Durva katasztrófa zajlik – a tudósok kongatják a vészharangot
Brutális pusztulás zajlik a víz alatt: meg vannak számlálva a vízi élővilág napjai?
A tengeri hőhullámok száma 1982 és 2016 között nagyjából a duplájára növekedett, és egyre általánosabbá és intenzívebbé fognak válni a bolygó melegedésével.
Ez pedig azért nagy gond, mert az óceánokban a hosszan tartó extrém forróság károsíthatja a hínárerdőket és a korallzátonyokat, kárt okozhat a halakban és már tengeri élőlényekben, a folyamat pedig tovább gyorsulhat a globális felmelegedéssel.
Egy kutatócsoport a tengeri hőhullámokat olyan szélsőséges eseményekként definiálta, melyek során a vízfelszín hőmérséklete az adott helyszínen mért értékek 99 százalékát meghaladja.
Mivel az óceánok lassabban nyelik el és adják le a hőt, mint a levegő, a legtöbb tengeri hőhullám legalább néhány napig, de bizonyos esetekben akár hetekig is tart.
„Tudtuk, hogy az átlaghőmérsékletek emelkednek. Eddig azonban nem figyeltünk arra, hogy ez sok, egymást követő forró napon jelentkezik, vagyis nagyon magas hőmérsékletű napok vagy akár hetek sokkolhatják a vízi élővilágot” – foglalta össze a lényeget Michael Oppenheimer, a Princeton Egyetem tudósa.
A szárazföldiekhez képest a tengeri élőlények jó része hőmérséklet változások csak nagyon szűk tartományát képes túlélni.
A szabadon úszó tengeri állatok képesek megváltoztatni helyzetüket, a helyhez kötött organizmusok azonban, mint a korallzátonyok és a hínárok valódi veszélyben vannak.
2016-ban és 2017-ben például az állandóan magas vízhőmérséklet Ausztrália keleti partjainál a Nagy-korallzátony sekély vízi koralljainak mintegy felét megölte, ennek jelentős hatása van a korallzátonytól függő más élőlényekre is.
San Diego partjainál a mérések 1916-os kezdete óta legmagasabb tengeri hőmérsékletét jegyezték fel a hónap elején.
A San Diegó-i Scripps Piernél augusztus 9-én 26,3 Celsius-fokot mértek.
Forrás: avilagtitkai
