Bosznia-Hercegovina a szétesés útján: csak az a kérdés, milyen áron

A boszniai szerbek egyre közelebb kerültek a kilépéshez. A szövetségi hatóságokat és intézményeket záros határidőn belül kiebrudalják a Republika Srpska területéről, és – ami még aggasztóbb – közben saját seregüket fejlesztik. Teszik ezt Oroszország hathatós támogatásával, miközben a Nyugat meghátrált, és Moszkvára hagyta a kezdeményezést. A csaknem három évtizede kezdődött boszniai háború százezer áldozata és 2,2 millió menekültje nem józanította ki a világot. Közönyösen szemlélik a szerbek kardcsörtetését. Szarajevóban a nemzetközi főképviselőt tartják a béke biztosítékának, Christian Schmidt nevének és hivatalának említésére azonban Oroszország vétóval fenyegette meg a Biztonsági Tanácsot. A főképviselő ugyanis az ENSZ-nek benyújtott jelentésében azt írta: Milorad Dodiknak, a szerbek vezetőjének a tervei „egzisztenciálisan” veszélyeztetik nemcsak Bosznia-Hercegovina létét, hanem az egész térség békéjét. Eközben a magyar miniszterelnök ugyanezzel a Dodikkal fűzi szorosabbra a kapcsolatait, akinek a háborús bűnös elődei népirtottak és migrációs válságot okoztak Európában. Szlovén értesülések szerint Budapesten rajzolták csonka Bosznia és Nagy-Szerbia térképét. Nem utolsósorban pedig a „balkáni kérdésről” tárgyalt Budapesten Orbán Viktor és Christian Schmidt szinte pontosan ugyanakkor, amikor a Biztonsági Tanács a főképviselő jelentését vitatta meg – az orosz fenyegetés miatt – a főképviselő nélkül.

A jelek szerint előbb-utóbb teljesül a jogerősen életfogytiglani börtönre ítélt háborús bűnös, Radovan Karadžić régóta dédelgetett álma, aki egy még a boszniai háború idején, a kilencvenes évek elején terjedő fanyar vicc szerint kifogta az aranyhalat.

A félelmeket jobbára egyetlen ember, a legmagasabb rangú boszniai szerb politikus, Radovan Karadžić utóda gerjeszti.

Milorad Dodik az ország háromtagú elnökségének szerb tagja egy bosnyák és egy horvát mellett. Az elmúlt hetekben mindent megtett annak érdekében, hogy aláássa az ország integritását. Ez nem túl bonyolult egy háborúban megviselt, gyakran működésképtelen államban.

A csaknem három évtizede kirobbant boszniai háborút az Egyesült Államok által kikényszerített daytoni egyezmény zárta le, ami után Bosznia-Hercegovinát két félautonóm régióra, a Boszniai Szerb Köztársaságra, a Republika Srpskára (RS), illetve a Bosnyák-Horvát Föderációra osztották fel.

Dodik már régóta azzal fenyegetőzik, hogy kivonja az RS-t az állami intézményekből, köztük az adóhatóságból, a kábítószerellenes ügynökségből, és – ami a lényeg – a fegyveres erőkből.

Ez ugyan még nem azonos az elszakadással, a boszniai szerb sereg feltámadása azonban sok helybeli számára rémisztő távlat, ráadásul tovább lohasztaná az amúgy is gyenge nemzeti kormány tekintélyét.

Milorad Dodik tervei „egzisztenciális fenyegetést” jelentenek az országra nézve – ezt írta a nemzetközi főképviselő az ENSZ-nek írt jelentésében.

„A további megosztottság és konfliktus kilátásai nagyon is reálisak” – figyelmeztetett Christian Schmidt.

Véleménye a legkevésbé sem zavarja a szerb etnikum vezetőjét, aki többször is kijelentette, hogy már a főképviselő szerepét sem ismeri el. Teszi ezt persze a nagy pártfogó, Moszkva támogatásával, ahol belengették, hogy megvétózzák a 600 katonából álló, EUFOR elnevezésű nemzetközi békefenntartó különítmény mandátumának megújítását, amennyiben a vonatkozó határozatból nem törlik a nemzetközi főképviselőre utaló hivatkozásokat.

A bosznia-hercegovinai ügyek tapasztalt külső szemlélői számára a dráma egyszerűen csak Dodik évtizedes kardcsörtetésének újabb epizódja, amit mindig kudarc követ.

Az ott élők – kivált azok számára, akik túlélték a kilencvenes évek pusztítását, amely százezer ember halálával végződött, és 2,2 millió embert tett földönfutóvá – a hátborzongató címek és a nacionalista retorika mérhetetlen aggodalmat ébreszt.

„A legtöbb ember rettenetesen fél, és azon töpreng, hogy örökre elhagyja ezt az országot” – mondta egy ismert szarajevói közgazdász és kommentátor. A legtöbben közülük soha többé nem akarnak egyenruhát viselni, harcolni és valaki másért szenvedni. „Soha többé nem akarják feláldozni a gyerekeiket” – tette hozzá Svetlana Cenić, aki Dodik iránt csak megvetést érez. A Boszniai Szerb Köztársaság egykori tisztviselője volt főnökét gyávának tartja, akinek egyetlen célja a hatalom.

„Mindig is sejtettem, és most beigazolódott” – tweetelte egy tudományos kutatást taglaló cikk kapcsán, amelyben azt fejtegették, hogy minél kisebb az üvöltő majom nemi szerve, annál zajosabban rikoltozik.

Azra Zornić nyugalmazott szociológusprofesszort inkább a nemzetközi reagálás nyugtalanítja.

„A polgárokat megtévesztik a nemzetközi közösség lépései, amelyek támogatják és jutalmazzák az ország elpusztítóit” – mondta. „Elborzadnak a háborúról és az ország széteséséről szóló tudósítások hallatán, ugyanakkor aggasztják őket az ENSZ Biztonsági Tanácsában az orosz zsarolásnak tett engedmények.”

Toby Vogel, a Demokratizációs Politikai Tanács elnevezésű elemzőcég tagja osztja Zornić fenntartásait. Nem tartja valószínűnek Bosznia felbomlását vagy komoly konfliktust, de arra figyelmeztet, hogy a Biztonsági Tanácsban megkötött kompromisszumok káros, hosszú távú következményekkel járhatnak.

„Ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa kihagyja a főképviselőt a határozat szövegéből, az a boszniai szerbek győzelmét jelenti” – véli Vogel. „Megszabadulnának az utolsó védelmi vonaltól is elszakadási törekvéseinkben.”

Szerinte Christian Schmidt szerepe kritikusan gyengülne, ami annak a jele, hogy az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország többé nem támogatja a főképviselőt sem hatáskörét.

Márpedig az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2021. november 3-án egyhangúlag, 15 szavazattal egy újabb évre meghosszabbította a békefenntartók megbízatását, miközben határozat – nyilvánvalóan szerb sugallatra, de orosz követelésre – nem említi sem a főképviselőt, sem a hivatalát.

A New York-i tanácskozáson értelemszerűen Christian Schmidtnek is ott lett volna a helye, de meg sem hívták, csak a jelentését értékelték.

Bosznia-Hercegovina a háború utáni történelem válságos pillanatába érkezett – mondta Schmidt jelentése alapján Linda Thomas-Greenfield. Az USA ENSZ-nagykövete kockázatosnak tartja azt a retorikát, amivel Milorad Dodik az állami intézményekből való kivonulásra, valamint a Bosznia-Hercegovinából való teljes elszakadásra szólít fel, és egyetértett a főképviselő értékelésével, miszerint ez veszélyes út nemcsak az ország, hanem az egész térség számára.

Washington azonban a megállapítás dacára a jelek szerint meghátrált, és Bosznia-Hercegovina kérdésében átengedte a kezdeményezést Moszkvának.

Egyszóval: a szerbek háború nélkül is győzelemre állnak, amit az is alátámaszt, hol tartózkodott a Biztonsági Tanács kulcsfontosságú ülésére nem meghívott boszniai főképviselő.

Forrás: euronews