Az uniós források feltételei új vitákat nyithatnak: kérdések a rezsicsökkentés és az Otthon Start jövője körül
Magyarország jelentős uniós forrásokhoz juthat a közeljövőben, miután az Európai Unió pénzügyminisztereit tömörítő ECOFIN Tanács jóváhagyta a magyar helyreállítási tervet. Ennek eredményeként akár már idén mintegy 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 3,5 milliárd euró hitel érkezhet az országba.
A Világgazdaság ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a támogatások lehívásához vállalt reformok több, a magyar gazdaságpolitika meghatározó elemét is érinthetik. A lap szerint kérdésessé válhat a rezsicsökkentés hosszú távú fenntartása, az Otthon Start lakástámogatási program jövője, valamint más, a lakosságot érintő intézkedések sorsa is.
Reformokért cserébe érkezhetnek a források
Kármán András pénzügyminiszter bejelentése szerint az ECOFIN döntésével elhárult az egyik legfontosabb akadály az RRF-források lehívása elől. A kormány vállalta a jogállamisági és korrupcióellenes reformok végrehajtását, amelyek teljesítését az Európai Bizottság kiemelten figyeli.
A következő időszak egyik legfontosabb feladata az augusztus végére előírt úgynevezett szupermérföldkövek teljesítése. Mivel erre kevés idő áll rendelkezésre, a kabinet egyik lehetősége, hogy már megvalósított beruházásokat számol el a helyreállítási alap keretében.
Az RRF feltételrendszere továbbra is viták tárgya
A helyreállítási alaphoz kapcsolódó feltételek korábban is komoly politikai vitát váltottak ki. Az előző kormány szerint több brüsszeli elvárás olyan gazdaságpolitikai intézkedéseket érintett, amelyek ellentétesek voltak a korábbi évek hazai irányvonalával.
A magyar helyreállítási tervben eredetileg 27 úgynevezett szupermérföldkő szerepelt, amelyek teljesítése előfeltétele volt az első kifizetési kérelem benyújtásának. Bár számos vállalás megvalósult, a folyamat nem zárult le teljes egészében.
Korábban Bóka János volt EU-ügyi miniszter arról beszélt, hogy néhány mérföldkő teljesítésének megítélésében továbbra is vita volt Magyarország és az Európai Bizottság között. Nagy Márton korábbi nemzetgazdasági miniszter pedig korábban úgy fogalmazott, hogy az RRF egyes feltételei – például a rezsitámogatások vagy a nyugdíjrendszer bizonyos elemeinek felülvizsgálata – a kormány számára elfogadhatatlanok voltak.
Ezzel szemben Magyar Péter többször is azt hangsúlyozta, hogy az uniós források lehívásának nincs politikai feltétele.
A rezsicsökkentés jövője is napirendre kerülhet
A Világgazdaság szerint a módosított helyreállítási tervben vállalt reformok között szerepelnek azok az országspecifikus ajánlások is, amelyeket az Európai Bizottság rendszeresen megfogalmaz Magyarország számára.
Ezek között megtalálható a lakossági energiaár-szabályozás felülvizsgálata is. Az uniós ajánlás szerint olyan rendszer kialakítására lenne szükség, amely jobban ösztönzi az energiahatékonyságot és erősíti a piaci versenyt.
A lap értelmezése szerint ez hosszabb távon a jelenlegi rezsicsökkentési rendszer átalakítását is jelentheti. Bár a Tisza Párt korábban azt ígérte, hogy nem megszünteti, hanem kibővíti a rezsicsökkentést, a vállalt reformok miatt ennek megvalósítása kérdésessé válhat.
Az Otthon Start programra is hatással lehetnek a vállalások
A Világgazdaság szerint az Otthon Start lakástámogatási program jövője is bizonytalanná válhat.
Az Európai Bizottság idei országspecifikus ajánlásában azt javasolja Magyarországnak, hogy fokozatosan vezesse ki az ársapkákat, a kamatsapkákat és az ezekhez hasonló piaci beavatkozásokat, mivel ezek torzíthatják a gazdasági folyamatokat és akadályozhatják a monetáris politika működését.
A Tisza Párt programja ugyan nem beszélt az Otthon Start megszüntetéséről, ugyanakkor megjegyezte, hogy a jelenlegi lakástámogatási rendszer elsősorban a jobb anyagi helyzetű, hitelképes családokat segíti. A lap szerint a bankszektorban már olyan várakozások is megjelentek, amelyek a konstrukció későbbi kivezetésével számolnak.
Nyugdíjak, adórendszer és különadók is napirenden lehetnek
Az uniós ajánlások kitérnek a magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságára is, ami újra felveti a 13. és 14. havi nyugdíj jövőjével kapcsolatos kérdéseket.
Brüsszel emellett az adórendszer egyszerűsítését, a különadók fokozatos megszüntetését és igazságosabb közteherviselést is szorgalmaz. A Világgazdaság szerint ez összhangban áll a Tisza gazdaságpolitikai elképzeléseinek egy részével.
A kormány tervei szerint 2027 januárjától a jelenlegi 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett egy 9 százalékos alsó adókulcs is megjelenhet. Korábban Kármán András azt is jelezte, hogy hosszabb távon a bankadó és a kiskereskedelmi különadó fokozatos kivezetése is napirendre kerülhet.
További változások a közlekedésben és az energiapiacon
A vállalt reformok részeként a vasúti személyszállítás liberalizációja is szerepel a tervek között. Ennek érdekében még az idén új szabályozást és egy önálló közlekedési hatóság létrehozását irányozza elő a kormány.
Emellett tovább enyhülhetnek a szélerőmű-beruházások szabályai is. A Világgazdaság szerint ez új lehetőségeket teremthet a magyar energiapiacon működő, köztük külföldi befektetők számára.
http://vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2026/07/magyar-peter-unios-penzek-otthon-start-rezsicsokkentes
