Egy most készülő reform fenekestül forgathatja fel Ausztriát
Mélyreható változásokat eredményezhet az az osztrák gazdaságban készülő reform, amellyel átalakítanák az országban a családi magánalapítványok rendszerét.
A legnagyobb osztrák és néhány német nagyvállalatot – köztük közvetve a Volkswagent is – kontrolláló alapítványok átalakítása közel 70 milliárd eurónyi tőkét szabadíthat fel – írja a napi.hu
A Sebastian Kurz vezette osztrák kormány jövő év elején mutatja be az adórendszer tervezett változtatásáról szóló elképzeléseit, amelynek része lesz a hírek szerint a családi alapítványok rendszerének átalakítása is – értesült a Bloomberg. A tervezett változtatások között szerepel az, hogy megkönnyítik ezen alapítványok feloszlatását, könnyebbé teszik egyes családtagok kivonulását ezekből az alapítványokból, finomítják az alapítványi megbízottak kötelezettségeit.
Ez utóbbinak köszönhetően azok várhatóan könnyebben hozhatnak majd az alapítványok vagyonát érintő kockázatosabb döntéseket, a családtagok számára pedig nagyobb beleszólást engedélyeznek majd az alapítványi ügyekbe.
A hírügynökség szerint ha sikeresek lesznek a reformok, az mintegy 70 milliárd eurónyi tőkét szabadíthat fel a szomszédos országban és alaposan felpezsdítheti majd a vállalatfelvásárlások és akvizíciók piacát.
A jelenlegi szabályozás Ausztriában 1993 óta van érvényben, azonban az alapítványok több, mint 100 éves hagyományra tekintenek vissza az osztrák gazdaságban. Az úgynevezett Privatstiftungok lényege, hogy az ebben elhelyezett vagyon sokkal kedvezőbb adózás alá esik, így a nagy családi vagyonok ezeken keresztül rendkívül kedvezményesen voltak örökíthetőek családon belül. Ezen felül erős diszkréciót is biztosított a vagyonosabb családok számára.
A rendszer annyira sikeres volt, hogy számos tehetős német család is ezt a formát választotta az elmúlt években a családi vagyon kezelésére.
A Privatstiftungok rendszere azonban sokak szerint az elmúlt években elavulttá vált és komolyan gátolta a tőke hatékony befektetését. Az alapítványok által tulajdonolt cégek vezetői rendszeresen azok bonyolult döntéshozatali rendszerére panaszkodtak, illetve arra, hogy a vagyont kezelő megbízottak, ügyvédek sokszor nem rendelkeztek megfelelő iparági ismeretekkel, komolyan megnehezítve ezzel az osztrák gazdaságban fontos szerepet játszó vállalatok számára a stratégiai döntések meghozatalát.
A probléma ezzel a rendszerrel az, hogy az irányítás egy része kicsúszott a családi irányítás alól, a cégvezetők pedig nem voltak arra motiválva, hogy fontos stratégiai lépéseket tegyenek. A végső döntéshozók túl távolra kerültek a vállalatok mindennapi életétől.
Ha sikerülne lazítani a rendszeren, akkor ezek a cégek felszabadulnának az eddigi korlátozások alól és a tőke sokkal szabadabban áramolhatna az új beruházások irányába – mondta a hírügynökségnek az egyik bécsi befektetési bank szakembere.
Ilyen alapítvány kezeli például a Volkswagen AG-t kontrolláló Porsche-Piech család, az Antdritz AG-t felépítő Leitner-család, a Strabag SE-t alapító Hans-Peter Haselsteiner vagyonát, és ilyen alapítványok találhatóak a Glock fegyvergyártó cég tulajdonosai között is. Ezt a formát azonban nem csak a családok használják, a cikk szerint a Bank Austria is ilyen alapítványon keresztül kontrollálja ipari érdekeltségeit, hogy megvédje azokat az ellenséges felvásárlási kísérletektől.
A működési elvük a következő:
Az alapítvány szponzorai, alapítói az alapítványnak adományozzák minimális adókulcs mellett a vagyonukat, s haszonélvezőnek saját magukat vagy örököseiket teszik meg. A Privatstiftung gyűjti be az osztalékokat és a benne lévő vagyon egyéb hozamát, ugyanakkor az alapítók feladják ezzel a közvetlen kontrollt az eszközök felett, azzal egy kuratórium rendelkezik, amelynek tagjai között nem szerepelhetnek az alapítók és az alapítvány kedvezményezettjei. Az alapító elvileg kivonhat vagyonelemeket a Privatstiftungból, ekkor azonban egy meglehetősen magasnak vélt 27,5 százalékos adót kell utána befizetnie.
Az évek során az alapítványok rendszerét és hatékonyságát rendszeres kritikák érték a jogalkotók és a bíróságok részéről, ráadásul időközben az adózási környezet is jelentősen megváltozott. Ezek közül a változások közül a legfontosabb, hogy 2008-ban az országban eltörölték az örökösödési adót, ezzel praktikusan értelmetlenné tették a továbbiakban az ilyen Privatstuftungokat.
Az alapítványok száma ennek megfelelően szép lassan csökkenésnek indult az elmúlt években. Jelenleg 3111 ilyen működik az országban, a csúcson, 2011-ben 3500 darab volt belőlük. Ugyanakkor nem olyan egyszerű az ilyen alapítványokat feloszlatni és kivenni belőlük a vagyont, elsősorban az adózás miatt. Sok alapító még ha szeretné is, egyszerűen nem rendelkezik akkora likvid vagyonnal, hogy teljesíthesse az őt ekkor terhelő adókötelezettségét – mondták a hírügynökségnek szakértők.
Az igazi kihívást az jelenteti a jelenlegi kormányzat számára, hogy úgy lazítsanak a merev rendszer előírásain, hogy közben minél kevésbé érhesse őket az a vád, hogy csak a vagyonos rétegek adóterheit szeretnék csökkenteni.
Forrás: napi.hu
