Georg Spöttle: „Na beleástam magam a túlóratörvénybe”
Na beleástam magam a túlóratörvénybe, mégpedig európai szinten.
Az új jogszabály szinte tükörfordítása a német, az osztrák, a francia törvényeknek.
A túlórához mindenképpen kell a munkavállaló hozzájárulása, ezt írásban is rögzíteni kell.
Egy héten maximálisan 8 óra túlórát lehet vállalni. Ez azt jelenti, hogy 52 hétben 416 (ez a német törvény, nálunk ez 400). A munkavállaló kérheti a túlóra kifizetését vagy szabadnapban való kompenzálását.
A túlórát a munkaadó köteles (ha a munkavállaló a kifizetését kéri) a következő havi bérrel rendezni.
Ha a munkavállaló 3 évig nem nyilatkozik, hogy miként kéri ezt, akkor a túlórák elévülnek. Tehát arról sincs szó, hogy a túlórákat majd három év után fizetik ki.
Persze pár, a kontextusból kiragadott szóval, már fel lehet bőszíteni embereket, akik nem veszik azt a pár perc fáradtságot sem, hogy utánaolvassanak.
Mi a berlini rendőrségnél, átlag 500 túlórát toltunk magunk előtt. Volt pl., 35 órás szolgálat egyben (személyes rekordom). Mi a szabadnapot választottuk, mert ha kifizettettük volna rögtön úgy megugrott volna az adónk, hogy csökkent volna a fizetésünk.
Georg Spöttle
