kell a demokratikus akaratot.

Körmönfont megfogalmazás, mintha a politikus a nyilatkozat olvasóira bízná annak a kérdésnek a megválaszolását: vajon melyik országhoz akarnának Kárpátalja lakói tartozni, és ezt miért kellene éppen Szlovákiának támogatni? Az uniós honatya, aki a szélsőjobboldal számos bugyrát megjárta már, maga válaszolja meg a gondolatban feltett kérdését, mert szerinte nem is olyan rég Kárpátalja a Szlovák Köztársasághoz tartozott, és a mai napig kulturálisan nagyon közel áll Szlovákiához.

Nana! A történelemhamisítást a törvény ugyan nem bünteti, de azért ez nem ok arra, hogy átírjuk Közép-Európa históriáját. Pláne ne tudatosan, félrevezetve a közvéleményt, elsősorban a szlovák közvéleményt. Milan Uhrik tanult ember, bevallása szerint, angolul, németül és oroszul is beszél. Alig hihető, hogy megfeledkezett volna arról az „apróságról”, hogy Szlovákiához Kárpátalja soha nem tartozott. Az önálló Szlovák Köztársaság csak 1993 óta létezik.

Ha már túljutottunk a történelmi alapképzésen, akkor ki kell térni Uhrik által érintett kulturális kapcsolatokra. Körülbelül ötezer szlovák él Kárpátalján. Azt nehéz megmondani, hogy Ukrajna összes nemzeti kisebbségét hátrányosan érintő nyelvtörvény mit jelent ennek a kis közösségnek. Azért nehéz a helyzetet feltérképezni, mert a szlovák állam nyilvánosan soha nem tett szóvá semmilyen negatívumot, amely a szlovák kisebbséget érintette.

Na, mármost úgy tűnik, hogy szomszédjaink megkezdték a versenyfutást, a Magyar Királyság egykori területéért. Mintha ez bő ezer évig nem így lett volna. Pedig így volt!

Hirdetés

Kárpátalja és a román területi terjeszkedési szándékkal kapcsolatban szólnunk kell Tucker Carlson tévés személyiségnek a minap Vlagyimir Putyinnal készült interjújáról is. Ennek egyik legmellbevágóbb értelmezése lehet az a lehetőség, amit Somkuti Bálint több korábbi nyilatkozatában is kifejtett. E szerint azzal, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, gyakorlatilag szembe ment a Nyugat által létrehozott világrenddel, aminek a része a határok sérthetetlensége. Az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója nem tartotta kizártnak, hogy Putyin olyasmit tesz, ami ezt az alapelvet felülírhatja.

G. Fehér Péter

A szerző a Magyar Hírlap főmunkatársa

Hirdetés

Hirdetés
loading...
loading...
error: Content is protected !!