Ez volt Gyurcsány igazi bűne, nem az öszödi beszéd

Az eset a következő: a magyar kormány EU-s bolgár szakembereknek álcázott orosz titkosszolgákat engedett be a magyar nemzetbiztonság központi objektumába, és a MOL egy részét is átengedték az oroszoknak strómanoskodó OMV-nek.

A politikai élet elsiklott a feloldott dokumentumok kommentálása felett, ezért írt cikket a Válasz, amely az öszödi beszédnél nagyobb botránynak tartja a kémsztorit. Gyurcsány Ferenc akkoriban rengeteget találkozott Vlagyimir Putyinnal, aki a Nyugatnak példaként mutatta fel az orosz-magyar kapcsolatokat. A kormányt akkor nagyon zavarta, hogy titkos információk jutnak ki az ellenzéki Fideszhez (így robbant ki a Mucuska-gate), ezért elhatározta, hazugságvizsgálatot végez a Nemzetbiztonsági Hivatalban – épp az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat helyettes vezetője ajánlotta fel szolgálatait a Parlamentben, ahol a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő miniszter Szilvásy Lajos és a Nemzetbiztonsági Hivatalt akkor vezető Galambos Lajos beszélt vele az ügyészségi vádirat szerint. Szilvásy tagadta, hogy ilyen találkozón részt vett volna vagy hazugságvizsgálatot kért volna.

Galambos utasította az NBH egyik pszichológusát, állítson össze kérdéssorokat és működjön együtt a bolgár szakemberként aposztrofált orosz titkosszolgálati személyekkel. A vizsgálatról titkos hang- és képfelvétel készült. Az oroszok részt vettek a vizsgálatban, a felmentő bírósági ítélet szerint az NBH pszichológusa és a tolmácsok próbáltak ügyelni arra, hogy személyhez kötődő érzékeny információk ne kerüljenek ki.”Az sem bizonyosodott be, hogy a poligráffal vizsgált személyeket megkísérelték volna beszervezni, illetve veszélybe kerültek volna az NBH vagy Magyarország nemzeti vagy nemzetközi érdekei”, írja a cikk.

A posztján Galambost követő Laborc Sándor Az NBH pszichológusától tudta meg, mi történt, belső vizsgálatot rendelt el, feljegyzést írt Szilvásynak, és felhívta a figyelmét a kockázatokra:

„A körülményekből, illetve a jelentésben foglaltakból eredően megalapozott potenciális kockázati helyzet alakult ki azoknál a személyeknél, akik a rendszerben maradtak, ezért hatékony védelmi intézkedést kell foganatosítanunk. (…) A szakmai álláspontom az, hogy a véletlenség vagy tudatlanság kizárt, ugyanakkor a célzat nem ismert.”

De sem ő, sem Szilvásy nem tett felelősségre vonásra irányuló intézkedést. Később társszolgálati forrásból kiderült, a Galambos-féle akció károkat okozott az országnak, mérgezte a magyar-amerikai viszonyt is.

Forrás: hvg