Egyre égetőbb az Európai Unió teljes reformja, gyökeres változást akarnak
Az Európai Unióban az elmúlt öt évben számos reformot hajtottak végre, azonban ezek egyáltalán nem tudatosan előkészített lépések voltak, hanem kényszerből végrehajtott tűzoltások. Az uniós döntéshozatal átalakításáról évek óta folynak egyeztetések az EU lassú reakcióképessége miatt. Most az Egmont Intézet és Trans European Policy Studies Association egy új javaslatot mutatott be a bürokratikus struktúrák hatékonyságának javítására.
Az egyik leggyakrabban puffogtatott közhely Brüsszelben, hogy az Európai Uniót egy repülőgép-hordozóhoz hasonlítják: egy hatalmas és bonyolult szervezet, amelynek átlátható irányítási rendszerre, hatékony menedzsmentre és erős kommunikációra van szüksége ahhoz, hogy gyorsan reagálhasson. Az EU jelentős intézményi változásokon megy keresztül 2024-ben, és a szakértők az irányítás újragondolását szorgalmazzák a hatékonyság, a hitelesség és a lakossági támogatás növelése érdekében. Egyre többen sürgetnek egy reformot a döntéshozatali mechanizmusban, amiről a leginkább azért esett szó a magyar a közvéleményben, mert részben a hazai kabinet bénító vétói miatt, német–francia javaslatra időről-időre felmerül, hogy a Tanácsban megszüntetnék a konszenzusos döntéshozatali rendszert.
Az Egmont Intézet és a Trans European Policy Studies Association (TEPSA) friss szakpolitikai javaslata viszont inkább a bürokratikus folyamatok gyorsítására koncentrál, négy fő területre összpontosítva: stratégia és prioritások kidolgozása, új irányítási struktúrák kialakítása, a munkamódszerek megváltoztatása és a kommunikáció javítása.
Mint a jelentés készítői írják, az EU az elmúlt tizenöt évben számos válságot sikeresen kezelt, ami a különböző szakpolitikai területeken mélyebb integrációhoz vezetett. Ez az egyre erősödő együttműködés azonban kaotikusan és improvizált módon alakult ki, kiemelve a strukturáltabb és stratégiai megközelítés szükségességét. A közelgő intézményi változások 2024-ben kiváló lehetőséget nyújtanak e kormányzási problémák kezelésére. „Az EU-nak más gondolkodásmódot kell alkalmaznia, amely tükrözi a racionálitást és helyünket a globális sakktáblán” – áll a tájékoztatóban. „Szükségünk van egy módszerre, amely a reakciós válságkezelést egy strukturáltabb és stratégiai megközelítéssé alakítja” – fogalmaznak.
Számos javaslatot tesznek az EU kormányzásának javítására, három fő területre összpontosítva: stratégiai igazodás, intézményi struktúrák és külső képviselet. Elsőként azt fejlesztenék, hogy bár a következő öt éves ciklus politikai menetrendjét a Stratégiai Megállapodásban fixálták, de annak végrehajtására nagyobb hangsúlyt kell fektetni: az Európai Tanácsnak rendszeresen felül kell vizsgálnia a megvalósítás állapotát. Az egyik javaslat az, hogy folytassák a Tusk elnök által a 2017-es pozsonyi informális csúcs után kidolgozott Leaders’ Agenda megközelítést, amely lehetővé tette a kulcsfontosságú témák rendszeres stratégiai vitáját a Bizottság és a tagállamok között. Az Európai Tanácsnak világos feladatokat és mandátumokat kell meghatároznia, megjelölve, hogy ki, mit és mikorra végezzen el.
Az Egmont és a TEPSA szerint célravezető lenne, ha az Európai Tanács minden ülése után az Európai Bizottság elnöke, a rotációs elnökséget képviselő tagállam és a külügyi főképviselő röviden közölnék, hogyan kívánják végrehajtani az uniós csúcsok (EUCO) megállapodásait és döntéseit. Ezenkívül az EUCO következtetések rövid szakaszokat is tartalmazhatnának, amelyek visszajelzést adnak a korábbi következtetések megvalósításának eredményeiről.
Mindezt tényszerű módon, öndicséret nélkül.
Minden mandátumot átírnának
Valamint úgy vélik, minden szereplőnek dolgoznia kellene a versenyképességjavítását célzó Letta- és Draghi-jelentések utókövetésén. Dícsérik a magyar elnökség ötletét, hogy a Tanács konfigurációi vitassák meg a Letta-jelentést. Az Általános Ügyek Tanácsa (GAC) jelentést készíthetne az Európai Tanács és az Európai Parlament számára ezen input alapján. A tájékoztató javasolja az „Európai Unió helyzete” beszéd átalakítását is, hogy ne csak a Bizottság elnöke, hanem az Európai Tanács elnöke is részt vegyen rajta. Ez átfogóbb képet nyújthatna az EU előrehaladásáról és kihívásairól.
Amint azt a javaslattevők írják, a Bizottság, mint az EU motorja, kulcsszerepet játszik a kormányzásban. A tájékoztató azt javasolja, hogy az EB elnöke mutassa be az érkező kollégium felállításának tervét az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. A kulcsfontosságú szempontok közé tartozik a huszonhét tagú kollégium rétegződésének fontossága. Ajánlják az alelnökök kreatív felhasználása a portfóliók koordinálására, az elnök tanácsadására és a kulcsdöntések kommunikálására. Az EB-alelnököknek világos mandátumokkal és felelősségekkel kell rendelkezniük, és specifikus főigazgatóságokat (DG-ket) vagy szolgáltatásokat kell felügyelniük, hogy hatékonyak legyenek.
A külügyi főképviselőnek kiemelkedő státuszt kellene kapnia, mint alelnöknek, koordinálva a külső kapcsolatokat, úgy hogy nem külön hivatallal rendelkezik, hanem egy saját részleggel az Európai Bizottságon belül. Ez összhangban van az EU globális szereplővé válásának ambíciójával és a külügyi főképviselőszerepével, ahogyan azt a szerződések meghatározzák. Az Egmont Intézet és a TEPSA szakértői szerint a Bizottságnak reflektálnia kellene a védelmi szektor fejlesztéséhez való hozzájárulására, egy erős EU védelmi iparra összpontosítva.
A külön Védelmi Biztos kinevezését viszont nem támogatják, mivel nincs közösségi hatáskör a védelmi ügyekben, és ez ellentétes lenne a külügyi főképviselőszerepével.
Úgy vélik, hogy a migráció kulcsfontosságú terület, amely különböző aspektusokat ölel fel. A Bizottságnak meg kellene fontolnia a migráció és határvédelem, valamint a legális bevándorlás és munkaerő kérdéseinek összevonását. A hatékony illegális migráció elleni védekezés nélkül nehéz ésszerű és szükséges vitát folytatni a legális letelepedési lehetőségekről és Európa változó demográfiájáról. Azt írják a jelentésükben, hogy a Bizottságnak világosabb struktúrákra és átfogó megközelítésre van szüksége a válságkezeléshez, esetleg egy Válságkezelési Főigazgatóság létrehozásával.
„A Bizottság kulcsszerepet játszik a kommunikációban. Felmerülnek kérdések, hogy van-e értelme minden biztosnak külön szóvivője legyen. Nem lenne-e célszerűbb, ha a Bizottságnál egyetlen biztos lenne, aki politikai szóvivőként szolgálna. Szükségesek-e a napi sajtótájékoztatók, és hogyan különböztethetné meg jobban a Bizottság a PR tevékenységet és a kommunikációt” – teszik fel a kérdést a szerzők.
Valódi saját diplomácia kellene
Az EU külső képviselete kulcsfontosságú aspektusa globális szerepének – vélik a szakértők. A tájékoztató hangsúlyozza, hogy az Európai Tanács elnöke (PEC), a Bizottság elnöke és a külügyi főképviselő együttműködő csapatként dolgozzanak, hogy növeljék az EU hitelességét és imázsát. Úgy látják, hogy a nagy nemzetközi válságokban a PEC felelős az EU válaszának koordinálásáért és biztosítja, hogy minden releváns szereplő és intézmény, valamint a tagállamok a kompetenciájuknak megfelelően részt vegyenek.
Ilyen drámai válságok esetén, mint az október 7-i Hamász támadás Izrael ellen, a PEC-nek azonnal össze kell hívnia az Európai Tanács ülését (fizikai vagy virtuális), hogy meghatározza az EU válaszát.
A PEC, a külügyi főképviselősegítségével biztosítja az EU külső képviseletét a kül- és biztonságpolitikai ügyekben, míg az Európai Bizottság képviseli az EU-t minden „közösségi” kérdésben. Mivel a kulcsfontosságú partnerekkel folytatott csúcstalálkozók és nemzetközi találkozók általában mindkét típusú kérdéssel foglalkoznak, az EU kettős képviselete értelmes, ahol a PEC az EU csapat vezetője az Európai Tanács általános szerepére tekintettel. A két elnöknek biztosítani kellene az ésszerű és hatékony munkamegosztást közöttük. Amikor az agenda egyértelműen KKBVP vagy közösségi alapú, ésszerű lenne megállapodni arról, hogy csak a PEC vagy a Bizottság elnöke képviselje az EU-t – javasolják a szakértők.
A javaslatcsomag azt is kiemeli, hogy a főképviselő köztes helyzete az Európai Tanács elnöke, a Bizottság elnöke és a tagállamok között milyen kihívásokat rejt. Hangsúlyozza, hogy az érkező HR-nek mindkét elnök teljes támogatására szüksége van, hogy hatékonyan működjön.
A kormányzási kérdések folyamatos figyelmet igényelnek a következő intézményi ciklus során, beleértve a 2029-2034-es többéves pénzügyi keretről (MFF) szóló tárgyalásokat és a jövőbeli bővítések előkészítését is.
portfolio
