Itthon

Egy alig ismert trükkel jönnek Magyarországra a fizetős bevándorlók

Hirdetés

Létezik egy teljesen magyarországi tartózkodási engedélyekhez vezető módszer, amelyre egyre nagyobb üzletág épült. Már a letelepedési kötvények előtt is működött, de annak kivezetésével egyre több bevándorlási ügynök kínálja itthon és külföldön is. A megoldás lényege, hogy cégalapítással és ingatlanvásárlással lehet szinte azonnal EU-s utazási papírokhoz jutni. Főleg kínaiak, oroszok és irániak körében vált népszerűvé, több ezren élhettek a lehetőséggel. Jövő januártól viszont szinte ingyen jöhetnek az EU-n kívülről bárhonnan.

Ritkaságszámba ment, hogy taxit hívjanak a ferihegyi repülőtérre, amikor a koronavírus-járvány első hulláma alatt lényegében megszűnt a légi közlekedés. Egy 2020. áprilisi napon az 1-es terminálhoz hívtak egy sofőrt, aki aztán több napra szerzett egy jól fizető ügyfelet.

A Közel-Keletről érkező utas, akit az egyszerűség kedvéért Mohamednek nevezett, elkérte a számát, aztán többször is megkereste: nem egyszerűen szállodába, de ügyvédi irodához és vásárlásra váró ingatlanokhoz kért magának fuvarokat. Volt, hogy több óráig kellett pörgő taxiórával várnia utasát egy ház előtt várakozva.

Kezdetben keveset beszéltek egymással az autóban, de a végére a sofőr megismerhetett egy olyan bevándorlási lehetőséget, amellyel az elmúlt öt évben több ezer EU-n kívüli állampolgár élt: a jövedelemszerzési célú tartózkodási engedélyek üzletét.

Noha Magyarországon a kormány retorikája erősen bevándorlásellenes, a migráció pedig hol az uniós harcok része, hol a belpolitikai ügyekben vitatéma, az állam viszonylag könnyen lehetővé teszi a harmadik országból érkezők (vagyis nem uniós állampolgárok) tartózkodását, letelepedését. Bőven azután is, hogy a kötvényprogramot 2017 tavaszán felfüggesztették (a ÁKK Zrt. adatai szerint a programban összesen 17 009 kötvénycsomagot értékesítettek 1 milliárd 293 millió euró össznévértékben).

Hirdetés

Sok szereplő viszont már korábban és később is alkalmazta a jövedelemszerzési célú tartózkodási engedélyekre épülő üzletet. Ennek lényege, hogy azok a külföldiek, akik azért jönnek Magyarországra, hogy üzletet indítsanak, magyaroknak adjanak munkát, egy gyors eljárással szerezhetik meg a papírjaikat.

A feltételek nem teljesíthetetlenek: alapítani kell egy céget, amely aztán folyamatosan működik. Mivel a jövőbe nem lát az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIRF, korábbi nevén Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal), egy üzleti tervet kér vagy már megkötött szerződéseket, amelyekkel igazolható az, hogy a cég bevételt generál majd.

Ha valakinek nem sietős a tartózkodási engedély, akkor – amennyiben legalább hat hónapja folyamatosan, megszakítás nélkül, jogszerűen legalább három magyar állampolgárt vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyt ténylegesen foglalkoztat teljes munkaidőben a cég – már elindítható az ügyintézés.

Bár szigorúnak tűnik a legalább három alkalmazottra vonatkozó kitétel, egy kiskapu így is marad: a kérelmező harmadik országbeli állampolgár tartózkodása Magyarország területén a gazdasági társaság működése szempontjából elengedhetetlen, akkor egy társaság EU-n kívüli tulajdonosa akár két héten belül letudhatja a papírmunkát és jogszerűen tartózkodhat Magyarországon.

A legegyszerűbb megoldás erre, ha valaki vesz két ingatlant, majd alapít egy céget. Utóbbi főtevékenysége “saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése” lesz, a tulajdonos pedig ügyvezetőként rendes munkavállaló lesz, havi fizetéssel.

Hirdetés

A tavaly repülővel érkező Mohamed mindössze három hetet töltött Budapesten az első alkalommal. Ez alatt pontosan kettő darab ingatlant vásárolt: egyet, amelyben lakni fog, egyet pedig a cége működéséhez szükséges kiadásra. Mindebben végig segítették ügyvédek, akik néha vele utaztak a taxiban.

Távozása végeztével a céget bejegyezték, a külvárosi ingatlanra pedig már megvolt a bérlő, a bevándorlási eljárásban segédkező ügyvédek pedig azonnal szereztek neki könyvelőt, hogy az üzlet flottul menjen. Sokszor készpénzben kellett fizetnie, nem egyszer több milliós összegeket. Mohamed viszont útja végén azzal a biztos tudattal hagyta el Magyarországot, hogy heteken belül a papírjai is renben lesznek és szabadon utazhat majd az EU-n belül.

A közel-keleti üzletember története nem egyedi, egy sokszereplős üzletág alakult már a jövedelemszerzési célú tartózkodási engedélyek megszerzésére. Az interneten tucatnyi cég, ügyvédi iroda érhető el, amelyek a legkülönbözőbb árfekvésben, pluszszolgáltatásokkal kínálják együtt a magyarországi ügyintézést. Nemcsak itthon, de külföldön is több ügynök reklámozza ezt a lehetőséget, mint az egyik legolcsóbb és leggyorsabb megoldást, hogy schengeni papírokhoz jussanak a tehetősebb ügyfeleik.

Az ingatlanvásárlást rendre 200 ezer euróra árazzák be a szereplők, amelyhez tevődnek a változó összegű ügyintézési díjak, ezek között van 20 ezer és 60 ezer eurós összeg is. Tehát maga a program nem olcsó, átszámítva 75-100 millió forintot is felemészthet, de még így is kisebb egyszeri kiadást jelent, mint a letelepedési államkötvények tarifája: ott alapból 300 ezer eurót kellett kifizetni az állampapírokért, de sok ügynök 30-50 ezer euró közvetítői díjat is kért. Míg a letelepedési kötvények esetében az ötéves futamidő végén a befektetők visszakapták a pénzüket, itt sokkal inkább abban bízhatnak, hogy az ingatlankiadás visszahozza a kiadásokat, vagy a lakásárak emelkedésével idővel jobb áron lehet majd túladni rajtuk.

A jövedelemszerzési tartózkodási engedélyeknél a legtöbb ügynök segít a cégalapításban, a bevándorlási papírok megszerzésében, de még az ingatlanvásárlásban és a cég későbbi működtetésében is. Sokan már az első kapcsolatfelvételnél bemutatják a megvásárolható lakásokat, üzlethelyiségeket. Olyanra is van példa, hogy már eleve van bérlő, máskor az Airbnb oldalán népszerű ingatlanokat kínálnak. Azt pedig szinte mindenhol kiemelik, hogy ennél olcsóbb megoldás nincs: a magyar ingatlanárak alacsonyabbak, mint Nyugat-Európában, a társasági adó mindössze 9 százalék, valamint nincs külön ingatlanadó.

Hirdetés
Hirdetés

Mivel a magyar bevándorlási szabályozás lehetővé teszi, az ügylet teljes egészében legális, az, hogy valaki ingatlankiadásra alapítson céget, még ha az egész célja a tartózkodási engedély megszerzése, a szervező ügyvédi irodák, társaságok is valódi szolgáltatásért kérnek el pénzt. Azonban az állam és a vásárlók számára mégis vannak kockázatok.

Az OIRF adatai alapján évente 1000-1500 jövedelemszerzési célú tartózkodási engedélyre érkezik kérelem. Még 2016-ig a keresőtevékenység alatt sorolva közölték ezeket a statisztikákat, amelyben a munkavállalási kérelmek is szerepelnek, de azóta különválasztva is látszódnak az adatok: 2017-ben 1098 ilyen kérvényt nyújtottak be, 2018-ban 1431-et, 2019-ben 1563-at, míg tavaly 1229-et.

Forrás: napi.hu

Hirdetés
loading...
loading...
error: Content is protected !!