Az egész világ Lengyelországra figyel: a választás tétje az ország és Európa jövője
Az utolsó pillanatok sem telnek el botrányok nélkül a választások előtt Lengyelországban. Szombaton a rendőrség körülzárta a Varsó központjában lévő Pilsudski-teret, ugyanis mint kiderült, egy férfi azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja magát. A Reuters beszámolója szerint az X-en (korábban Twitter) közzétett képeken egy férfi látható, amint felmászik a szmolenszki emlékműre, amely a 2010-es légi katasztrófa áldozatainak állít emléket.
Fej-fej mellett a két nagy párt
Lengyelországban két ház van: az alsóház, a Szejm és a felsőház, a szenátus. A Szejmben az ország 41 választókerületit öleli fel, ahol is pártlistákat állítanak. A 100 tagú lengyel felsőházban csak egyéni jelöltek indulnak. A kormányalakításhoz 231 képviselőre van szükség a 460 tagú alsóházban. Az októberben végzett felmérések alapján a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt a szavazatok 35-37 százalékát kapná, Donald Tusk által vezetett Polgári Koalíciótól (KO), amely magába foglalja a centristákat egészen a zöldekig, 28-31 százalékra számíthat. Bejutna a parlamentbe még az Új Baloldal (9-11 százalék), valamint a Konföderáció (8-10 százalék). E mellett a Harmadik Út támogatottsága a koalíciók számára meghatározott nyolcszázalékos bejutási küszöb határán billeg.
Biztonság, haderőfejlesztés
Nyár óta, amikor beindult a kampány, főleg a biztonság és a hadseregfejlesztés uralta a közbeszédet. Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt nemzeti szuverenitást, függetlenséget, kemény migrációs politikát ígér, míg a Polgári Koalíciótól a brüsszeli érdekek kiszolgálására, a migránskvóta elfogadására, globalista politikára lehet számítani.
A hét közepén tartott tévévitában a kormányzó Jog és Igazságosság és az ellenzéki Konföderáció szószólói is elutasították a migránsok elosztását tartalmazó európai uniós paktumot abban a tévévitában, amelyet a vasárnapi parlamenti választások előtt szervezett a lengyel közszolgálati televízió. Érdemes kiemelni, hogy a Harmadik Út nevű, a Lengyel Parasztpártból (PSL) és a Lengyelország 2050 nevű pártból álló tömb nevében ez utóbbi tömörülés vezetője, Szymon Holownia kijelentette:
senki sem kényszeríthet rá minket, hogy akaratunk ellenére befogadjunk menekülteket vagy migránsokat.
Kibékíthetetlen ellentét
Érzékelhető volt az elmúlt hónapok alatt, hogy a kampányt főleg a személyi ellentétek, durva támadások jellemezték. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök például azt állította, hogy Donald Tusk halálosan megfenyegette Andrzej Dudát államfőt, a kormányfő szerint ugyanis valós fenyegetést jelentenek az ellenzék vezetőjének 2021-es szavai.
Jarosław Kaczyński és Donald Tusk között komoly, személyes ellenségeskedés van, főleg a szmolenszki repülőgép-szerencsétlenség óta – erről már a Mi kérdezünk adásában beszélt Mitrovits Miklós, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, utalva a személyes ellentétek kiéleződésére. A műsorban a kutató kiemelte:
nagy bázisa van Lengyelországban azoknak, akik hisznek abban, hogy a tragédia összeesküvés volt, amelyben Donald Tusknak is van szerepe.
Az egész világ Lengyelországra figyel
Moszkvától Brüsszelig mindenki nagyon figyeli ezt a választást. Mint ismert, az Európai Bizottság és a Varsó közötti, jogállamiságról szóló vita lezárása évek óta húzódik és még mindig nem kapták meg a lengyelek a nekik járó uniós forrásokat. A mai voksolás Magyarország számára is kiemelten fontos: hazánk számára az lenne a jó, ha a szuverenista álláspontot képviselők győznének. A magyar–lengyel viszony az ukrajnai háború kirobbanását követően valamelyest elhidegült, azonban az ukrán gabonaválság, valamint a migrációs nyomás fokozódása és a brüsszeli kötelező migránskvóta elleni harc újra együttműködésre sarkallta Budapestet és Varsót.
Forrás: Pesti Srácok
