Kétségbeestek a britek, óriási bajban az ukránok
Drámai hangvételű cikk jelent meg a Financial Times-ban az orosz-ukrán háború végjátékával kapcsolatban
Felszólításként is értelmezhető, nevük elhallgatását kérő leköszönt és aktív amerikai katonai tisztviselőkkel lefolytatott háttérbeszélgetéseken alapuló írás jelent meg a Financial Times-ban hétfőn, amelyben végső soron arról beszélnek:
ELJÖTT A FEGYVERNYUGVÁS IDEJE, MIVEL NEM MUTATKOZIK KILÁTÁS UKRÁN GYŐZELEMRE A HÁBORÚBAN.
A tavaszinak nevezett, valójában 2023 júniusától késő őszéig tartó, kudarcba fulladt ellentámadás hatására a kijevi rezsim katonai támogatói először egy „meggyőző győzelmi terv” kidolgozására tettek kísérletet. Azonban a vélt stratégiai cél – vagyis a Szurovikin-vonal Melitopol irányába történő áttörésének – teljesülése hiányában, valamint az orosz gazdaságnak a szankciókra való ellenállóképességének nyilvánvalóvá válására ez az elképzelése is kudarcba fulladt a háború meghosszabbításában ideológiai és pénzügyi okokból is érdekelt nyugati szereplőknek.
Gazdasági-katonai eszközök hiányában az oroszok elleni győzelem „megoldása” ezért a szóban forgó véleménycikk megjelentetése lehet, a szerzők által megszólaltatott tisztviselők ugyanis kijelentik:
UKRAJNA CSAK HIRDESSEN GYŐZELMET, FOGADJA EL, HOGY BEFAGYOTT A KONFLIKTUS.
A cikk szerzője is elismeri az ellentámadás kudarcát, amelynek szerinte komoly hatása volt a háborúpárti, nyugati döntéshozók politikájára. Ebből pedig az következik, hogy a „győzelem kihirdetése” érdekében újra kell értelmezni a fogalom jelentését is. Az írás deklarált rendeltetése szerint is propagandacélokat szolgál, a háborúpárti országok politikájának kudarcát igyekszik elmaszkírozni azáltal, hogy a háborúpárti erők minden erőforrásukat arra fordítják, hogy visszanyerjék a kezdeményezést az információs háborúban.
Meg kell fordítanunk a narratívát és oda kell eljutnunk, hogy kimondjuk: Putyin vesztett
– nyilatkozta az egyik neve elhallgatását kérő egykori amerikai tisztviselő a Financial Times-nak.
Hosszú távon pedig – egyfajta béketervként is értelmezhető – forgatókönyvet vázolnak fel a szerzők, amely az 1953-as koreai háború következményeinek meghonosítása lenne Európában. Mindez már az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás miatt is indokolt lenne a szerzők szerint, mivel így elindulhat az ország újjáépítése. A Financial Times cikke továbbá azért is tekinthető mérföldkőnek a konfliktus fejleményeit illetően, mivel
EZ AZ ELSŐ ALKALOM, HOGY A KOLLEKTÍV NYUGAT IS ELISMERI AZ UKRÁN TERÜLETI VESZTESÉGEKET.
A háborúval kapcsolatos politikai akarat változását jelzi előre Joe Biden elnök tapasztalható kommunikációs fordulata is (előrevetítve egyúttal az amerikai katonai-ipari komplexum, vagyis a „mélyállam” kapacitásainak határait is):
AZ ELNÖK A HÁBORÚ ELEJÉN MÉG ARRÓL BESZÉLT, ADDIG TÁMOGATJÁK UKRAJNÁT, „AMEDDIG SZÜKSÉGES”, EZZEL SZEMBEN MÁR AZT MONDJA, HOGY ADDIG TÁMOGATJÁK, „AMEDDIG TUDJÁK”.
A szerző még hozzáteszi, hogy megrendülni látszik a nyugati támogatók bizalma Ukrajna iránt, valamint komoly bajba kerülhet jövő nyáron, és ezen az sem változtatna, ha továbbra is érkeznének Kijev részére a fegyveres és pénzügyi támogatások.
Forrás: origo
