Amerika szokatlanul széleskörű intézkedést foganatosított – az EU számára is meglehetősen kínos
Az Egyesült Államok szerdán átfogó korrupcióellenes szankciókat vezetett be befolyásos bolgár oligarchák és korrupt politikusok, üzletemberek, valamint több mint 60 céggel szemben – írja a Politico.
APolitico szerint az USA szokatlanul széleskörű intézkedést foganatosított, ami az EU számára is meglehetősen kínos, miután rávilágít arra, hogy az unió képtelen rendet tartani a saját portáján az egyre sokasodó korrupciós botrányokat illetően, amelyek során az uniós pénzek gyakran a bolgár maffia és nagyhatalmú oligarchák kezében köt ki. A portál megjegyzi, hogy ez eddig a legnagyobb volumenű egyszeri lépés az USA részéről a Globális Magnyickij Emberi Jogi Elszámoltathatósági Törvény keretében, amely világszerte az emberi jogokat megsértők és korrupt elkövetők ellen irányul.
Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint büntetőintézkedést léptettek életbe Vasszil Krumov Bozskov üzletemberrel, Deljan Szlavcsev Pejevszki korábbi parlamenti képviselővel és Ilko Dimitrov Zseljazkov, a jelenleg a különleges hírszerző eszközök ellenőrzéséért felelős hivaltal alkalmazásában álló korábbi kormányzati tisztségviselővel szemben, valamint szankcióval sújtottak 64, a fenti három személy által tulajdonolt vagy irányított vállalatot.
A büntetőintézkedések megtiltják a listán szereplő személyeknek és vállalatoknak, hogy hozzáférjenek az Egyesült Államok pénzügyi rendszeréhez, gyakorlatilag befagyasztva valamennyi amerikai vagyonukat, ezenkívül megtiltják az amerikai állampolgároknak, hogy üzleteljenek a fenti személyekkel és cégekkel.
Az amerikai pénzügyminisztérium ezen felül még több bolgár közszereplő és családtagjai számára is megtiltotta az USA-ba való beutazást, akik között található egy korábbi miniszterhelyettes is.
Az Egyesült Államok azoknak a bolgároknak a pártján áll, akik a korrupció felszámoására törekszik azáltal, hogy elősegítik a bolgár gazdaság és a demokratikus intézményrendszer működését aláásó korrupt tisztviselők elszámoltathatóságát – mondta Andrea Gackit, az amerikai pénzügyminisztérium külföldi vagyonok ellenőrzéséért felelős főosztályának vezetője a döntés kapcsán.
Stefan Janev ügyvivő bolgár miniszterelnök az MTI szerint azt mondta, Victoria Nuland politikai ügyekért felelős külügyi államtitkár telefonon tájékoztatta az amerikai lépésről, amely része annak az erőfeszítésnek, hogy hatékonyabban lépjenek fel a korrupcióval szemben Bulgáriában.
“Partnereinkkel és szövetségeseinkkel fenntartott kapcsolatainkban egyhangúlag valljuk az elkötelezettséget, hogy a korrupció valamennyi formája elleni küzdelemnek feltétel nélküli, fegyelmezett és gyakorlati prioritásnak kell lennie” – áll a bolgár külügyminisztérium szankciókkal kapcsolatos közleményében.
Az EU nem tett semmit
A Politico úgy véli, az EU nem segített a bolgároknak a korrupció elleni harcban. A portál szerint Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke és Angela Merkel német kancellár szemet hunytak az EU legszegényebb országában az elmúlt években zajló jogállamiság lebontása felett, mert Bojko Boriszov volt miniszterelnök, aki az elmúlt évtized legnagyobb részében meghatározó politikusa volt az országnak, jó szövetségesük volt, soha nem vonták kérdőre Bulgária igazságszolgáltatási hiányosságai miatt. A Politico emlékeztet, hogy bár Boriszov áprilisban egy bizonytalan választáson ugyan elvesztette a hatalmat, de pártja, a GERB még mindig vezeti a népszerűségi listát a felmérések szerint az újabb, július 11-i választások előtt.
Bár a korrupció már régóta tudott problémája Bulgáriának, az elmúlt évben kibontakozó botrányok nagyságrendje világosan megmutatta, hogy az oligachákhoz köthető maffia hogyan ejtette foglyul az államot és gyakorol befolyást az igazságszolgáltatás, a biztonsági szolgálatok és a média felett.
Nagyvadak a feketelistán
A szankcionált egyik szerint a legismertebb mágnás Deljan Szlavcsev Pejevszki korábbi parlamenti képviselő, ellentmondásos médiamogul. Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint Pejevszki rendszeresen részt vett korrupciós ügyekben, befolyással való üzérkedés és kenőpénzek révén pedig elérte, hogy megvédje magát a kövéleménytől. Emellett ellenőrzést gyakorolt a bolgár társadalom kulcsfontosságú intézményei felett. Pejevszki – aki az Európai Parlament liberális Megújuló Európa (Renew Europe) képviselőcsoportjában lévő Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPS) nevű szervezethez köthető – az ország korrupciós problémáinak egyik szimbólumává vált. Az USA szerint a 2019-es választásokon is a „bolgár politikai folyamatok negatív befolyásolásán dolgozott”.
Pejevszki elfogadhatatlannak nevezte az amerikai lépéseket és a döntés megtámadását fontolgatja – írja a Politico. Pejevszki úgy véli, ő nem csinált semmi olyat, amivel megsértette volna a nemzetközi emberi jogokat, és mint fogalmazott a Politico szerint, ő nem állami tisztviselő és nem vett részt korrupciós cselekményekben. Washington indokai a szankciókra „egyetlen igaz tényt sem tartalmaznak” – közölte.
Felkerült a listára „a koponya” néven ismert kaszinóbáró is. Vasszil Krumov Bozskovot – akinek van egy pártja is, ami az áprilisi választásokon közel 3 százalékot ért el – azzal vádolják, hogy többször fizetett le kormányzati tisztviselőket, köztük egy jelenlegi is hivatalban lévő politikai vezetőt, illetve orosz vezetők részére tervezett “titkos csatornát” hozott létre a bolgár kormány befolyásolására. Bozskov a szerencsejáték szektorban folytatott tevékenységét követően vált Bulgária egyik leggazdagabb emberévé, ám 2020-ban elhagyta az országot, hogy elkerülje a zsarolás, adócsalás és befolyásolási kísérlet vádját. A jelenleg Dubajban élő Bozskov tagadja ezeket a vádakat.
A szintén feketelistára került Zseljazkov az amerikaiak szerint Pejevszki fontembereként működött közre a korrupciós ügyekben.
Hriszto Ivanov a korrupcióellenes Yes Bulgária párt vezetője üdvözölte a döntést. Szerinte Pejevszki és Bozskov egy nagyszabású korrupciós rendszer részesei, amelyet meg kell szüntetni, Boriszovnak pedig távoznia kell a politikai életből.
Forrás: napi.hu
