Biden és Putyin egymást fenyegetik telefonon
Joe Biden amerikai elnök csütörtökön figyelmeztette Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy az Egyesült Államok újabb büntetőintézkedésekkel sújthatja Oroszországot, ha Moszkva további katonai lépéseket tesz Ukrajnával szemben. Putyin szerint viszont egy ilyen amerikai intézkedés nyomán teljesen megszakadhatnak a kapcsolatok a két ország között.
A telefonbeszélgetést követően Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója moszkvai újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy az újabb amerikai szankciók bevezetése „kolosszális hiba lenne, amely súlyos következményekkel járna”. Hozzátette, hogy az orosz elnök megerősítette Joe Bidennek, Oroszország csak azt tenné, amit az Egyesült Államok is tenne, ha támadó fegyverzetet telepítenének az amerikai határ közelébe.
Jen Psaki fehér házi szóvivő visszafogottabb hangon nyilatkozott, kiemelve, hogy mindkét vezető egyetértett abban, több olyan terület is van, ahol érdemi előrelépésre van lehetőség mindkét fél számára, de valóban vannak olyan különbségek, amelyeket szinte lehetetlen lesz feloldani.
A Fehér Ház közölte, hogy a beszélgetés, melyet Vlagyimir Putyin kezdeményezett, washingtoni idő szerint 15 óra 35 perckor kezdődött, és 50 perccel később ért véget.
Decemberben ez volt a második telefonos egyeztetés az amerikai és orosz vezetők között a két ország szakértőinek 2022. január 10-re tervezett genfi találkozója előtt.
A svájci megbeszélést követően Oroszország és a NATO közötti találkozót tartanak várhatóan január 12-én Brüsszelben, majd az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bécsi tárgyalási fordulója következik január 13-án.
Kijev egyre szorultabb helyzetbe kerül Moszkvával szemben, de a konfliktus rendezésére nem látszik gyors megoldás
Idén rég nem látott módon újult ki az ukrán–orosz konfliktus. Ennek okairól és lehetséges következményeiről kérdezték Kosztur Andrást, a XXI. Század Intézet vezető kutatóját.
„A Kijev és Moszkva közti ellentétek fokozódásának talán fő oka az, hogy a kelet-ukrajnai békefolyamat láthatóan holtpontra jutott, egyik fél sem hajlandó engedni álláspontjából, kölcsönösen egymást vádolják azzal, hogy a tárgyalások elakadtak, így pedig állandósult az eszkaláció veszélye” – válaszolta lapunknak Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója, arra a kérdésre, mi az oka annak, hogy idén újra ennyire fellángoltak az ellentétek Ukrajna és Oroszország között. „Moszkva ragaszkodik a minszki egyezmények végrehajtásához, valamint ahhoz, hogy Kijev közvetlenül tárgyaljon a szakadár területek képviselőivel. Kijev szerint azonban a szakadár vezetők csak Moszkva bábjai, terroristák, akikkel nem hajlandók tárgyalni, és az orosz vezetéstől várják a konfliktus feloldását” – tette hozzá.
A szakértő szerint az is nehezíti a helyzetet, hogy a két fél eltérően értelmezi a minszki egyezmények rendelkezéseit is, elsősorban azzal kapcsolatban, hogy mikor kaphatnák vissza az ellenőrzést az ukrán fegyveres erők a szakadár területek felett. Ráadásul Kijev számára fontos a Krím félsziget kérdése is, amelyet azonban Moszkva lezártnak tekint, és nem hajlandó egy esetleges ukrán–orosz tárgyalást napirendjére tűzni azt.
Kosztur szerint a konfliktus körüli figyelmet növelte az is, hogy idén elkészült az Északi Áramlat–2 földgázvezeték, amely miatt már a közeljövőben veszélybe kerülhet az orosz földgáz Ukrajnán keresztül történő tranzitja Európa felé. Az orosz fenyegetettség témáját így a földgázvezeték üzembe helyezését ellenzők is napirenden tartották (mint például az Egyesült Államok, a német Zöldek vagy a balti államok).
„Az orosz–kínai közeledés nincs közvetlen hatással az orosz–ukrán viszonyra, Kína semleges álláspontra helyezkedett a kérdésben, sőt hivatalosan Ukrajna részeként tekint a Krím félszigetre is” – emelte ki annak kapcsán, hogy a konfliktusra milyen hatással van Moszkva és Peking egyre szorosabb kapcsolata.
Hozzátette, ugyanakkor a helyzetre hatással lehet az Egyesült Államok és Kína között fokozódó rivalizálás, mivel elképzelhető, hogy Washington akadályozni próbálja majd Peking és Moszkva további közeledését, amelyet egyébként jórészt éppen a Nyugat politikája idézett elő – magyarázta. Ehhez viszont értelemszerűen engedményeket kellene tennie majd az Egyesült Államoknak Oroszország irányában. Ennek jele lehet az Északi Áramlat–2-vel szembeni szankcióktól való eltekintés.
Azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással lenne egy esetleges orosz támadás az országban élő magyar nemzetiségre, Kosztur kiemelte, a kelet-ukrajnai konfliktus eszkalációja mindenképp rosszul érintené a kárpátaljai magyarságot, a hadköteles férfiak besorozására, a szociális és gazdasági problémák növekedésére és ennek nyomán az elvándorlás fokozódására is számítani lehetne.
A konfliktus fekete-tengeri térséget érintő hatásairól elmondta, lényeges kérdés, hogy miként következne be a nyugati sajtó és egyes tisztségviselők által vizionált orosz támadás. „Fontos hangsúlyozni, hogy az elmúlt években már több tucatszor merült fel egy közelgő orosz offenzíva témája a legkülönfélébb csatornákon. Erre azonban kevés az esély Joe Biden amerikai, és Vlagyimir Putyin orosz elnök legutóbbi tárgyalásai után” – hívta fel a figyelmet Kosztur András.
Hozzátette, amennyiben mégis bekövetkezne a helyzet súlyosbodása, és egy egész Ukrajnát érintő háborúba torkollna, az természetesen nemcsak Oroszországnak a Nyugattal való kapcsolataira, de a szintén NATO-tag Törökországgal való viszonyára is negatív hatással lenne. Ugyanis Törökország az elmúlt időszakban jó kapcsolatot ápol Kijevvel, olyannyira, hogy harci drónokat is eladott az országnak. Az orosz–török viszonyban ezen kívül is számos törékeny pont van (Hegyi-Karabah, Szíria, Líbia), ennek ellenére Moszkva és Ankara az elmúlt években meg tudta őrizni a partneri viszonyt – emlékeztetett a térség bonyolult viszonyaira.
Januárban tárgyal a Kreml a NATO-val
A jövő hónapban tárgyalnak orosz diplomaták, és katonai tisztviselők az Egyesült Államokkal arról, hogy Moszkva milyen biztonsági garanciákat vár Washingtontól – jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn egy vele készült interjúban. A tárcavezető elmondta, a tárgyalásokra az orosz újévi szünetet követően kerül majd sor januárban.
Korábban azt közölte Jens Stoltenberg a szövetség főtitkára, hogy a NATO–Oroszország Tanács ülését január 12-re hívják össze, amikor Brüsszelben a szövetség Katonai Tanácsának vezérkari főnöki ülését tartják. Lavrov erről elmondta, hogy megkapta a javaslatot, és tanulmányozza.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter megerősítette kölcsönös szándékát a kétoldalú kapcsolatok javítására hétfői telefonos tárgyalásán. Szijjártó Péter közösségi oldalán azt írta: a feladat nem lesz könnyű, de bíznak abban, hogy 2022 jobb év lesz a magyar-ukrán kapcsolatok szempontjából mint az idei volt.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter bejegyzésében azt írta, az elmúlt években nagyon sokat dolgoztak azért, hogy biztosítsák Magyarország energiaellátását és növeljék Magyarország szerepét a közép-európai ellátásbiztonság tekintetében is.
Hét szomszédunkból mára már hattal van gázvezeték-összeköttetésünk, és hamarosan tovább növekszik a villamosáram-kapcsolatok száma – tette hozzá.
Szijjártó Péter megjegyezte: földgázszállítás tekintetében egyre fontosabb tranzitországgá vált Magyarország, „tavaly és idén is rajtunk keresztül szállították a legtöbb gázt Ukrajnába a nyugati irányból”.
Mint írta, a rendszerüzemeltető vállalatok technikai megállapodása alapján 2022 első három hónapjában is maximális kapacitással mehet majd a Magyarország felőli gázszállítás Ukrajnába.
Ezzel a piaci vállalatok összesen 700 millió köbméter gáz kiszállítására kapnak kereskedelmi lehetőséget január és március között – írta.
A politikus hozzátette: Dmitro Kulebával megerősítették kölcsönös szándékukat a kétoldalú kapcsolatok javítására, „amely feladat nem lesz könnyű, de bízunk benne, hogy 2022 jobb év lesz a magyar-ukrán kapcsolatok szempontjából mint az idei volt”.
Forrás: ripost
