Egyre súlyosbodik a migránsválság a Balkánon
A hivatalos adatok szerint körülbelül hétezer migráns tartózkodik Bosznia-Hercegovinában, sokakat viszont nem regisztrálnak és könnyen eltűnnek a hatóságok elől. A problémát az uniótól kapott támogatások ellenére egyelőre nem képesek megoldani, ez pedig egyre nagyobb biztonsági kockázatot jelent, és az ország stabilitását is veszélyezteti.
Az elmúlt hónapokban már az Európai Unió intézményeinek migrációügyi vitáiban is előtérbe került a Bosznia-Hercegovinában kialakult menekültválság. Több szakértő, médium, illetve civil szervezet vezetője szerint humanitárius vészhelyzet van az országban, amely 2019-ben a fő tranzitországává vált az EU felé tartó bevándorlóknak.
A legsúlyosabb a helyzet a horvát határnál, ahol december közepén kezdték kiüríteni a Vucjakban található menekülttábort. A dzsungelnek nevezett táborban nyolcvan sátorban több mint ezer ember zsúfolódott össze, és élt víz és áram nélkül a téli hidegben. A tábor bezárásával ugyanakkor nem oldódott meg a migrációs probléma az országban.
Az EUObserver cikkére hivatkozva a Magyar Hírlap azt írja, hogy a balkáni útvonal lezárásának ellenére a migránsok egyre nagyobb kockázatot vállalnak azért, hogy eljussanak az EU-ba, viszont az érvényben lévő intézkedések miatt rengetegen ragadnak a tranzitországokban.
A hivatalos adatok szerint jelenleg körülbelül hétezer migráns lehet Bosznia-Hercegovinában, valójában számuk jóval meghaladhatja ezt az értéket, hiszen naponta érkeznek újabb tömegek, akiknek a többségét nem regisztrálják a hatóságok. A helyi lakosok is egyre elégedetlenebbek a kialakult helyzettel, Vucjakban többször tüntettek is, mivel a migránsok által elkövetett bűncselekmények száma emelkedett. A bevándorlók között terroristák is megbújhatnak, ami szintén aggodalomra ad okot. A Nezavisne novine című boszniai lap írt arról, hogy az év során a hatóságok több olyan migránst is azonosítottak, aki kapcsolatba hozható a nemzetközi terrorizmussal. Mivel a balkáni állam kapacitásai végesek, a hatóságok nem képesek kezelni az érkezők tömegeit, elképzelhető, hogy több radikális iszlamista is átjutott a határon, és csak a megfelelő alkalomra vár, hogy az unió felé vegye az irányt.
Az Irakból és Szíriából hazatérő dzsihadisták is nehezítik a helyzetet.
Bosznia-Hercegovina idén februárban jelentette be, hogy visszafogadja az Iszlám Állam oldalán harcoló terroristákat. Nemrég őrizetbe vettek öt feltételezett dzsihadistát, akik Szíriából tértek vissza az országba, az egyik bíróság pedig börtönbüntetésre ítélte az Iszlám Állam egyik boszniai tagját.
A hatóságok adatai szerint egyébként körülbelül kétszáznegyven nő és férfi utazott Bosznia-Hercegovinából az elmúlt években Szíriába és Irakba, hogy csatlakozzon a terrorszervezethez. A helyi törvények értelmében terroristaként kezelik azokat, akik azért hagyják el az országok, hogy külföldi háborúkban harcoljanak. Az elmúlt pár évben a bíróságokon 46 olyan ember ellen emeltek vádat, aki Szíriából vagy Irakból tért haza.
Mindeközben a muszlim vallású bosnyákok körében is egyre terjed a szalafizmus.
A Balkan Insight nevű portál decemberi cikke szerint a Balkáni Oknyomozó Újságírók Hálózata (BIRN) negyvenegy olyan, hivatalosan ifjúsági szövetségként, könyvklubként vagy az „univerzális értékeket” népszerűsítő szervezetként számon tartott egyesületet azonosított, amelyek valójában szélsőséges ideológiát terjesztenek. Az általuk szervezett eseményeken felszólaló szalafista prédikátorok nyíltan a demokratikus nézetek ellen vannak a társadalom és az állam rendjével kapcsolatos kérdésekben. A cikk szerint ezek az egyesületek ráadásul pénzügyi támogatást is kapnak.
A BIRN vizsgálata szerint a szóban forgó nem kormányzati szervezetek forintban számolva több milliós támogatásban részesültek az állam vagy a helyi vezetés költségvetéséből az elmúlt négy évben.
Forrás: Magyar Hírlap
