Folytatódik a Tisza politikai tisztogatása
A Tisza-kormány hatalomra kerülése óta töretlenül zajlik az ellenzéki politikusok és közszolgák elleni hajsza. Legújabb fejlemény: a Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírája csütörtökön döntött a Nemzeti Kulturális Alap ügyében gyanúsítottként kihallgatott hat személy letartóztatásáról – köztük Bús Balázs óbudai korábbi polgármesteréről, akit már el is rendeltek fogva tartani.
A NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága által indított nyomozás tárgya: a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) döntéshozó testülete 2024 decemberétől állítólag hatáskörét meghaladva, a vonatkozó törvényi előírások és belső szabályzatok megszegésével összesen 1079 pályázatot bírált el, ezzel több mint 17 milliárd forintnyi közvagyonban okozva vagyoni hátrányt – különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja alapján.
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség hat, a pályázatok elbírálásában részt vett tisztviselő letartóztatását indítványozta. Az érintetteket a pénzügyi nyomozók előzetesen őrizetbe vették, majd gyanúsítottként kihallgatták. Az ügyészség három okból szorgalmazta a letartóztatást: szökés és elrejtőzés megakadályozása, az eljárás jogellenes befolyásolásának megakadályozása, valamint a bűnismétlés veszélye.
Bús Balázs ügye
A hat gyanúsított egyike Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer korábbi fideszes polgármestere, aki az NKA alelnökeként vett részt a pályázati döntéshozatalban. Esetében a letartóztatásról szóló döntés meg is született – mint arról a NIF már az őrizetbe vétel kapcsán is hírt adott.
Érdemes felidézni: Bús Balázsot korábban épp a balliberális oldal támadta az NKA alelnöki tisztsége miatt – azzal vádolva, hogy a pozíció összeférhetetlen egyéb közéleti szerepvállalásával. Most ugyanez az oldal – immár kormányon – büntetőeljárást folytat ellene.
Koncepciós eljárás – mások szerint
Az ügyhöz hozzászólók – köztük a letartóztatásokat kommentáló közéleti szereplők – hangsúlyozták: kiállnak a véleményük szerint koncepciós eljárással sújtott személyek mellett, és követelik, hogy a hatóságok térjenek vissza az alkotmányos és jogállami keretekhez.
A kérdés joggal merül fel: egy olyan testület, amely az NKA keretei között – a korábbi szabályozás alapján – hozta meg döntéseit, valóban büntetőjogi felelősséget vonhat-e maga után? Vagy itt csupán arról van szó, hogy a Tisza-kormány igazságszolgáltatási apparátusa retroaktív szemlélettel veszi célba a korábbi rendszer szereplőit?
