Előkerült Psota Irén titkos naplója – mindenkit megdöbbentett, ami benne van

A kétszeres Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművésznő számára az életet a színház és a szerep jelentette, a teljesítményláz azonban gyakran kemény evési rohamokat váltott ki nála.

Psota Irén titkos naplójából most először, a róla elnevezett díj átadóján olvasott fel Brasch Bence és Ladányi Júlia .

„És a Kaukázusi bemutatója előtt? Akkor is folyton ettem, még közvetlenül a főpróba előtt is. A rendező elhűlve nézte végig, ahogy 20 deka parizert befaltam… Ha a színész nem hal bele a szerepbe, amibe bele kell halni, akkor az nem az igazi. Ennek vannak bizonyos jelei, például nálam az evés. Azt is mondhatnánk, hogy az anyagcsere. Amibe nem kell, vagy nem lehet belehalni, azok után olyan éhes vagyok, hogy hámozás nélkül eszem meg a fridzsidert. Amikbe szépen belehalok, azok után nem vagyok éhes.

Előadás után annyira üres vagyok, nem működnek az érzékszerveim. Semmi. És másnap nem vagyok az élők sorában. Itthon vagyok és nézek le a magam holttestére onnan föntről” – írja a naplóban.

Psota Irén emellett arról is vallott, hogy nem igazán érintette meg az elismerés, nem szeretett meghajolni, tapsra menni, csak muszájból, a közönség miatt tette meg.

A magánéletében nem volt szerencséje, de ennek ellenére remek humorérzékkel tudott erről is írni.

– Valaki megkérte a kezemet. Az illető neve magány. Gondolkodási időt kértem és igent mondtam. Mert nekem most már egyetlen szerelmem van, a szakmám.

Forrás: blikk