Gyurcsány rövidesen bevégezheti egykori pártja sorsát
Harc a befutó EP-helyekért, szivárogtatás a szivárogtatásról, Mesterházy Attila nyilvános leárulózása — három hónappal az EP-választás előtt a Magyar Szocialista Párt ilyen ügyek mellett próbálja elnyerni a választók bizalmát.
Eközben Gyurcsány Ferenc új erőre kapott, az általa irányított Demokratikus Koalíció pedig önálló és egységes kommunikációval célozza meg az ellenzéki választókat, nem is titkolva, hogy leginkább a szocialisták szimpatizánsait hódítanák el.
Decemberben még az ellenzéki összefogás élére álltak volna, három hónappal az európai parlamenti (EP) választás előtt mégis permanens belharcaikkal vannak elfoglalva a szocialisták. A párt eleve egy nagy pofon elszenvedésével kezdte az évet, miután az általa sürgetett előválasztáson saját jelöltje, Horváth Csaba megalázó vereséget szenvedett Karácsony Gergelytől, így utóbbi lett a baloldal közös főpolgármester-jelöltje. De maga a szenzációs innovációnak szánt előválasztás is látványos kudarcba fulladt: a procedúrában alig több mint 34 ezer ember, azaz a budapestiek csupán 2,4 százaléka vett részt.
Az MSZP-nek ezután kellett döntenie az EP-listájáról, ami újra felszínre hozta a párton belüli feszültségeket, Ujhelyi István és Szanyi Tibor ugyanis egyaránt annak élén szerette volna magát látni. Mivel egyiküknek sem volt kellő legitimitása, a kedélyek megnyugtatása érdekében végül a párt elnöke, Tóth Bertalan lett a listavezető, aki ettől függetlenül nem készül Brüsszelbe. A döntést hozó választmányi üléséről közben kiszivárgott egy videó, amiből kiderült, hogy az EP-listáról szóló szavazás során olyanok is voksoltak, akik nem is tagjai a testületnek.
Ezután viszont az MSZP Tolna megyei alelnökének panasza szivárgott ki a médiába, amiben Kurtyán Ferenc a párt fegyelmi bizottságának összehívását, illetve Mesterházy Attila kizárását kezdeményezte, mondván: a volt elnök készítette és szivárogtatta ki az ominózus videót. Kurtyán azzal is vádolta Mesterházyt, hogy Tóth ellen kampányolva saját támogatottságát növeli, illetve sűrűn jár Amerikába a párt pénzén. Tóth azonnali vizsgálatot rendelt el, és soron kívül kérte a Legény Zsolt által vezetett fegyelmi bizottság összehívását, amely végül egyhangúlag úgy döntött, hogy bizonyítottság hiányában megszünteti a Mesterházy elleni eljárást. A szocialistáknak tehát sikerült a nagy nyilvánosság előtt lényegében árulással megvádolniuk volt elnöküket, hogy aztán bármiféle következmény nélkül visszavonulót fújjanak.
A bonyodalmak viszont még így sem értek véget, hiszen az MSZP a Párbeszéddel közös listát állítana, ehhez viszont Jávor Benedeknek kellene előkelő helyet biztosítaniuk. Mivel a szocialisták ragaszkodnak ahhoz, hogy a szerintük első két mandátumszerző hely az övék legyen, Jávornak legfeljebb a harmadik hely juthat, ami enyhén szólva sem garantálja, hogy a szélsőbalos mikropárt politikusa újrázhat Brüsszelben. Ez viszont a két párt közötti szövetséget sodorhatja veszélybe, így nem csoda, hogy az MSZP elnöksége március végéig halasztotta a közös listáról szóló végső döntést.
Bangóné Borbély Ildikó és Kunhalmi Ágnes esete a helyesírással pedig már csak hab a tortán, amely jelzi az MSZP szellemi állapotát. A párt két meghatározó arca egy tiltakozó akció során büszkén mutogatott egy olyan transzparenst, amin a „Képviselőkbe folytani (sic!) a szót illendő?” felirat szerepelt. Jellemző módon Bangónénak mindez nem szegte kedvét, így egy későbbi performansz során „minet”-et írt az „Orbán hülyének néz minket” helyett.
Mindeközben Gyurcsány Ferencék új erőre kaptak, és bár az általuk meghirdetett „ellenállásnak” nyoma sincs, a párt legalább önálló és egységes kommunikációval célozza meg az ellenzéki választókat. A DK-ban egy csapásra megoldották az EP-lista kérdését is, amelynek élére Gyurcsány feleségét, az Altus vezetőjét, Dobrev Klárát tették. Noha a Fidesz joggal veti fel, hogy Gyurcsányné csupán a mentelmi jog miatt szerezne Brüsszelben mandátumot, a DK-ban azt hangoztatják, hogy a lépéssel az egész ellenzéki oldal, sőt a kormánypárt számára is erős kihívást fogalmaztak meg. Egységes kommunikációjuk szerint Dobrev magasan kvalifikált, nyelveket beszélő, az állami és az üzleti szférában is sikeres nő, aki ráadásul három gyermek anyja.
Noha Gyurcsányné listavezetősége a DK olyan prominenseit szorította háttérbe, mint Molnár Csaba, akinek következő brüsszeli ciklusa így kétségessé vált, a vélhető érdeksérelmek ellenére a pártból semmilyen elégedetlenkedő, személyeskedő hang nem szivárgott ki.
A DK egyúttal világossá tette azt is, hogy az Európai Egyesült Államok létrehozása érdekében akar Brüsszelben dolgozni.
Gyurcsány némi fáziskéséssel ugyan, de felismerte az Orbán Viktor által bejelentett családvédelmi akcióterv jelentőségét, illetve azt, hogy a program pártállástól függetlenül széles körű támogatottságot élvez, így a napokban ő is ismertette pártja „1+7 pontos javaslatcsomagját az európai magyar családokért”.
A DK elnöke a nemzetközi színtéren is igyekszik mutatni magát, igaz, ezt a rá jellemző hazafiatlansággal teszi: Angela Merkelhez írt levelében lényegében arra kérte a német kancellárt, hogy gyakoroljon nyomást a magyar kormányra. Gyurcsány azt fejtegette, hogy „az Európa bomlasztásán munkálkodó” Orbán Viktor politikáját talán német befektetői érdekek miatt nézi el Merkel, de szerinte „ha Németország szemet huny a magyar kormány politikája felett, és csak szavakban áll ki Európa mellett, akkor iszonyatos évek várnak ránk”.
A DK elnöke ezután a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapban közölt terjedelmes írást, amelyben a náci Németország és a mai Magyarország között vont párhuzamot, továbbra is azt panaszolva, hogy a német politika vezetőinek jelentős része „elnéző Orbán Viktor politikájával”.
A vergődő MSZP-vel szemben tehát a DK begyújtotta a rakétákat, és mint a párt félhivatalos honlapja, az Európa Kávézó című blog fogalmaz: Gyurcsány „még jobban kinyitotta a pártját, megszólítva a teljes ellenzéki szavazótábort. Bizony, a szocialistákét a legerősebben.”
Forrás: Magyar Nemzet
