Dánia kemény döntést hozott a migránsokról
Dánia azon kevés európai uniós tagállamok egyike, ahol még józanul gondolkodnak a migrációval kapcsolatban.
A dán kormány úgy döntött, hogy hogy lépéről lépésre, fokozatosan visszaküldi az országban tartózkodó szír menekülteket a hazájukba, mondván, hogy a közel-keleti állam egyes részein már véget értek a polgárháborús cselekmények, így azok biztonságosnak tekinthetőek. Ezzel Dánia lett az első európai uniós tagállam, amely hasonló lépésre szánta el magát – írja a The Daily Telegraph internetes kiadása.
Mattias Tesfaye dán bevándorlási miniszter február végén kijelentette, hogy a Dánia „kezdettől fogva nyitott és őszinte” volt a Szíriából érkező menekültekkel szemben.
„Világossá tettük a szíriai menekültek számára, hogy tartózkodási engedélyük ideiglenes. Visszavonható, ha már nincs szükség védelemre. Addig kell védelmet nyújtanunk az embereknek, amíg csak szükséges. De amikor az otthonukban javulnak a viszonyok, akkor haza kell térniük, és új életet kell teremteniük ott” – fogalmazott a tárcavezető politikus, aki a Szíria déli részén található Ríf Dimask kormányzóságot nevezte meg a biztonságos területek egyik példájaként, ahova ő már nyugodt szívvel visszaküldeni a szír migránsokat.
A dán Menekültügyi Fellebbviteli Testület még 2019 decemberében döntött úgy, hogy a damaszkuszi körülmények már nem annyira veszélyesek, hogy Dániának védelmet kéne biztosítani az onnan érkezőknek. A precedens értékű döntés ahhoz vezetett, hogy a dán bíróságok mintegy 900 damaszkuszi menekült tartózkodási engedélyének kezdték meg a felülvizsgálatát.
Helyi sajtóbeszámolók szerint a napokban 92 szíriainak vonták vissza a menekültstátuszát a dán hatóságok, ami példátlan döntésnek számít az Európai Unióban. Úgy tudni, hogy a migránsokat egy kitoloncolási központba küldik, de egyelőre nem kényszerítik őket a távozásra.
A magukat jogvédőnek mondó civil szervezetek azonnal vad tiltakozásba kezdtek a döntéssel szemben. A Soros György által támogatott Amnesty International brit részlegének menekültügyi és migránsjogi igazgatója, Steve Valdez-Symonds például úgy fogalmazott hogy „a dán kormány megdöbbentő sérelmet követ el a menekültjog intézménye és az emberek biztonsága ellen azzal, hogy az embereket megpróbálják visszaszorítani a brutális Aszad-rezsim kezébe.” Valdez-Symonds emellett attól is tart, hogy a dán példa ragadós lesz az Európai Unió tagállamaiban, és több ország is elkezdi majd a szír menekültek hazatoloncolását.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök egyébként januárban kijelentette: Dánia célja az, hogy senki se kérjen menedékstátuszt az országban.
„Nem ígérhetjük meg, hogy egyetlen menedékkérő sem érkezik országunkba, de kitűzhetjük célul egy új menedékjogi rendszer kialakítását” – fogalmazott a szociáldemokrata kormányfő, aki szerint az elődei súlyos hibákat követtek el, amikor túl kevés követelményt támasztottak a menedékkérőkkel szemben a dán értékek átvétele és az önfenntartás képessége terén.
Frederiksen még 2017-ben, az ellenzék vezetőjeként ismertetett egy tervezetet, amely visszaküldené a nem nyugati bevándorlókat az afrikai fogadóközpontokba.
Dániában a szigorú bevándorlási politika és a koronavírus-járvány nyomán mindössze 1547 menedékkérőt regisztráltak tavaly. 1998 óta ez volt a legalacsonyabb szám. 2015-ben, a menekültválság csúcspontján több mint tízszer ennyi menedékkérelem érkezett be a dán hatóságokhoz, szám szerint 21 316.
Dánia szabadulna az illegális bevándorlóktól. A migránsok egyre erőszakosabbak és nem tartják be a járványügyi előírásokat sem, ezért komoly veszélyt jelentenek a dánokra. A kormány korábban úgy döntött pénzt ad azoknak a menedékkérőknek, akik hajlandóak visszatérni hazájukba.
Az utóbbi időben a dán média egyre többször számolt be arról, hogy második generációs bevándorló fiatalok erőszakosan viselkednek, bántalmazzák a dánokat, rongálják a köztulajdont és rabolnak.
Ezek olyan fiatalok, akik a gettóból származnak, és azt látják, hogy a szüleik sem tudnak beilleszkedni a dán társadalomba, nem tudnak vagy nem akarnak munkát vállalni, ezért lázadni kezdenek a társadalom ellen. A bűncselekményeket nagyon fiatalok, 9-13 év közöttiek is elkövetik, ellenük nem tud mit tenni a rendőrség.
Tavaly a dán kormány migrációs nagykövetet nevezett ki, akinek feladata, hogy mielőbb egy vagy akár több befogadóközpont jöhessen létre a migránsok számára az Európai Unió területén kívül.
Dánia azt az elképzelést támogatja, hogy csökkenteni kell az Európára nehezedő migrációs nyomást, miközben ügyelni kell arra, hogy a valódi menekültek minél gyorsabban és hatékonyabban segítséget kapjanak „a környező területeken”.
Koppenhága azt akarja elérni, hogy a bevándorlók inkább ne nyújtsanak be menedékkérelmet Dániában. Szorgalmazza továbbá, hogy fokozzák az EU külső határainak védelmét, tegyék hatékonyabbá a menedékkérők kitoloncolását, és erősítsék meg az EU-n kívüli országok bevándorlási hatóságait.
Tavaly 2716 ember kért menedéket Dániában, számuk 2008 óta nem volt ilyen alacsony. A migrációs válság csúcsán, 2015-ben több mint 21 ezer menekült adott be kérelmet a dán hatóságokhoz, nyolcszor annyian, mint a szomszédos Svédországban.
Mette Frederiksen kormányfő 2017-ben – akkor még a dán Szociáldemokrata Párt vezetőjeként – olyan tervet vázolt fel, amely szerint a nem nyugati bevándorlókat afrikai migránstáborokba küldenék vissza.
Denmark has stripped 94 Syrian refugees of their residency permits after deciding Damascus and its surrounding regions are safe for people to return to.https://t.co/g0lPDUd7Ku via @Yahoo
— Penelope D ?? (@PenelopeD10) March 2, 2021
Forrás: Ripost
A kép illusztráció
