Családi pótlék: eljárás indulhat Ausztriával szemben
Ausztriában a más tagállambeli állampolgár munkavállalóknak gyermekeik lakóhelyétől függetlenül ugyanolyan családi támogatásokban és adókedvezményekben kell részesülniük, mint amilyenek az osztrák munkavállalóknak járnak, mivel az előbbiek ugyanolyan módon járulnak hozzá az osztrák szociális és adókedvezmény-rendszer finanszírozásához, mint az utóbbiak. Richard de la Tour főtanácsnok szerint ez azonban ellentétes az uniós joggal.
Ausztria 2019. január 1-jétől az olyan munkavállalók számára juttatott családi támogatások átalányösszegét és az adókedvezmények mértékét, akiknek a gyermekei állandó jelleggel egy másik tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, az adott tagállamban jellemző általános árszínvonalnak megfelelően azok emelésével vagy csökkentésével igazítja ki. Ez Richard de la Tour főtanácsnok szerint azonban ellentétes az uniós joggal – olvasható az Európai Unió Bíróságának közleményében.
Az Európai Bizottság úgy vélte, hogy ez a kiigazítás és az ebből adódó, főként másik országból érkező munkavállalókkal szemben a hazai állampolgárokhoz képest fennálló eltérő bánásmód ellentétes az uniós joggal, és kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított Ausztriával szemben az Európai Unió Bírósága előtt.
Richard de la Tour főtanácsnok csütörtöki indítványában azt javasolja, hogy a Bíróság határozzon úgy, hogy az olyan bevándorló munkavállalók számára juttatott családi támogatás, eltartott gyermekek után járó adókedvezmény, családi bónusz „plusz”, egyedüli keresőknek járó adókedvezmény, gyermeket egyedül nevelőknek járó adókedvezmény és tartásdíj után járó adókedvezmény kiigazítása, akiknek a gyermekei állandó jelleggel egy másik tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, ellentétes az uniós joggal.
Az uniós jog ugyanis kifejezetten előírja, hogy az olyan családi ellátások, mint az osztrák családi támogatás és az eltartott gyermekek után járó adókedvezmény, nem csökkenthető vagy nem módosítható arra hivatkozással, hogy a jogosult családtagjai valamely más tagállamban rendelkeznek lakóhellyel.
Ezen ellátások összegének a családtagok lakóhelye alapján történő meghatározása sérti az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát.
Richard de la Tour szerint így nem fogadható el, hogy valamely tagállam a családi ellátások összege szigorú egyenértékűségének elve alóli kivételt vezessen be a szabályozásában annak megállapításával, hogy ez a követelmény a nemzeti jogalkotó által követett célnak, vagyis a családi kiadások fedezésére irányuló célnak megfelelően kizárólag az ellátás értékére vonatkozóan teljesíthető.
A kérdéses összegek az árszínvonal Ausztrián belüli eltéréseitől függetlenül Ausztria egész területén egységesek, és a gyermek tényleges szükségleteihez kapcsolódó tényleges kiadásokat nem vették figyelembe.
Ezenfelül az összes szóban forgó kedvezményt és támogatást illetően az osztrák szabályozásban a gyermekek lakóhelyétől függő különbségtétel nagyobb mértékben érinti a külföldről jövő munkavállalókat, és állampolgárságon alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül, amely csak akkor fogadható el, ha objektív módon igazolt – olvasható a közleményben.
Márpedig Ausztria egyetlen olyan indokot sem adott elő, amely igazolhatná ezt a közvetett hátrányos megkülönböztetést, így az összeegyeztethetetlen az uniós joggal.
Az osztrák számvevőszék jelentésének értelmében a szociális biztonsági rendszer pénzügyi egyensúlyát veszélyeztető ok nem az ellátások azon munkavállalók részére történő folyósítása, akiknek gyermekei Ausztrián kívül rendelkeznek lakóhellyel, amely a családi ellátások költségeinek körülbelül 6 százalékát teszi ki, hanem az, hogy ezen ellátások nyújtása tekintetében nincs megfelelő ellenőrzés.
napi.hu
