Borzalmas jövőt jósolnak a kárpátaljai magyaroknak
Minimális az esélye, hogy az oroszok egész Ukrajnát elfoglalják, ám ha ez mégis bekövetkezne, az óriási katasztrófa lenne egész Európa számára – mondta az rtl.hu-nak Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.
Magyarország hirtelen egy új „vasfüggöny” nyugati oldalán találná magát, a határon pedig rendszeressé válhatnának az orosz provokációk. A kárpátaljai magyarok közül sem sokan maradnának a szülőföldjükön, mivel Moszkva nagyságrendekkel rosszabbul bánik a kisebbségekkel, mint az ukrán vezetés.
Egészen apokaliptikus lenne Ukrajna számára egy teljes orosz megszállás, valószínűleg további, akár tízmillió feletti ukrán menekült árasztaná el Európát, a hazájukban alig maradna valaki és valami. Utána a területet Moszkvának pacifikálnia kellene, ebben az esetben minden 50 emberre kellene egy rendőr és/vagy katona. Nagyon erős oroszosítás venné kezdetét, Moszkva az ukrán identitás teljes elpusztítására törekedne. De ennél is van rosszabb forgatókönyv, a történelem során márt volt rá példa, Bucsa után nem lehet kizárni, hogy az oroszok népirtásba, etnikai tisztogatásba, vagy lakosságcserébe kezdenek – mondta Kaiser.
Magyarország számára ez azt jelentené, hogy közös határa lenne Oroszországgal, csak éppen most a vasfüggöny nyugati oldalán találnánk magunkat ebben az új hidegháborúban. Kaiser szerint lennének a határon bőven orosz provokációk – ahogy ezt a lengyelek, a finnek, vagy a balti államok már megtapasztalták –, még úgy is, hogy a magyar kormány általában konstruktív együttműködésre törekszik a Kremllel – írja az RTL.hu
A kárpátaljai magyarságból valószínűleg alig maradna valaki a szülőhelyén. Bármennyire is problémás volt az elmúlt években a kijevi kisebbségi politika, össze sem lehet hasonlítani azzal, ahogy Moszkva bánik a kisebbségekkel. Emiatt nem sokan akarnának maradni.
Ukrajna teljes annektálása esetén Moszkva következő célpontja Moldova lenne, annak része ugyanis Transznisztria, ami az oroszok által támogatott szeparatisták irányítása alatt áll. Az háborús ürügy az ottani orosz kisebbség megsegítése lehetne, és pluszban ott vannak ötödik hadoszlopnak az oroszbarát gagauzok is.
Moldova után sorra kerülhetne egy NATO-tagállam is, ugyanakkor Kaiser nem osztja azokat a félelmeket, hogy Putyin elnök ezt rövid idő alatt meglépné.
Kaiser szerint a NATO-nak ebben az esetben mindenképpen meg kellene védenie azt az országot – a legesélyesebb valamelyik balti állam elleni támadás lehetne –, mert ellenkező esetben a szövetség léte válna kérdésessé. Ugyanis az ötös cikkely értelmében bármelyik tagállam elleni támadás az egész NATO elleni támadásnak minősül. Ha nem sietne a többi tagállam a megtámadott segítségére, az a szövetség végét jelentené.
Ukrajna teljes elfoglalása csak abban az esetben válna lehetővé, ha totális ukrán katonai összeomlás következne be a frontvonalakon. Ha sikerül is egy orosz áttörés, előbb utóbb át kellene kelniük a Dnyeperen, ami az eddig elszenvedett orosz veszteségeket figyelembe véve – mind képzett élőerőben, mind haditechnikában – nehezen kivitelezhető – tette hozzá a biztonságpolitikai szakértő.
Ha nagyon sokáig elhúzódik a háború, Ukrajna elveszítheti lakosságának egynegyedét, mivel az EU-ba menekültek hazatérésére egyre kisebb az esély. Ahogy Kaiser fogalmazott, ennél még egy rossz fegyverszünet is jobb. Az sem kecsegtet sok jóval, hogy az új ukrán főparancsnok, Olekszandr Szirszkij ugyanazt kezdte el hangoztatni, amit a leváltott elődje, Valerij Zaluzsnij. Szirszkij szerint az orosz vonalakat áttörni képes támadásra nem képesek, ha mégis megpróbálják, az ukrán hadsereg tartalékai megsemmisülnek.
