Befagy, nem indul, párásodik? Tippek a téli autózáshoz
Néhány egyszerű fogással könnyebb túlélni a kemény mínuszokat embernek és gépnek egyaránt.
Megérkezett az első hó, az éjszakaiak után nappali fagyok is jönnek, a hosszúra nyúlt indián nyár után most már végképp nem lehet tovább halogatni az autók téli felkészítését. A hideget, latyakot, havat, és a sózott utakat egyáltalán nem kedvelik a járművek, ezért néhány mesterfogás kell ahhoz, hogy műszaki hiba és baleset nélkül vészeljük át az időszakot.
1. Ellenőrizzük a hűtőfolyadékot és az ablakmosót!
A hűtőfolyadékok többsége kék, és etilén-glikol alapú; ez a vegyület emeli a folyadék forráspontját, csökkenti a fagyáspontját, és védi a fém alkatrészeket a rozsdásodástól. Ha a hűtővíz megfagyna, nem tudna megfelelően áramlani, így a motor túlhevülne a hideg időben is.Ráadásul fagyás közben a folyadék térfogata megnőne, ami szétrepeszthetné az üreges alkatrészeket, a blokkot, a csöveket,de vetemedést is okozhatna, és kilökhetné a fagydugót, amelynek amúgy pont az a szerepe, hogy fagyáskor erre terjedjen a táguló hűtőfolyadék.
Egy fele-fele arányú glikol-desztillált víz hűtőfolyadék keverék 126 fokig nem forr fel, ellenáll a fagynak körülbelül -40 fokig, valamint nem válik savassá.Az etilén-glikol alapú hűtőfolyadékot kétévente, vagy 50 ezer kilométerenként cserélni kell,de a modern autókban már olyan keverékek is dolgoznak, amelyeket csak ötévente, vagy 180 ezer kilométerenként kell cserélni. A koncentrátum flakonján feltüntetett dermedéspont az elérhető legjobbat jelenti, amely az etilén-glikol és a desztillált víz 7:3 arányú vegyítésével érhető el. Ha nem koncentrátumot használunk, akkor ne hígítsuk, mert a dermedéspont emelkedne tőle.
Léteznek propilén-glikol alapú hűtőfolyadékok is, melyek előnye, hogy kevésbé mérgezőek. Ez azért fontos, mert a kicsöpögő etilén-glikolos hűtőfolyadékot az édeskés íze miatt a házi állatok előszeretettel nyalják fel a garázs padlójáról. Rengeteg színű fagyálló létezik, deáltalában a piros tovább tart, mint a kék, zöld, és narancsszínűek.Refraktométerrel a legtöbb benzinkútnál képesek bemérni a hűtőfolyadék dermedéspontját, pár percet érdemes rászánni.
Készüljön fel, hogy jóval több fog fogyni ablakmosó folyadékból a téli hónapokban. A desztillált víz vagy a bogároldós (zöld színű) nyári szélvédőmosó szétrepesztheti a tartályt, sőt, menet közben odafagyhat a szélvédőre, ezért első lépéskéntkék színű téli folyadékot kell tölteni a tartályba.Ez a vízen kívül alkoholt, glikolt és illatosító-anyagot tartalmaz, és általában -19 fokig fagyálló. Nem szabad kifelejteni a hátsó szélvédőhöz tartozó tartályt sem, ha van ilyen az autónkon.
2. Világítson hatékonyan a fényszóró!
A hőnek, az UV sugárzásnak, és az oxidációnak köszönhetően idővel a modern autók műanyag fényszóró burái bemattulnak, elveszítik átlátszóságukat.Egy besárgult, opálos fényszóró hatékonysága 70-80 százalékkal is csökkenhet,ráadásul az autó így a műszaki vizsgán is megbukhat. Polírozásakor a szakműhelyek eltávolítják az oxidációt és egy új UV álló bevonattal látják el a fényszórókat, páronként 15-20 ezer forintért. Idősebb autók esetében néha jobban megéri fényszórót cserélni, mert kevesebb pénzből jön ki az ember, ráadásul a polírozott sosem lesz olyan szép, mint az ú
Ha már átlátszó a bura, akkor tovább növelhetjük az éjszakai látótávolságot a megnövelt fényerejű izzók használatával.Csak olyat vásároljunk, ami E-jellel rendelkezik. Kizárólag az előírt fajtájú és teljesítményű izzók tehetők be,nem lehet úgy variálni a különböző teljesítményű izzókat, mint a lakásban. Természetesen a +50 százalékos fényerejű izzó esetében nem lesz másfélszer akkora a látótávolságunk, de a megvilágított útfelületen valamivel erősebb lesz a fény. Ha 5-10 méterrel messzebbre látunk vele, akkor már megérte megvenni, mert alig kerül többe a hagyományos izzónál. A halogénhez tervezett foglalatba tehető LED és xenon izzókat jobb elkerülni.
3. Ha csíkot húz és maszatol, cseréljük az ablaktörlőt
Fontos ellenőrizni és szükség esetén cserélni az ablaktörlő lapátokat, mert a téli hónapokban fokozott igénybevételnek vannak kitéve a sok csapadék miatt és az éjszakai fagyok miatt. Nem csak a szakadt, kopott, csíkosan törlő ablaktörlőt érdemes cserélni, hanem azt is, amelyik nyikorgó hangot ad ki, mert hosszú távon az idegeink bánják a használatukat. Kétévente azt a lapátot is érdemes kicserélni, ami alig törölt életében, mert a gumija elöregszik, merevvé válik. Vásárláskor ügyelni kell arra, hogy sokféle rögzítéssel készülnek az ablaktörlők, ezért pusztán a méretre vásárlás nem biztos, hogy célra vezető.Rengeteg típusnál a két első lapát különböző méretű,ebben az esetben az is előfordulhat, hogy olcsóbban kijövünk, ha egy-egy párat vásárolunk mindkét méretből, mintha a speciális párt egyben vennénk meg, és akkor kapásból lesz egy tartalék szettünk is.
A hagyományos lapátok esetében egy fém csuklókra felszerelt gumi él dolgozik, amelyet négy ponton nyom a szélvédőnek a rugós kar.Húsz éve jelentek meg penge (flat, aerotwin, aeroblade) ablaktörlő lapátok, amelyek ma már szinte minden új autón általánosak.Ezeken a csuklópontok helyett egy előfeszített fém laprugó nyomja egyenletesen a szélvédőre a gumiélt, általában szebb törlést garantálva, mint a hagyományos, szerkezetes lapátok. Az egyszerű felépítésű pengés lapátokon a gumit tartó él a rajta lévő légterelőnek (és a menetszélnek) köszönhetően jobban a szélvédőre szorítja a lapátot haladás közben.
Persze egy régebbi autón ugyanannyira stílusidegen lehet egy ilyen fejlesztés, mint egy alacsony oldalfalú, sportos gumiabroncs. Hagyományos szerkezetű lapát is képes jól törölni, és pengés is képes rosszul, a kínáltból a német autóklub, az ADAC tesztje alapján érdemes választani.
4. Jégkaparó és társai
Az újabb Skodákban szériatartozék, de más típusú autókból sem hiányozhat a pár száz forintos jégkaparó, lehetőleg a műanyag élű, mert a fém élűek összekarcolhatják a szélvédőt. Már olyan változatok is kaphatóak, amelyek kesztyűvel vagy kefével kombinálják a jégkaparót, sőt,elektromos változatok is léteznek,amelyek a szivargyújtóba történő csatlakoztatás után melegített pengével teszik könnyebbé a jég eltávolítását.
Meg lehet előzni a jégkaparást és az ablaktörlők lefagyását egy 2-3 ezer forintos szélvédőtakaró használatával, ezt a két első ajtóval és a tapadókorongokkal könnyű rögzíteni, és ilyenkor a lopás ellen is védve vannak. Még a nyári kánikulában is hasznosak, mert megakadályozzák az utastér túlzott felhevülését és a műszerfal károsodását; ilyenkor természetesen az ezüst fóliával borított részt kell kifelé fordítani.
Havas, ónos esős napokon gyakran látni olyan autósokat, akik egy gyorsan lekapart lyukon, vagy az ablaktörlő vájta sávon próbálnak kilátni, holottaz ablakok és a lámpák megtisztítása nélkül egy métert sem szabadna megtenni.Erre a legjobb eszköz a kefe, ami még arra is jó, hogy a cipőnkről letakarítsa a latyakot beülés előtt, így azok nem fognak csúszni a pedálokon. A tetőt is le kell tisztítani indulás előtt, mert a menetszél által onnan lefújt porhó a mögöttünk jövő autósnak kellemetlen pillanatokat okozhat.
5. Harc a párásodás ellen
A szélvédőt belülről is takarítsuk, mert a koszos üveg hamarabb párásodik.Ha már bepárásodott, kapcsoljuk be a klímát,egész évben legalább havonta úgyis meg kell járatni a rendszert. Ezzel a légkondi gumi alkatrészeit is ápoljuk, ugyanis a csövekben keringő folyadék keni ezeket az elemeket. Ennek hiányában a tömítések idő előtt elöregednek és a rendszerben lévő gáz elillan, mi pedig azt vesszük majd észre az első melegebb tavaszi napon, hogy autónk már nem tud hűteni.
Ha nincs klíma, résnyire húzzuk le az ablakokat, töröljük le kendővel vagy szarvasbőr párnával a párát, aztán, amikor bemelegedett a motor, a befújt meleg levegőt irányítsuk a szélvédőre.Használhatunk klasszikus páramentesítő spray-t is,az anyagot 20-30 cm távolságból permetezzük a tiszta üvegfelületre, majd száraz ruhával töröljük át. Egy kisebb üvegfelületet – például oldalsó ablakokat – kezeletlenül kell hagyni, hogy ott a pára lecsapódhasson. Filléres trükk nagy nedvszívó képességű, szilikagél-bázisú kristályos anyagot (pl. macska almot) a szélvédő alá helyezni egy vászonzsákban vagy zokniban, ami szintén segít a páramentesítésben.
6. Motormelegítés indulás előtt: meddig szabad?
Nagy hidegben nem egészséges azonnal elindulni az autóval, de 5-10 perces, állva történő melegítésre sincs szükség.Egy kevés járatás azért nem árt,főleg a turbós és az automataváltós kocsiknak, hogy mindenhova elérjen az olaj indulás előtt.
Bár a terhelt motor (és a katalizátor) hamarabb éri el az üzemi hőmérsékletet, azonnal sem szabad elindulni, mert az olajnyomás nem tud egyik pillanatról a másikra felépülni. Hogy mennyit érdemes várni, függ a külső hőmérséklettől és az olaj viszkozitásától is, 0 fokon egy 5W-s „híg” olajnak 8-10 másodperc sem kell, hogy mindenhova eljusson a motorban,de például egy 10W-s, sűrűbb olajnál ez az idő már elérheti a fél percet is.Aki ilyen, vagy még sűrűbb, 15W-s olajjal jár, annak érdemes először indítania, és utána pakolászni, bekötni az övet, esetleg lekaparni a jeget az ablakokról, de két percnél tovább semmiképp sem érdemes álló helyzetben melegíteni a motort.
Hosszabb alapjárati járatásra azért nincs szükség, mert az nem melegíti elég hatékonyan a motort, a befecskendezett üzemanyag lecsapódik a hengerfalon és lemossa a kenést adó olajat. Ráadásul ez a módszer rendkívül környezetszennyező, az üzemanyag energiáját nem mozgássá, csak némi hővé alakítjuk át, jelentős veszteségekkel.
Aki kíméletlenül hajtja a hideg kocsit, halálra ítéli a motort, mert a dermedt olaj nem ken megfelelően. Ráadásul a motortérben és a kipufogórendszerben kicsapódó kondenzvíz nem tud elpárologni, hanem reakcióba lép a dús keverék égéstermékeivel, és savas löttyöt alkotva hígítja a kenőanyagot.A rendszeres egy-két kilométeres távokkal nagyobb kopást okozunk, mint ha 20-25 kilométereket ingáznánk.Igazából a motor nem akkor válik rendesen terhelhetővé, ha a vízhőfokmérő már nem kúszik feljebb, hanem később, amikor az olaj is elérte a 90 fok körüli üzemi hőmérsékletét. Hamarabb bemelegszik a motor, ha nem fűtünk azonnal, mert a hűtővizet rögtön a fűtőradiátoron átáramoltatva nagyobb a kör, vagyis hevülésnél több a hőveszteség.
7. Téli gumi, és szükség esetén hólánc
A téli gumi anyagában és mintázatában is más, mint a nyári, ezért érdemes feltenni, ha a napi átlaghőmérséklet hét fok alatt van. Hidegben ugyanis a lágyabb anyagú téli jobban tapad, és a mélyebb barázdáival a csapadékot is jobban elvezeti. Sok függ a használattól is:aki hajnalban vagy éjszaka autózik többet, annak korábban lehet szüksége téli gumira,mint a csak nappal közlekedőknek. Tényleg drága befektetés a téli gumi, de olcsóbb, mint egy törés javítása, és amikor használjuk, nem kopik a nyári garnitúra. Jelentős összeget lehet spórolni, ha ballonosabb, keskenyebb váltóméretet választunk, így ráadásul autónk rugózása is javulni fog, és a kátyúkon is kisebb eséllyel kapunk majd defektet.
A hazai éghajlati viszonyokra megfelelő lehet egy négy évszakos szett is. Ezek azonban hiába fejlődnek évről évre,még mindig kompromisszumot jelentenek,mert télen nem olyan jók, mint a téliek, nyáron pedig, mint a nyáriak. Azoknak jelenthetnek jó megoldást, akik viszonylag keveset, nyugis stílusban és főként takarított utakon autóznak. Az évi kétszeri átszerelést és tárolást is meg lehet úszni velük, ezért spórolásra is alkalmasak.
Nem csak a gumi típusa, hanem a kora is számít, a 4-5 évnél öregebb, rideg, abroncstól nem szabad csodákat várni.Kezeljük fenntartásokkal a törvény által előírt 1,6 milliméteres profilmélységet,Ausztriában például kötelező minden személyautó számára a havas, latyakos útviszonyok között legalább 4 milliméter profilmélységű téli gumi használata november 1. és április 15. között, és ekkor mind a négy keréken téli guminak kell lennie. Ezt helyettesítheti a hólánc minimum két meghajtott keréken, ha az úttestet egybefüggő hó- vagy jégtakaró borítja.
Téli guminak csak a következő jelöléssel ellátott abroncsok számítanak: M+S, M.S., M&S. A négyévszakosakat is csak akkor fogadja el a rendőr, ha ezek közül valamelyik megtalálható rajta. Akkor is megbüntethetnek valakit Ausztriában a téli gumi hiánya miatt, ha induláskor még tiszta volt az úttest, közben viszont elkezdett havazni vagy ónos eső kerekedett.
8. Lakatolás helyett előzze meg a rozsdásodást!
Fontos eleme a téli felkészülésnek a rozsda elleni védekezés is. Az utakról felcsapódó sós lé kikezdi a futómű fém- és gumielemeit, a karosszéria alsó részét és a lemezeket.Elég egy apró sérülés és máris kinyílik a védőréteg,klasszikus rozsdahelyek a küszöbök, a sárvédőívek, a hátsó ajtók ablakkeretei, és alsó ajtóélek. Először apró barna pöttyök jelzik a rozsda felbukkanását, majd lassan elindul az átlyukadási folyamat.
Megelőzésként nem csupán a rendszeres alvázmosás hasznos, a hibás részt érdemes minél előbb kijavítani: elég lehet a gyári javítófestékes kezelés, esetleg egy nagyobb darabon pótoljuk a megsérült védelmet. A karosszéria többi részét viaszolással és rendszeres nagynyomású mosással lehet óvni. Ápolni kell a gumitömítéseket is, hiszen a szigetelőanyag rugalmassága az évek alatt fokozatosan csökken. Tízperces munka, hogy szilikonos ápolóanyaggal bekent ronggyal áttöröljük a gumikédereket, ezt évente érdemes megtenni, hogy megelőzzük a beázást. Gyakori hiba, hogy sokan lemosatják az autót, majd annak nincs ideje megszáradni, így este az ajtó hozzáfagy a tömítéshez. Ha ilyenkor feltépik az ajtót, akkor a gumi is kiszakadhat, ami a megfelelően ápolt tömítéssel megelőzhető.
9. Örök dilemma: kibírja a telet az akku?
Könnyen lehet, hogy az őszi hűvösben még gond nélkül indít az akkumulátor, de az első mínuszok érkezésével rögtön megadja magát. Télenfokozott igénybevételnek van kitéve ez az alkatrész is,hiszen az állandóan bekapcsolt fényszóró, az utastér fűtése, a hátsó szélvédő páramentesítése, a ködlámpa használata vagy az éjszakai fagytól ledermedt motor indítása komoly megterhelést jelent, ráadásul hidegben a kapacitása is romlik.
Egy fűtött garázsban tárolt autónál akár 6-7 évet is kibírhat az akkumulátor, de a városi rövid távokon használt, szabad levegőn tároltban akár 2-3 év után is kimúlhat még a modern, zárt cellás, gondozásmentes is. Magyarországon egyébként a rövid utak a jellemzőek, az autók 45 százaléka egy évben kevesebb mint 10 ezer kilométert tesz csak meg. A legegyszerűbb megoldás a lemerült akkunál a bikázás, csak legyen kéznél kábel és egy másik autós, aki segít. Előbbi csak rajtunk múlik. Van egy másik lehetőség is a gyengélkedő akksi feltámasztására: a töltés. Bármelyik nagyáruházban lehet kapni a kapacitáshoz illő készüléket, ritkán használt autóknál és motoroknál pedig a csepptöltő is ajánlott.
Ha több kísérlet után sem lehet életet lehelni az akkumulátorba, nem marad más, csak a csere. Nem elég a tetejéről leolvasni az értékeket (például 12 V, 55 Ah), egyes típusoknál (például a régi Suzuki Swiftnél) egy-egy évjáraton belül is eltérnek a tálcaméretek, és még nem beszéltünk arról, hogy bal vagy jobb pozitívos-e a kialakítása.Érdemes lefotózni és centivel pontosan lemérni a régit,és ezekkel az információkkal elkezdeni a keresést a neten. Fontos tudni, hogy a modern, start-stop rendszerrel ellátott autók speciális, EFB vagy AGM felirattal ellátott akkumulátort igényelnek, amelyek drágábbak.
10. Vágyott karácsonyi ajándék: állófűtés utólag
Ugye álmodott már arról, hogy a hideg téli reggeleken egy olyan autóba ül be, amelynek már leolvadt az ablakairól a jég, a motorja üzemmeleg és az utasterében kellemes 25 fok fogadja? Ha van állófűtés az autóban, akkor ez nem álom, kár, hogy sokba, akár félmillió forintba is kerülhet az utólagos beépítés. A vevő választhat, hogy távirányítóval, mobiltelefonjával vagy a digitális időzítővel hozza működésbe a rendszert, jellemzően az indulás előtt 20-30 perccel.
Egy jól megválasztott állófűtéssel -20 fokos hőmérsékletben fél óra alatt 60 fokig melegszik a hűtőfolyadék. Nyáron az állófűtés a külső levegőt fújja be az autóba, elősegítve a jármű utasterének lehűtését. Az állófűtés kályhája kb. 0,2-0,3 liter üzemanyagot használ fel egy 20 perces előfűtési periódus alatt, de ez a 80-100 forint bőven visszajön abban, hogyaz üzemmeleg motorú autó kevesebbet fogyasztaz elindulás utáni szakaszban, és a környezetet is lényegesen kevésbé szennyezi.
A közép és felsőkategóriás dízel autókban általában az alapfelszereltség része az előre beépített kiegészítő fűtés, amely kizárólag járó motor esetén üzemel. Egy komplett állófűtés rendszerhez így már csak egy kiegészítő csomag, valamint egy távirányító szükséges. A több százezer forintos állófűtés rendszereknél nagyságrenddel olcsóbb egy elektromos rendszer,de ez csak abban az esetben járható út, ha van konnektor az autó közelében.
Forrás: origo
