Az új berlini kormány kimondta: az európai szuperállam a cél
Az uniós alapszerződések módosítását, a jogállamisági feltételrendszer élesítését és Ursula von der Leyen dolgának megnehezítését is előirányozza az új berlini kormány szerdán ismertetett koalíciós szerződése. A 177 oldalas dokumentum Európa-politikát érintő rendelkezései nemcsak európai fővárosokban, de Brüsszelben is hullámokat verhetnek fel.
Szerda délután bemutatták Berlinben Németország új kormányának koalíciós szerződését, amit a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberális Szabaddemokrata Párt (FDP) hozott tető alá. A több mint 170 oldalas dokumentum tartalma az Európa-politika szempontjából egészen radikálisnak mondható. A német–uniós kapcsolatokról szólva a balliberális pártok hitet tesznek egy olyan Európai Unió mellett, amely „kívül és belül” is kiáll a jogállamiság és az alapvető értékek mellett. A dokumentumban arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy a testület gyorsan és következetesen alkalmazza valamennyi meglévő jogállamisági eszközt, így a jogállamisági párbeszédet, a kötelezettségszegési eljárásokat, a 7. cikk szerinti eljárásokat és a január elsejével hatályos jogállamisági mechanizmust is.
(Ismert, utóbbi az uniós források kifizetését köti össze a jogállamisággal, a rendelet ügyében az Európai Unió Bírósága jelenleg is vizsgálja a magyar és lengyel keresetet – a szerk.)
Mint azt írják, a járvány utáni helyreállítási alap ügyében egyetértenek az Európai Bizottság kifizetésekhez támasztott követeléseivel, például az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozóan. Utóbbira hivatkozva a lengyel helyreállítási terv például máig nem kapta meg a zöld jelzést az Európai Bizottságtól, de ezzel egy időben a magyar dokumentum is elfogadásra vár. A koalíciós szerződés kimondja azt is, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájából származó jogoknak érvényt kell szerezni, ha kell az EU Bíróságán – még akkor is, ha adott tagállam bizonyos esetben a nemzeti jogrendszerének előírásaira hivatkozik. „A civil társadalom szerepvállalását a határon átnyúló, nonprofit tevékenységek támogatásával mozdítanánk elő” – folytatják a dokumentumban, amely szerint az alapítványok és egyesületek esetében olyan jogszabályi környezetre van szükség, amely könnyíti és átláthatóvá teszi a határokon átnyúló adományozást.
Az újdonsült kormánypártok azt a kívánságukat sem rejtik véka alá, hogy az EU jövőjéről szóló konferencia következtetései alapján a későbbiekben föderális európai államot kell létrehozni.
Ez decentralizált lenne és a szubszidiaritás elvén alapulna, az uniós Alapjogi Charta előírásaival összhangban – írják. A koalíciós szerződés szerint az uniós alapszerződések szükséges módosítását szintén el kell végezni. Az Európai Parlament szerepével kapcsolatosan megjegyzik: a testületet erősebb szereppel kellene felruházni, például a jogszabály-kezdeményezés terén. (Főszabály szerint utóbbi az Európai Bizottság feladata, de az EP felkérheti a testületet javaslatok kidolgozására.)
Berlinben kimondták azt is, hogy az európai választásokon a transznacionális listákat és az úgynevezett csúcsjelölti rendszert kell bevezetni. Emlékezetes, előbbit még 2018-ban maga az EP szavazta le, utóbbit pedig a kormány- és államfők gáncsolták el, amikor 2019 nyarán nem támogatták a győztes párt csúcsjelöltjét, Manfred Webert az Európai Bizottság elnöki posztjára. Az Olaf Scholz vezette kormány tehát működő csúcsjelölti rendszert akar látni 2024-ben, ami Ursula von der Leyen újraválasztásának esélyét is jócskán csökkentheti. Ezt irányozza elő az is, hogy a szerződésben szerepel: a Zöldek nevezhetik meg Németország uniós biztosát, feltéve, ha az Európai Bizottság elnöke maga nem német.
A pártok a következő napokban ütnek pecsétet a szerződésre. Az idézett, Európa-politikát érintő rendelkezések miatt borítékolható, hogy a berlini irányvonalak Brüsszelben is nagy visszhangot kapnak. Ursula von der Leyen pozíciójából adódóan egyelőre szó nélkül hagyta a fejleményt, ám a néppárt bajor vezetője, Manfred Weber szerda este a Twitteren kommentálta a történteket. „Az Európai Uniónak egy olyan német szövetségi kormányra van szüksége, amely kellőképp bátor, összehoz és garantálja a stabilitást. A CDU és a CSU tenni fog róla, hogy a német Európa-politika megbízható maradjon és a megfelelő úton haladjon. Készen állunk rá, hogy mindezek érdekében együtt dolgozzunk” – írta Weber, hozzátéve: ha a jelzőlámpa-koalíció nem az Európa-politikát helyezi a tevékenységének középpontjába, Németország lemarad. „Angela Merkel személye volt ugyanis a garancia a magabiztos Európa-politikára” – tette hozzá a politikus.
Die EU braucht eine Bundesregierung, die Mut hat, zusammenführt und Stabilität garantiert. CDU und CSU werden dafür sorgen, dass die deutsche Europapolitik verlässlich und auf Kurs bleibt. Dafür stehen wir zur Zusammenarbeit bereit.
— Manfred Weber (@ManfredWeber) November 24, 2021
Forrás: Magyar Nemzet
