Ausztria szembemegy az EU-val
Ausztria az EU-ban elsőként betiltotta az egyes gyomirtók összetevőjeként használt, feltételezett rákkeltő hatása miatt vitatott glifozátot – adta hírül a napi.hu.
Miután a hatóanyag uniós szinten engedélyezett, újra felerősödhetnek a vegyi anyagról szóló és még el sem csitult viták.
Az osztrák parlament nagy többséggel megszavazta a Szociáldemokrata Párt (SPÖ) indítványát az állítólagos rákkeltő hatása miatt vitatott glifozát hatóanyag használatának betiltásáról a gyomirtó szerekben, miközben a konzervatív Osztrák Néppárt képviselői a parlamenti vitán arról beszéltek, hogy mindez „a gazdák arculcsapását jelenti, akik a hatóanyagot szakszerűen alkalmazzák”. Hírügynökségek felhívták a figyelmet arra, hogy Ausztria külön utas döntése ebben a kérdésben uniós jogot sérthet, hiszen az EU növényvédelmi rendelete még 2022-ig engedélyezi a glifozát használatát. Az egyes tagállamok ugyanis csak kivételes esetekben tilthatnak be uniós szinten engedélyezett hatóanyagokat, mivel ez alááshatja a közös piac egységességét. A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet ugyanakkor „történelmi mérföldkőnek” nevezte az osztrák parlament döntését. A hírügynökségek megjegyzik azt is, hogy az ügyben most a labda az Európai Bizottság (EB) térfelén pattog, mivel a bizottság három hónapon belül kifogással élhet az ausztriai tilalommal szemben.
A szert gyártó német Bayer vegyipari óriás sajnálattal vette tudomásul az osztrák döntést. A cég szerint a tilalmat az EB minden bizonnyal kritikusan felülvizsgálja és jogi úton kifogást emel majd. A glifozátot a német Bayer leányvállalata, a Monsanto kezdte forgalmazni az 1970-es években. A gyomirtó feltételezett káros egészségügyi hatásai miatt a Bayer peráradattal néz szembe az Egyesült Államokban.
Tavaly nyáron már tudni lehetett, hogy beindultak a Monsanto-perek az Egyesült Államokban és egy több száz fős csoportos kereset is az esküdtszék elé kerül. A tengerentúlon ugyanis több ezren fordultak az igazságszolgáltatáshoz a Monsanto cég leghíresebb terméke, a Roundup, és annak hatóanyaga, a glifozát miatt. A panaszosok ügyvédjei szerint összesen mintegy négyezren lehetnek azok, akik daganatos betegségük kialakulásáért a hírhedt gyomirtót okolják. A múlt év júliusában elkezdődtek a meghallgatások az első egyéni perben a Monsanto ellen, később pedig egy szövetségi bíró engedélyezte, hogy egy több száz panaszossal indult csoportos kereset is esküdtszék elé kerüljön.
Az Európai Unió 2017 novemberében további öt évre megújította a glifozátot tartalmazó vegyszerek forgalmazásának engedélyét. Európában ugyanakkor – Emmanuel Macron államfő ígérete nyomán elsőként Franciaországban – hamarosan a gyakorlatban is mutatkozhat némi változás, és persze másutt is indulhatnak perek, és más államok is dönthetnek lakossági nyomásra a részleges vagy teljes betiltás mellett.
Párizson kívül az olaszok, görögök, horvátok, luxemburgiak, máltaiak, Ciprus, Ausztria és Belgium szavaztak nemmel a glifozátra tavaly novemberben. A magyar kormány viszont az engedély meghosszabbítását szorgalmazta, Bulgária, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Németország, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia mellett. Egyedül Portugália tartózkodott.
A glifozát színtelen, kristályos, vízben jól oldódó szerves vegyület régóta ismert totális gyomirtó hatóanyag. Széles körben használják a mezőgazdaságban világszerte az egy-, és kétszikű, egyéves vagy évelő gyomok ellen egyaránt. A szer használatának terjedését elősegítette, hogy az eredeti gyártó cég leginkább a glifozát-toleranciát fejlesztette GMO növényei előállítása során. Ennek lényege, hogy a kultúrnövény (például szója, kukorica) a génmódosítás következtében érzéketlen lesz a glifozátkezelésre, ami lehetővé teszi a szelektív növényvédelmet. A gyom a „folyékony kapának” is nevezett glifozát hatóanyagú gyomirtó miatt elpusztul, a kultúrnövény viszont megmarad.
A GMO-k terjedésével az elmúlt években főleg a génmódosított glifozátrezisztens kukorica alkalmazása miatt nőtt meg a glifozát-felhasználás. Az Egyesült Államokban például már a 2000-es évek elejére a legtöbbet használt peszticiddé (növényvédelemre alkalmazott vegyi anyagok, például gyomirtók, rovarölők gyűjtőneve) vált.
Jelenleg Magyarországon is a legnagyobb mértékben használt növényvédőszer-hatóanyag, éves szinten hozzávetőleg 1400 tonna fogy belőle. Ugyanakkor a magyarországi hagyományos, azaz GMO-mentes mezőgazdaságban csak korlátozottan alkalmazzák: többnyire akkor, amikor a kultúrnövénnyel való érintkezése elkerülhető. Így elsősorban a tarlók és nem mezőgazdasági területek gyommentesítésére, erdészetek, illetve gyümölcsösök gyomirtására használják, továbbá nagy szerepe van a parlagfű elleni küzdelemben is. Szántóföldön engedélyezett ugyanakkor a betakarítás előtti permetezés – kukorica, napraforgó, repce, szója, búza, árpa kultúrákban -, állományszárítás (deszikkálás), illetve a betakarítás előtti gyomirtás céljából.
A glifozát EU-ban történő engedélyezése, azaz 2001 óta több olyan tudományos kutatás is napvilágot látott, mely a hatóanyag egészségkárosító hatására utal. A legnagyobb port talán mégis az kavarta, amikor az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) fennhatósága alá tartozó, francia székhelyű Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) 2015-ben a lehetséges rákkeltő anyagok közé sorolta a gyomirtó hatóanyagot. Az IARC szerint a kockázat főleg azok esetében áll fenn, akik foglalkozásukból adódóan vannak kitéve a szer hatásainak. Ugyanakkor jelezték azt is, hogy az otthoni kertészkedésnél a glifozát nem jelent kockázatot.
Bár egyes német hivatalos kockázatelemzések szerint fenti vizsgálati eredmény nem volt megalapozott és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) szerint veszélytelen a szer, a német tartományok fogyasztóvédelmi miniszterei jelezték, hogy Németországban megtiltanák a glifozát tartalmú növényvédő szerek használatát. Ennek ellenére az ötéves meghosszabbításról legutóbb Németország is igennel szavazott. Franciaország ugyanakkor nemmel, annak ellenére, hogy francia gazdák lezárták Párizsban a Champs-Elysées sugárutat, hogy kifejezzék tiltakozásukat a glifozát hatónyagú gyomirtók tervezett betiltása ellen, amelyre Emmanuel Macron államfő még a választási kampányban tett ígéretet.
A növényvédő szerek vagy hatóanyagok visszavonása azonban nem előre eldöntött menetrend szerint zajlik, ahogyan az engedélyezés is bonyolult eljárás, amely a felhasználásukkal együtt szigorú kontroll mellett folyik. A növényvédő szerek gyártóira viszont egyre nagyobb nyomás és felelősség nehezedik, hogy a fejlesztéseik megfeleljenek az egyre szigorodó elvárásoknak. Az EU-ban engedéllyel rendelkező szereket időről időre felülvizsgálják és ha az újak között van jobb szer, azt engedélyezik a régi helyett. Amennyiben nincs jobb, előfordulhat, hogy továbbra is engedélyezik, de szigorítják a felhasználást, ahogyan most a glifozát esetében is történt.
Összességében kijelenthető, hogy előbb utóbb más szerekkel kell megoldani a gyomirtást, a glifozát tartalmú termékek azonnali kivonása a piacról azonban megnehezítette és meg is drágította volna ezt a tevékenységet, köztük a parlagfű elleni védekezést. Magyarországon a továbbiakban a glifozátot tartalmazó készítmények nemzeti szinten további felülvizsgálatokon esnek majd át. Amennyiben pedig indokolt lesz, a felülvizsgálatok eredményeként tagországi szinten további kockázatcsökkentő intézkedéseket lehet majd hozni.
