A csehek szóltak: nem kérnek a magyar állampolgársággal is rendelkező kárpátaljai romákból
Csehország szigorít az ukrajnai menekültek befogadásának szabályain, hogy kiszűrjék az esetleges visszaéléseket. A kormány által szerdán elfogadott törvénymódosítási javaslatok most a parlament elé kerülnek – jelentette be a kormányülés után Vít Rakusan, cseh belügyminiszter.
Ukrán-magyar kettős állampolgársággal rendelkező, de magukat magyar útlevéllel igazoló ukrán menekültek nem számíthatnak semmiféle hatósági segítségre Csehországban.
„A magukat magyar útlevéllel igazolók Csehországban nem jogosultak ideiglenes védelemre, sem szociális segélyekre. Az ideiglenes segélyekre csak az ukránoknak (állampolgároknak) van joguk” – szögezte le a miniszter a lapnak nyilatkozva. Megjegyezte: ezen romáknak Magyarországtól kellene segítséget kérni, mert egy részük eredetileg onnan is származik.
Vít Rakusan szerint eddig mintegy 1200 ukrajnai „roma” menekült érkezett Csehországba, „akiket úgy kezelnek, mint bárki mást”. A romáknál az a fő gond, hogy nagy – olykor 20-30 személyből álló – családokról van szó, amelyek számára igen nehéz megfelelő, közös szállást találni.
Emil Vorác, a Khamoro civil szervezet igazgatója szerint az ukrajnai „roma” menekültek egy része nem beszéli sem a „roma”, sem az ukrán vagy az orosz nyelvet, csak magyarul tud. Itt az is probléma, hogy a cseh hatóságok által kiadott tájékoztatók mind ukrán nyelvűek, amit ezek a „romák” nem értenek meg.
A sajtóban lex Ukrajna néven emlegetett törvény legfontosabb módosítása, hogy ezentúl tartalmazni fogja azt a kitételt, miszerint az Ukrajnából érkező, de európai uniós állampolgársággal is rendelkező személyek nem jogosultak Csehországban semmiféle védelemre és segélyekre – mondta újságíróknak a miniszter szerda esti sajtótájékoztatóján. Szerinte a törvénymódosítással a csehek szeretnék megakadályozni, hogy megismétlődhessen a prágai vasúti főpályaudvaron kialakult helyzet.
A jövőben az ukrán menekülteknek az eddigi 30 nap helyett 60 nap állna rendelkezésükre ideiglenes speciális tartózkodási engedélyük elintézésére, másrészt tartózkodási helyük megváltoztatását az eddigi 15 nap helyett már három napon belül kötelesek lennének jelenteni a hatóságoknak. A felnőtt menekültek eddigi egész éves egészségbiztosítása ezentúl csak fél évig lenne érvényes, hogy ösztönözzék őket a munkába állásra. Eddig mintegy 50 ezer ukrán menekült kapott állást Csehországban.
Az ideiglenes speciális tartózkodási engedélyek elintézési idejének meghosszabbítása – fejtette ki Vít Rakusan – azért is szükséges, mert a hatóságok most már ellenőrizni fogják, van-e az ukrán menekülteknek olyan pecsét az útlevelükben, miszerint beléptek a Schengen-övezetbe.
Az ötezer koronás havi humanitárius segélyt ezentúl nem kapják meg azok a menekültek, akik olyan szállásokon laknak, ahol ellátást is kapnak.
A cseh belügyminisztérium a legutóbbi adatok szerint eddig mintegy 345 ezer speciális vízumot adott ki, amely egyéves tartózkodásra, munkavállalásra, egészségügyi ellátásra, szociális támogatásra és az oktatási rendszer igénybevételére jogosítja fel a birtokosát. A tárca becslése szerint Csehországban jelenleg több mint 200 ezer ukrán menekült tartózkodik. Pontos adat nem ismeretes, mert Csehország nem tartozik a Schengen-övezet határországai közé. Becslések szerint a menekültek közül mintegy 140 ezren részben visszatértek Ukrajnába, részben más országba távoztak az övezeten belül.
MTI
