Eljött az imádság ideje a katolikusok számára-Teljes kudarc a francia migrációs politika
A Le Figaro című napilap szerkesztőségi vezércikkében úgy fogalmazott: eljött az imádság ideje a katolikusok számára, akiket az iszlám terrorizmus erősen sújtott az elmúlt években.
Illegálisan érkezett Franciaországba 2012-ben, majd 2016-ban személyesen is találkozott Ferenc pápával. A közelmúltban azonban arról vált ismertté Franciaország-szerte, hogy a hatóságok a nantes-i katedrális tavaly júniusi felgyújtásával gyanúsították meg. A ruandai származású Emmanuel Abayisenga a pszichiátriát is megjárta az elmúlt hónapokban, ahol bár „nyugodt és udvarias”, de „instabil” személyként jellemezték, mégis szabadon távozhatott.
Alig több mint egy héttel később, hétfőn már annak kapcsán volt tele a neve a francia sajtóval, hogy megölte a neki menedéket és otthont nyújtó Olivier Maire atyát.
A bűncselekmény elkövetési módját egyébként egyelőre még nem hozták nyilvánosságra, de egy rendőrségi forrás az orosz RT hírügynökségnek azt mondta, hogy a késes támadást kizárták, a hatóságok továbbra is vizsgálják az elkövető indítékát.
A Le Figaro című napilap szerkesztőségi vezércikkében úgy fogalmazott: eljött az imádság ideje a katolikusok számára, akiket az iszlám terrorizmus erősen sújtott az elmúlt években. A konzervatív lap emlékeztetett: 2016-ban két, az Iszlám Államra felesküdött iszlamista szélsőséges szentmise bemutatása közben gyilkolt meg egy katolikus papot, a 85 éves Jacques Hamelt az észak-franciaországi Saint-Etienne-du-Rouvray-ben, tavaly pedig két hívővel és a bazilika sekrestyésével végzett egy iszlamista késes támadó a nizzai Notre-Dame-templomnál. Az áldozatok egyikét – Samuel Patyhoz, a Párizs elővárosában kivégzett történelemtanárhoz hasonlóan – lefejezték. A Le Figaro ugyanakkor arra is rámutat, hogy Olivier Maire atya tragédiáját ezúttal nem az iszlám okozta, „hóhérja”, Emmanuel Abayisenga ugyanis hívő katolikus volt.
– Az indítékokon túl azonban a tragédia jogosan vált ki felháborodást az emberekből, ennek ugyanis sosem lett volna szabad megtörténnie. A történtek azonban mégis karikatúraként szemléltetik Franciaország csődjét a bűnözés és az illegális bevándorlás elleni küzdelemben – írta a konzervatív lap.
Sajtóhírek szerint egyébként a negyvenéves ruandai férfi ellen már háromszor is közigazgatási eljárás indult 2012-es érkezése óta, amiért illegálisan tartózkodott az országban; először 2016. december 1-jén, tehát kevesebb mint egy hónappal azután, hogy a katolikus egyházfővel személyesen is találkozott a Vatikánban. Az ügyét azonban a nantes-i közigazgatási bíróság hatályon kívül helyezte, a harmadik felszólítás kapcsán pedig még jelenleg is tart a fellebbezési eljárás. Kitoloncolását az is nehezítette, hogy igazságügyi megfigyelés alatt áll a nantes-i katedrális tavaly júliusi felgyújtásának gyanúja miatt, a 2022-re tervezett tárgyalásának lezárulásáig pedig egyébként sem hagyhatná el az országot.
Sajtóinformációk szerint egyébként a férfi a katedrális felgyújtását azzal indokolta a kihallgatásán, hogy dühös volt, amiért a helyi hatóságok nem adtak számára letelepedési engedélyt.
A montfortiánus misszionáriusok ezután fogadták magukhoz a ruandai férfit. Yannick Le Goater, La Roche-sur-Yon helyettes ügyésze közölte, nincs terrorizmusra utaló jel.
Elemzők szerint azonban a minapi gyilkosság ismét az illegális bevándorlásra terelheti a figyelmet a jövőre esedékes elnökválasztás előtt. Emmanuel Macron francia elnök csupán egy Twitter-bejegyzésben tisztelgett a meggyilkolt pap előtt, noha belügyminisztere, Gérald Darmanin még aznap a helyszínre sietett.
Éric Ciotti, a jobbközép Republikánusok politikusa szerint ugyanakkor a mostani vezetés, illetve az előző, Francois Hollande vezette szocialista kormány politikája felelős a történtekért. A konzervatív politikus a Twitteren azt írta: nagyon fontos kapcsolat van a bevándorlás és a bűnözés között. Mint arra felhívta a figyelmet, ezt bizonyítja az is, hogy a börtönökben is kétszer annyi bevándorló-hátterű fogvatartott van, mint francia.
Marine Le Pen, a bevándorlásellenes Nemzeti Tömörülés vezetője a Twitteren rámutatott: Franciaországban megtörténhet, hogy valaki illegálisan érkezik az országba, felgyújtja a nantes-i katedrálist, nem utasítják ki, majd meggyilkol egy papot.
Sokak szerint máris visszafordíthatatlan károkat okozott az ellenőrizetlen illegális bevándorlás Franciaországban. Csak tavaly 6,8 millió új bevándorlót regisztráltak, közülük 2,5 millióan kapták meg az állampolgárságot.
Annyi nem európai ember érkezett Franciaországba, hogy ezt a folyamatot már visszafordítani nem lehet. Az érkezett migránsok mintegy kétharmada nem felelt meg azoknak a követelményeknek, amelyek a francia állampolgárság megszerzéséhez szükségesek.
Franciaország a világ második legnagyobb gyarmattartója volt, Nagy-Britanniával szemben viszont nem vonultak ki, hanem az utolsó emberig harcoltak. Ezekről a területekről áramlanak be az emberek, akik jólétet és a gazdaságot választanák.
A békés egymás mellett élés láthatóan nem működik, ez látszik a bűnözési statisztikákból is. A börtönben lévők túlnyomó része bevándorló hátterű. Franciaországban olyan tömegpartikat szerveztek, ahová fehér ember nem léphet be, ez is az integráció kudarcát mutatja. Továbbá fontos megemlíteni, hogy a migránsok olyan országokból jöttek, melyeket a franciák évszázadokon keresztül uraltak és raboltak ki.
A vezetők nem hozzák meg azokat a döntéseket, amelyeket meg kellene hozni, nem zárják le a határokat, folytatják a családegyesítéseket és ezt a pandémia idején sem függesztették fel.
A jövő évi elnökválasztáson az egyik kulcskérdés a migrációhoz való viszony lesz. A franciák a németekhez hasonlóan félnek, de nem mernek beszélni, mert félnek attól, hogy idegengyűlölőnek, fasisztának bélyegzik őket.
Bevándorlási moratóriumot vezetne be 3-5 évre Franciaországban Michel Barnier, az Európai Unió korábbi Brexit-ügyi főtárgyalója mindaddig, amíg új alapokra nem helyezik a migrációs politikát – írta az MTI.
A francia jobboldali politikus – aki két ciklusban is dolgozott EU-biztosként és több francia kormányban is volt tárcavezető – csak a nyár végén kívánja hivatalosan bejelenteni, hogy indul a jövő évi francia elnökválasztáson, már elindította internetes oldalát és több interjúban is bemutatta programjának fő elemeit.
Ezzel az ötlettel Michel Barnier vélhetően kanyarban akarja előzni a radikális iszlám visszaszorításával keménykedő Emmanuel Macron elnököt és a bevándorlás- és iszlámellenességre építő Marine le Pent.
A Le Figaro című lapban közzétett írásában a bevándorlási moratóriumról szóló elképzelésének konkrét részéleteit fejtette ki, miután szerinte „húsz éve valamennyi kormány hiába mutatott határozottságot a migrációs témában„.
Forrás: ripost
