Hatalmas pofont kaphat Magyar Péter szövetségese
Három tartományi választás jön szeptemberben Németországban, és mindhárom rendkívül kellemetlen eredményt hozhat Friedrich Merz számára. Szász-Anhaltban és Mecklenburg–Elő-Pomerániában az AfD áll az első helyen, Berlinben pedig a CDU elveszítheti a 2023-ban megszerzett vezető pozícióját. Egy három tartományon átívelő CDU-kudarc már a párton belüli erőviszonyokat és az AfD-vel szembeni politikai tűzfal jövőjét is teljesen átírhatja.
Szeptemberben két hét alatt három tartományban rendeznek választást Németországban. Szász-Anhaltban szeptember 6-án az AfD történelmi áttörés előtt áll, szeptember 20-án Mecklenburg–Elő-Pomerániában pedig szintén a radikális jobboldali párt győzhet, miközben Berlinben a Die Linke akár a főpolgármesteri posztot is megszerezheti.
A voksolások papíron ugyan helyi ügyek, valójában azonban Friedrich Merz kancellár eddigi politikájáról is ítéletet mondhatnak a választók. Különösen Szász-Anhalt eredménye robbanthat ki olyan vitát a CDU-n belül, amely már nemcsak a párt AfD-stratégiájáról, hanem Merz politikai jövőjéről is szólhat.
Mindhárom választás másképp kellemetlen a kancellár számára. Szász-Anhaltban a CDU két évtizedes dominanciája omolhat össze az AfD-vel szemben, Mecklenburg–Elő-Pomerániában a kereszténydemokraták egykori néppártból tíz százalék körüli középpárttá zsugorodhatnak. Berlinben pedig a CDU alig három és fél évvel a 2023-as nagy győzelme után elveszítheti a kormányzást.
Mindez ráadásul akkor történik, amikor Merz személyes népszerűsége is történelmi mélységekben van. Az augusztusi ARD-DeutschlandTrendben mindössze 14 százalék volt elégedett a kancellár munkájával, szövetségi szinten a CDU/CSU pedig 21 százalékon állt, miközben az AfD 28 százalékkal új rekordot ért el. Magával a CDU–SPD nagykoalícióval csak 13 százalék volt elégedett.
Szász-Anhalt: itt történhet meg az, amitől a CDU évek óta tart
A legfrissebb felmérésekben az AfD másfélszer-kétszer akkora támogatottsággal rendelkezik, mint a CDU. Az augusztus 12-én publikált Pollytix-mérés 43 százalékra tette az AfD-t, 23 százalékra a CDU-t, míg az INSA 42-22, az Infratest dimap pedig 41-24 százalékos állást mért. A Linke 13 százalék körül stagnál, miközben az SPD mindössze 67 százalékon áll, a Zöldek, az FDP és a BSW pedig az ötszázalékos küszöb környékén vagy alatta mozognak. 2021-ben még a CDU nyerte meg a választást 37,1 százalékkal, az AfD pedig 20,8 százalékot szerzett.
Az AfD miniszterelnök-jelöltje, Ulrich Siegmund ráadásul már nem egyszerű győzelemről beszél: a párt célja az önálló kormányzás. Alice Weidel országos társelnök a választásról nyíltan az AfD későbbi szövetségi hatalomra kerülésének első lépéseként beszélt.
A párt a jelenlegi támogatottságával szinte biztosan meghaladná a parlamenti helyek egyharmadát. Ez úgynevezett Sperrminoritätet, blokkoló kisebbséget jelentene: az AfD nélkül nem lehetne elfogadni például a kétharmados támogatást igénylő tartományi alkotmánymódosításokat vagy megválasztani a tartományi alkotmánybíróság bíráit.
Az ötszázalékos küszöb miatt még ennél is fontosabb lehet, hogy bejutnak-e a Zöldek vagy a BSW. Ha sok szavazat esik ki a mandátumelosztásból, a 40 százalék fölötti AfD-eredmény jóval nagyobb parlamenti súlyt eredményezhet.
A CDU számára akkor is nagyon nehéz a helyzet, ha az AfD nem szerez abszolút többséget. A jelenlegi miniszterelnök, Sven Schulze kizárta a koalíciót az AfD-vel és a Linkével is. Ez összhangban van a CDU országos összeférhetetlenségi határozatával, amely mindkét párttal kizárja az intézményes együttműködést. Csakhogy a jelenlegi felmérések alapján éppen az AfD vagy a Linke nélkül rendkívül nehéz lenne működő többséget összehozni. A jelenlegi CDU-SPD-FDP „Németország-koalíció” biztosan elveszítené többségét, és még a CDU-SPD nagykoalíció is messze lenne az 50 százaléktól.
Ezért ismét előkerült egy CDU vezette kisebbségi kormány lehetősége, amely egyes ügyekben – akár a Linke szavazataival – teremtene magának parlamenti többséget. A CDU tartományi alelnöke korábban már jelezte: koalíciót a Linkével nem kötnek, de nem utasítanák vissza automatikusan a Linke szavazatait CDU-s kezdeményezésekhez.
Ez technikailag ugyan megoldhatja a kormányalakítást, politikailag azonban újabb problémát teremtene. Ha a CDU 20-25 százalékos eredménnyel úgy maradna hatalmon, hogy egy 40 százalék fölött végző AfD-t kizár a kormányzásból, az AfD minden korábbinál könnyebben építhetné tovább azt a narratívát, hogy a többi párt kizárólag ellene szövetkezik.
Viszont ha a CDU bármilyen strukturált együttműködés felé mozdulna az AfD-vel, országos politikai földrengés következne. A CDU/CSU parlamenti frakcióvezetője, Thorsten Frei augusztusban ismét egyértelművé tette, hogy a szövetségi pártvezetés nem fogadna el AfD-CDU-koalíciót egy keleti tartományban sem.
Berlin: három év alatt teljesen elolvadhatott a CDU nagy győzelme
2023 februárjában a CDU 28,2 százalékkal fölényesen megnyerte a megismételt berlini választást. Az SPD és a Zöldek egyaránt 18,4, a Linke 12,2, az AfD pedig 9,1 százalékot szerzett.
Három és fél évvel később ennek alig maradt nyoma. A Tagesspiegel közvélemény-kutatási átlaga szerint a Linke vezet 20,8 százalékkal, a CDU csak 18,7 százalékon áll. Az AfD 17,7, a Zöldek 16,2, az SPD pedig mindössze 12,9 százalékot ér el. A BSW és az FDP 3-4 százalék körül mozog.
A CDU helyzetét különösen kínossá teszi, hogy a hivatalban lévő kormányzó polgármester, Kai Wegner már nem is indul újra a párt listavezetőjeként. Júliusban mondott le a jelöltségről, miután hónapokon keresztül támadták a januári berlini áramszünet kezelésével kapcsolatos valótlan állításai miatt. Helyette Stefan Evers szenátor vezeti a CDU-t. Egy júliusi BerlinTrend mérésben a megkérdezettek 77 százaléka helyeselte Wegner visszalépését.
Az új jelölt valamennyire stabilizálta a CDU-t, a kormányzás folytatására azonban a jelenlegi CDU-SPD-koalíciónak gyakorlatilag nincs esélye.
A jelenlegi mérési átlag alapján a Linke, a Zöldek és az SPD együtt 49,9 százalékon áll. Ha az FDP és a BSW valóban a parlamenten kívül marad, ez kényelmes mandátumtöbbséget jelentene. Ebben az esetben létrejöhetne egy új vörös-vörös-zöld koalíció, és – amennyiben a Linke végez az első helyen – Elif Eralp lehetne Berlin következő kormányzó polgármestere.
Azonban nem ez az egyetlen lehetséges többség. A CDU, a Zöldek és az SPD jelenleg összesen 47,8 százalékon áll, ami a kieső pártok miatt szintén stabil parlamenti többséget jelenthetne.
A BerlinTrend szerint messze a lakhatás és a lakbérek jelentik a választók legfontosabb problémáját: ezt 30 százalék nevezte meg elsődleges témának, jóval megelőzve a közlekedést és mobilitást. Egy Linke vezette koalíció ezért várhatóan sokkal hangsúlyosabb bérlakás-, lakbérszabályozási és állami lakáspolitikát folytatna, mint a jelenlegi koalíció.
Mecklenburg-Elő-Pomeránia: az SPD veszíthet, mégis ők maradhatnak
Mecklenburg-Elő-Pomerániában szintén az AfD vezet, de a helyzet jóval kevésbé reménytelen a jelenlegi kormány számára, mint Szász-Anhaltban.
Az augusztus 13-i INSA-felmérés szerint az AfD 36, az SPD 29, a Linke 11, a CDU 10, a Zöldek pedig 5 százalékon áll. Az Infratest dimap legutóbbi kutatása szinte ugyanezeket az erőviszonyokat mutatja.
Ez az SPD számára történelmi visszaesés lenne. Manuela Schwesig pártja 2021-ben még 39,6 százalékkal nyerte meg a választást, miközben az AfD csak 16,7, a CDU pedig 13,3 százalékot kapott.
Paradox módon azonban Schwesig úgy is megmentheti miniszterelnöki tisztségét, hogy tíz százalékpontot veszít és a második helyen végez. Amennyiben ugyanis a Zöldek átlépik az ötszázalékos küszöböt, az SPD-Linke-Zöldek hármas a jelenlegi felmérések alapján szűk parlamenti többséget szerezhet. Ez Mecklenburg-Elő-Pomeránia történetének első hárompárti tartományi kormánya lenne.
Azonban amennyiben a Zöldek kiesnek a törvényhozásból, a koalíciós matematika sokkal bonyolultabbá válik. A CDU tíz százalék körüli támogatottság mellett önmagában gyenge ahhoz, hogy alternatív pólust képezzen, az AfD pedig jelenleg nem rendelkezik koalíciós partnerrel.
Az AfD listáját Enrico Schult vezeti, miközben a párt Leif-Erik Holmot jelölte a miniszterelnöki posztra. A program alapján egy AfD-kormány itt is komoly politikai fordulatot jelentene: saját tartományi határ- és kitoloncolási rendőrséget hoznának létre, lazítanák a fegyvertartási szabályokat, visszatérnének az atomenergiához és eltörölnék a szén-dioxid-adót.
Merz számára élet-halál kérdés a CDU szereplése
Szövetségi szinten különösen érdekes, hogy a három választáson milyen eredményt ér el a CDU.
Szász-Anhaltban a párt 37-ről 23 százalékra zuhanhat. Berlinben 28-ról 20 százalék környékére, Mecklenburg–Elő-Pomerániában pedig akár 10 százalékig is visszaeshet.
A szász-anhalti CDU politikusai ráadásul már a kampányban nyíltan panaszkodnak arra, hogy a Merz-kormány teljesítménye nem hátszelet, hanem terhet jelent számukra. Helyi jelöltek szerint a választók csalódottak amiatt, hogy elmaradt a CDU által ígért gyors politikai fordulat, és a szövetségi ügyek elnyomják a tartományi témákat.
A helyzetet tovább súlyosítja, hogy Merz egyik legfontosabb politikai ígérete éppen az AfD meggyengítése volt. Ehhez képest jelenleg országosan is az AfD vezet, Szász-Anhaltban pedig húsz százalékpont körüli előnyt épített ki.
A Tagesschau ezért már most arra figyelmeztet: egy AfD-győzelem Szász-Anhaltban személyesen Merz vereségeként is értelmezhető, és a három szeptemberi választás újra megnyithatja az AfD köré húzott tűzfalról szóló országos vitát.
A Reuters augusztusi elemzése már a kancellár számára „döntő őszről” írt, és arra emlékeztetett, hogy a CDU-n belül hónapok óta elégedetlenek vele többek között a fiatalabb és gazdaságilag liberális képviselők. Egy augusztusi mérésben már a CDU/CSU-szavazók 46 százaléka is kancellárváltást támogatott.
Thorsten Frei ugyan nyilvánosan kijelentette, hogy Merz kitölti a ciklusát és tekintélye sértetlen, már maga az a tény is sokatmondó, hogy a frakcióvezetőnek hetekkel a választások előtt cáfolnia kellett az esetleges leváltásáról szóló találgatásokat.
A CDU eddigi stratégiája arra épült, hogy az AfD-t politikailag elszigetelik, miközben jobboldalibb migrációs, biztonságpolitikai és gazdasági politikával visszahódítják a választóit. A jelenlegi adatok alapján azonban az elszigetelés fennmaradt, a választók jelentős része viszont nem tért vissza.
Ráadásul az ARD augusztusi felmérése szerint országosan már csak 37 százalék támogatja az AfD-vel való együttműködés kategorikus kizárását, 32 százalék ügyenként döntene róla, és még az uniós pártok választóinak körülbelül fele is elfogadna eseti együttműködést. Kelet-Németországban pedig még erősebb ez a tendencia. Szász-Anhalt ezért egy olyan belső vitát is elindíthat a CDU-n belül, amelyet Merznek rendkívül nehéz lesz kontrollálnia.
