Felgyorsultak az események Londonban
Miután a brit legfelsőbb bíróság törvénysértőnek és semmisnek nyilvánította a parlamenti ülésszak lezárásáról hozott korábbi kormányzati döntést, ismét összeült a brit parlament.
Boris Johnson miniszterelnök, aki az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán vett volna részt New Yorkban, hivatalos programját megszakítva érkezett vissza Londonba. Ahol természetesen forró fogadtatás várja, hiszen az ellenzék a fejét követeli.
A londoni alsóház ülésszaka két hete ért véget, miután Johnson kezdeményezte II. Erzsébet királynőnél az ülésszak lezárását és új törvényhozási évad elkezdését. Ezt a lépést (valamint a kormányzati döntést) mondta ki törvénysértőnek a legfelsőbb bíróság, mivel az szerinte észszerű indokok nélkül akadályozta a parlamentet alkotmányos funkcióinak ellátásában.
Johnson, aki a legfőbb bírói testület előző napi végzése nyomán szerdára ismét összehívott alsóházi ülésen reagált a határozatra, kijelentette: a legfelsőbb bíróság alapvetően politikai jellegű kérdésben nyilvánított véleményt, egy olyan időszakban, amikor az országban komoly viták dúlnak, és ez helytelen eljárás volt.
A konzervatív párti brit kormányfő – aki az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán vett volna részt New Yorkban, de hivatalos programját megszakítva szerdán visszaérkezett Londonba – az alsóházi ülésen felszólította a legnagyobb ellenzéki erőt, a Munkáspártot, hogy ha nem akar megfutamodni a választások lehetősége elől, akkor még szerdán, az ülésnap vége előtt terjesszen be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen.
Az ellenzék „puszta önzésből és politikai gyávaságból” nem hajlandó félreállni, és nem hajlandó megengedni, hogy a nép kifejezésre juttathassa akaratát – fogalmazott Johnson. Feltette a kérdést, hogy megvan-e a bátorság az ellenzékben, vagy ismét eltolja magától a felelősséget, és a tétlenséget, a brexit halasztását választja-e.
Boris Johnson e hónap elején kétszer is kezdeményezte előre hozott választások kiírását október közepére, ezzel próbálva feloldani a brexitfolyamatban kialakult patthelyzetet. A kezdeményezés közvetlen előzményeként az alsóház a kormányzati ellenállással dacolva – számos kormánypárti, vagyis konzervatív képviselő támogatásával – elfogadta azt a törvénytervezetet, amely megtiltja az Egyesült Királyság megállapodás nélküli, rendezetlen kilépését az Európai Unióból a brexit október 31-i határnapján.
A törvény lényege az, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új brexitmegállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig. Boris Johnson az utóbbi hetekben azonban többször is határozottan leszögezte, hogy erre semmilyen körülmények között nem lesz hajlandó. Az előre hozott választásokról szóló indítványt az alsóház korábban mindkét alkalommal visszautasította.
Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője Johnson szerda esti alsóházi felszólalására reagálva kijelentette: csakúgy, mint a miniszterelnök, ő is előre hozott választásokat szeretne. Hozzátette ugyanakkor, hogy előbb el kell érni a brexithatáridő kiterjesztését a EU-nál, és a választásokat csak ezután lehet kiírni.
Forrás: infostart/Privát bankár
