Bandaháborúk Franciaországban- Macron lépéseket tett
Egyre több tinédzser vesz részt a franciaországi bandaháborúkban, így sokszor az áldozatok és az elkövetők között is vannak tizenévesek. Egy friss felmérés szerint Párizs lett Franciaország legveszélyesebb városa, pedig a közelmúltban még az egyik legfőbb turisztikai célpont volt Európában. A legtöbb esetben a migráncsoportohoz köthető az erőszak és törvénytelenség elburjánzása. Mindeközben Svédországban az egy éve hatályba lépett terrorellenes törvény nem sokat segít a bűnmegelőzésben.
Párizsban, a Szajna partján történt gyilkosság helyszínén a rendőrség megállapította, hogy a vízben talált 14 éves áldozatot két osztálytársa, egy 15 éves fiú és egy 14 éves lány verte meg, majd a vízbe dobták a magatehetetlen lányt, aki végül vízbe fulladt.
Nem ez volt az első eset, hogy kamaszok közötti konfliktus egyfajta bandaháborúvá alakult. Nem sokkal korábban például egy szintén 14 éves fiú sebesült meg, amikor két rivális banda vitatkozott össze, hogy a város egy részét melyik csoport felügyelje.
A francia elnök, Emmanuel Macron a sorozatos bandaháborúk miatt razziasorozatra adott utasítást a rendőrségnek.
Kétes a kimenetele ennek az intézkedésnek abból a szempontból, hogyha ennek a fajta bűnözésnek olyan mély társadalmi folyamatokban találhatók a gyökerei – mondta Szabó Dávid külpolitikai elemző az M1 Unió27 című műsorában –, mint a tömeges és ellenőrizetlen bevándorlás, illetve a párhuzamos társadalmak kultiválása, tehát nemcsak az engedélyezése, hanem az évtizedeken át tartó támogatása, hogy egymás mellett létezhessen az alkotmányos normákat betartó, a francia törvények szerint működő társadalom, illetve egy mindezek fölött vagy alatt álló és magára nézve a szabályokat kötelezőnek el nem ismerő társadalom.
Csak a francia fővárosban és környékén 70 bűnbandát azonosítottak a hatóságok, ebből 15 csoport tagjai kiskorúak.
A tinédzserek nemegyszer késekkel és lőfegyverekkel támadnak egymásra. Az áldozatok között is sok 14–15 éves található, de a rendőrök már 13 éves gyereket is találtak a bandaháborúk helyszínén.
„Franciaország esetében, de egyébként más nyugati államokban, így Svédországban is azt láthatjuk, hogy vannak olyan területek, amelyek felett az állam teljesen elvesztette az irányítást, és képtelen a törvényeket érvényesíteni” – fogalmazott Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője. Hozzátette: ahelyett, hogy a bandaháborúkban közbelépnének vagy no-go zónákban intézkednének a rendőrök és a hatóságok, inkább a patriótákat támadják. Az identitásgeneráció francia szervezetének a betiltásán dolgoznak az országban.
Az identitás mozgalmakat szélsőjobboldalinak és gyűlöletkeltőnek állítják be állami szinten. A szervezetnek az volt a bűne, hogy akcióival lépett fel az illegális bevándorlás ellen, és elítélte a multikulturalizmust. Miközben egy friss felmérés szerint Párizs lett Franciaország legveszélyesebb városa úgy, hogy a közelmúltban még az egyik legfőbb turisztikai célpont volt Európában.
A közbiztonság helyzete Franciaország-szerte most Párizsban van a legmélyebb ponton, és azt tanácsolják a francia polgároknak, hogyha nem muszáj – nem járványügyi okokból, hanem közbiztonsági okokból –, ne hagyják el a lakásukat, este semmiféleképpen ne tartózkodjanak egyedül az utcán, mert könnyen áldozatokká válhatnak – mondta Szabó Dávid.
„Ezt a tendenciát egyébként az Egyesült Királyságtól a Benelux államokon át Svédországig mostanában nagyon sok helyen megfigyeltük. És mindegyik esetben alapvetően bevándorlócsoportokhoz köthető ennek a fajta erőszaknak és törvénytelenségnek az elburjánzása” – húzta alá a szakértő.
Legutóbb Svédországban késelt egy, a sajtóhírek szerint afgán bevándorló. A terrortámadásban nyolcan sebesültek meg. Az elkövető 2018-ban érkezett az országba. A svéd legfőbb ügyész közben arra figyelmeztetett, hogy az ország lehet a terroristák búvóhelye a megengedő törvények miatt.
„Ezzel kapcsolatban már a svéd társadalom nem először emelte fel a hangját, de most a nemzetbiztonsági szervek is kritikával illették a terrorizmus elleni védelemmel kapcsolatos törvényt, amely szerintük túlságosan könnyedén veszi azokat a problémákat, amelyek Svédországot érintik abból adódóan, hogy a társadalmukba már felhalmozódtak az ilyen beérkező személyek, akik igenis terrorcselekedetekkel lehetnek összefüggésbe hozhatók” – hangsúlyozta Halkó Petra, a Századvég nemzetközi elemzője.
Bár egy éve hatályban van a svéd terrorellenes törvény, az alapján még egyetlen ember ellen sem emeltek vádat, pedig beszámolók szerint az Iszlám Állam terrorszervezet több harcosa is visszatért Svédországba az elmúlt években.
A svéd legfőbb ügyészség szerint olyan bizonyítékokat vár el a terrorellenes törvény, amit nem lehet megoldani, például azt kellene bebizonyítani a hatóságoknak egy terroristánál, hogy ért a fegyverekhez és a robbanóanyagokhoz. Emiatt még őrizetbe vétel sem nagyon volt.
Forrás: hirado.hu
