Riasztó bejelentést tett az európai atomhatalom: háborúra készülnek, a dátumot is bejelentették
Fabien Mandon tábornok, a francia vezérkari főnök mindössze három szóban foglalta össze a párizsi haditengerészeti konferencia üzenetét: „Ma háborúra készülünk.” – tudósított a Breaking Defense.
A február 2–3-án tartott konferencián a NATO haditengerészeti vezetői egyértelművé tették: Franciaországnak és szövetségeseinek
reálisan számolniuk kell egy, a közeljövőben bekövetkező, nagy intenzitású konfliktussal.
Mandon szerint Franciaország erre még nincs felkészülve: nincs elegendő hadihajó és fegyverzet, különösen a nagy hatótávolságú, nagy rombolóerejű rakétákból hiányzik a kapacitás. Úgy fogalmazott, arra kell fogadniuk, hogy amit ma megrendelnek, az akár hatvan év múlva is megfelelő lesz.
Alban Lapointe altengernagy, a francia haditengerészet parancsnokhelyettese úgy véli, Európának legkésőbb 2030-ra minden hadszíntéren késznek kell lennie a háborúra. Ehhez szerinte nemcsak az eszközöket, hanem a politikai és társadalmi támogatást, valamint a gondolkodásmódot is erősíteni kell. A konferencián Nicolas Vaujour francia, Giuseppe Berutti-Bergotto olasz, Harold Liebregs holland, Gwyn Jenkins brit és Daryl Caudle amerikai admirális is részt vett. Mindannyian a fenyegetések sokféleségéről beszéltek, de Kínát név szerint csak Caudle említette. A többiek – érthető módon, hiszen Oroszország éppen háborút vív Európában – Moszkvát nevezték meg első számú fenyegetésként.
Vaujour rámutatott, hogy a nemzetközi szabályozás eszközei már nem működnek úgy, mint korábban, miközben a fenyegetés köre folyamatosan tágul. Nemcsak államokra és azok közvetítőire – például a húszikra – terjed ki, hanem a tengerfenéktől egészen az űrig. Ilyen kiterjedtség tíz éve még nem volt jellemző. Ukrajna drónokkal elért sikerei az orosz flotta ellen szerinte azt bizonyítják, hogy a kulcs az agilitás: a haditengerészetnek már a tervezés szintjén rugalmasnak és gyorsan alkalmazkodónak kell lennie.
Jenkins szerint a technológiai változások gyorsuló üteme, valamint a világrend kiszámíthatatlan szétaprózódása egyre nagyobb bizonytalanságot okoz. Sajnálatosnak nevezte, hogy az ukrajnai háború a közvélemény számára szinte megszokottá vált, miközben a média figyelmét más események kötik le. Figyelmeztetett: az orosz befektetések az északi flottába változatlanul folytatódnak, ezért a fregattok és tengeralattjárók önmagukban nem jelentenek elégséges választ, új megközelítésre van szükség.
Olaszország figyelme inkább a Földközi-tengerre irányul, mint a Balti- vagy az Északi-tengerre, de ott is egyre instabilabb a szövetség déli szárnya. Berutti-Bergotto rámutatott, hogy a Földközi-tenger viszonylag sekély: legmélyebb pontja a Görögország nyugati partjainál található Kalüpszó-mélység 5112 méterrel, máshol nagyjából 3000 méter. Ezek a mélységek ma már modern technológiával elérhetők és kihasználhatók.
Az admirálisok mindannyian beszéltek az ember által irányított és a pilóta nélküli rendszerek közötti feladatmegosztásról, valamint a hajók modularitásáról. A résztvevők ugyanakkor hangsúlyozták: nem minden veszett el, a helyzet még kezelhető.
Az ipar két kulcsfontosságú területen segítheti a NATO haditengerészeti képességeinek fejlesztését: a gyártási folyamatok felgyorsításával és az adatfelhasználás mélyebb megértésével.
Marc Aussedat nyugalmazott altengernagy, aki 2019 és 2021 között a francia csapásmérő erők parancsnoka volt, egy másik sürgető problémára hívta fel a figyelmet: az ellátási lánc biztosítására egészen a frontvonalakig. A haditengerészet természeténél fogva expedíciós jellegű, ezért beépített tudással rendelkezik arról, mire van szükség – üzemanyagra, élelemre, lőszerre –, mielőtt egy egységnek meg kellene állnia. Szerinte mindent a frontvonal részének kell tekinteni, ezért a rugalmas logisztikát már a tervezés legelső fázisától figyelembe kell venni.
Aussedat elárulta, hogy Franciaország – Kínához hasonlóan – vizsgálja a civil hajók katonai célú felhasználásának lehetőségét, hogy válsághelyzetben gyorsabban és nagyobb tömegben lehessen bővíteni a flotta logisztikai és támogató kapacitásait.
