Egy francia város, ahol immár az iszlám az úr
A Versailles melletti Trappes városának 70 százaléka muszlim…
A Versailles melletti Trappes városának 70 százaléka muszlim, a lakosok több mint negyvenféle nemzetiséghez tartoznak, Ali Rabeh polgármester pedig az iszlamizmus terjeszkedése ellen felszólaló helyi tanárral perlekedik aki a fenyegetések miatt otthagyta a tanári pályát és rendőri védelem alá került – írja a mandiner.hu.
Trappes nagyjából 30 ezres kisváros Párizs szomszédságában, a franciaországi Yvelines megyében. A megye leghíresebb települése Versailles, ám nemrégiben egy másik yvelines-i város is hírnévre – igaz, jóval kétesebb hírnévre – tett szert: Conflans-Sainte-Honorine-ban fejezte le egy iszlamista merénylő Samuel Paty történelemtanárt tavaly október 16-án.
A merénylet színhelyétől harminc kilométerre – és egyébként a Nagy-Trianon palotától pár kilométerre – fekvő Trappes lakosságának 70 százaléka muszlim vallású, s a lakosok 40-50 különböző nemzetiséget képviselnek.
A város a francia radikális iszlamizmus egyik központja. Franciaországból 2013 és 2016 között e városból kelt útra a Közel-Kelet felé a legtöbb dzsihádista, szám szerint 67 – ez lakosságarányosan európai rekordot is jelent. A helyzetet súlyosbítja, hogy a szélsőségekkel sokszor cinkosként viselkedő baloldalnak is erőssége a város: a soraikból kikerülő polgármesterek jellemzően szemet hunynak a dzsihádista térnyerés felett.
A Valeurs actuelles cikkéből kiderül, hogy a „fehérek és a bankok utcáján”, a rue Jean-Jaurèsen még emlékeztet valami a francia életmódra, egy katolikus iskola és kocsmák is találhatók itt, ezen a környéken kívül azonban „az integráció fordított irányban zajlik”: nincs egy hentesüzlet sem, ami ne lenne halal, a férfi-női fodrászüzletek jórészt megszűntek, s a városban egyetlen templom mellett öt muszlim imahely működik.
A riport szerzője megjegyzi: az utcákon a polgármesteri hivatal „boldog évvégi ünnepeket” kívánó feliratán kívül semmi sem jelezte azt, hogy közeledik a karácsony, a muszlim kultúra kötődő elnevezések és jelképek viszont nagyon is meghatározzák az utcaképet. A munkanélküliség 20 százalék körüli, ám a radikalizálódás szociális hátteréről szóló klisék itt nem érvényesek: a bűnözés érezhetően visszaszorult, mióta az iszlamisták vették kezükbe az irányítást – hangsúlyozza a riporter.
Trappes büszkélkedhet azzal a címmel, hogy a modern Franciaország történetében itt tört ki először egyértelműen vallási töltetű zavargás: 2013-ban négy napig gyújtogattak, miután a rendőrök előállítottak egy burkát viselő nőt (az országban 2010-ben tiltották be az egész testet fedő viseletet).
A versailles-i ügyészség 2016-ban megállapította: a városban komoly aggodalomra ad okot az, hogy az iszlamista közösség „szervezi immár a közösségi élet jelentős részét”, s az üzletek többsége e közösség szolgálatában áll.
De a Le Monde két, jobboldalisággal nehezen vádolható újságírónője, Ariane Chemin és Raphaëlle Bacqué is a rémisztő trappes-i helyzetre hívták fel a figyelmet 2018-ben megjelent könyvükben (La Communauté). Ebben olyan női lakosokat szólaltattak meg, akik nem mernek többé beülni a kávézókba vagy nyáron fedetlen karral kilépni az utcákra – de beszámoltak arról is, hogy egyes muszlim fiatalok tisztelettel adóznak a Közel-Keletre távozott trappes-i dzsihádistáknak.
Forrás: elemi.hu
A kép illusztráció
