Határidők járnak le pénteken, százezreket bukhat, aki lemarad
Pénteken éjfélig vagy a pénzügyi intézmények zárásáig lehet még befizetni azokra a számlákra, amelyek után igénybe szeretnék venni az öngondoskodók a személyi jövedelemadó-kedvezményt az idei adóévre. A január 1-jei kgfb-évfordulósok is jól teszik, ha ellenőrzik, van-e érvényes szerződésük január 1-jétől.
Több millió ember számára jár le péntek éjfélkor a határidő, hogy maximalizálhassa a személyi jövedelemadó-kedvezményét (szja) a jövő évre.
Támogatást kaphatnak mindazok, akik a megfelelő intézményekben vagy konstrukciókban gondoskodnak a jövőjükről, ezek lehetnek önkéntes nyugdíjpénztárak, önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárak, támogatott nyugdíjbiztosítások vagy pedig nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) konstrukciók. Tömegek lehetnek érintettek, hiszen a nyugdíjpénztáraknak és az egészségpénztáraknak is több mint egymillió tagjuk van, nyugdíjbiztosítással több mint 400 ezer, nyesz-számlával nem egészen 100 ezren rendelkeznek ma Magyarországon.
A december 31-ig beérkezett befizetések után kaphatnak adókedvezményt a számlák tulajdonosai. Az szja-kedvezmény mértéke 20 százalék, és a pénztárak esetében maximum 150 ezer forint (ha valaki többféle pénztárnak is a tagja, akkor is összesen legfeljebb 150 ezer forint igényelhető vissza), a nyugdíjbiztosításoknál 20 százalék, legfeljebb 130 ezer forint az szja-kedvezmény, a nyesz-nél pedig 20 százalék, maximum 100 ezer forint. Van még emellett egy olyan megkötés is, hogy ezek után a megtakarítások után összesen legfeljebb 280 ezer forintnyi adókedvezményt ad az állam.
Ez praktikusan azt jelenti, hogy a pénztáraknál az idén összesen 750 ezer, a nyugdíbiztosításoknál 650 ezer, a nyesz-nél pedig 500 ezer forint befizetéssel lehet a maximális szja-kedvezményt elérni. A visszatérítés a jogszabály szerint nem készpénzben érkezik meg, hanem arra a pénzügyi intézménynél vezetett számlára kerül, amelyre a pénztári, biztosítói díjak is érkeznek.
A visszatérítés mértéke az idén ugyanakkor sokaknál csökkenhet vagy akár el is veszhet számukra a lehetőség. Azok a gyereket nevelő szülők ugyanis, akik jogosultak a 2021.09.30-án megjelent kormányrendelet szerinti szja-visszatérítésre, és akinél az adó-visszatérítés mértéke eléri az általuk befizetett éves személyi jövedelemadó értékét, nem lesznek jogosult a pénztári, biztosítói vagy nyesz-befizetések utáni adó-visszatérítésre. Ahhoz, hogy ezek után a megtakarítások után is járjon vissza pénz, arra van szükség, hogy a személyi jövedelemadójuk 806 ezer forint fölött legyen. Sőt, ha családi adókedvezményt is kaptak az év során, akkor még ennél is magasabb szja-befizetésre lehet szükség ahhoz, hogy az öngondoskodás után is maradjon még miből igénybe venni a kedvezményt.
Azoknak viszont, akik tudnak élni az adókedvezménnyel, mindenképpen érdemes most befizetni a számlájukra. Ehhez nem is mindig kell új megtakarítás. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál ugyanis a jogszabály megengedi, hogy legalább tízéves tagság után a tagok adó- és járulékmentesen felvehessék az összegyűlt hozamot. Erre a tízéves várakozás lejárta után háromévente van lehetőség. Az így felvett pénzből pedig vissza is lehet tenni azonnal a pénztári számlára, ami után a következő évben szja-visszatérítés jár. Sok pénztártag jól járhat ezzel a trükkel, hiszen a pénztárak az elmúlt években magas hozamokat értek el, különösen igaz volt ez a nagyobb kockázatot vállaló portfóliókra.
Azok, akik nem tudnak most élni az szja-kedvezménnyel, mert várják a gyerekes családoknak járó visszatérítést, jövőre használhatják ki ezt a lehetőséget. A visszatérített adót vagy annak egy részét 2022-ben befizethetik majd a nyugdíj- és egészségcélú megtakarításaikba, ami után 2023-ban várhatóan megkapják majd az adó-visszatérítést. Így a gyereknevelés után járó szja-kedvezmény máris 20 százalékkal többet ér majd.
Az idei év egyik legfontosabb gazdasági fejleménye az infláció megugrása volt, ami a megtakarítási piacot is átrendezte. A korábban népszerű állampapírokról kiderült, hogy az inflációt követő kötvények kivételével már nem képesek arra, hogy megőrizzék a megtakarítások értékét, emiatt sokan más, kockázatosabb eszközökbe tették át a pénzüket: részvényeket, befektetési alapokat vásároltak.
Ezeknek a hozamára azonban az állampapírokkal ellentétben 15 százalékos adót vet ki az állam kivéve akkor, ha az értékpapírokat úgynevezett tartós befektetési számlán (tbsz) tartja a kisbefektető. Tbsz-t minden brókercégnél és értékpapírszámlát vezető pénzügyi intézménynél lehet nyitni minimum 25 ezer forint befizetéssel, még az államkincstárnál is, bár ott ennek nincs jelentősége, hiszen az állampapírok hozama kamatadómentes.
Az idén december 31-ig megnyitott számlákon elhelyezett megtakarítások hozama akkor lesz adómentes, ha a befektető 2026. december 31-ig nem vesz ki a pénzből. Részleges adókedvezmény már 2024. december 31-től is igénybe vehető, három év után 15 helyett csak 10 százalékos kamatadót kell fizetni a hozamok után. A tbsz-en lévő értékpapírokkal ugyanúgy lehet kereskedni, mint más értékpapírszámlán lévő megtakarításokkal, annyi a szabály, hogy az úgynevezett gyűjtőév után se hozzátenni, se kivenni nem lehet már a számláról. Eladni, és másik papírt venni a meglévő helyett viszont lehet.
Ha valaki három éven belül hozzá akar férni a tbsz-hez, megszűnik a számla, és adózni kell a hozamok után. Három év után lehetőség van úgynevezett részleges kivételre. Ez azt jelenti, hogy a kivett összeg hozamát 10 százalékos adó terheli, a bent maradt pénz viszont adómentesen termelheti a hozamot, ha az ötödik év végéig nem nyúlnak hozzá. Az ötödik év végén teljesen adómentessé válik a hozam.
Azok az autósok, akiknek január 1-jén van az évfordulójuk, szintén figyeljenek oda, hogy december 31-éig legyen érvényes kötelező felelősség-biztosítási (kgfb) szerződésük. Nagyon kevesen vannak már ilyenek, csak azokat az autósokat érinti ez a fordulónap, akik 2010. január 1-je előtt váltak gépjárműveik üzemben tartójává. A becslések szerint mintegy egymillió jármű, köztük 550 ezer személygépkocsi kgfb-fordulónapja viszont még mindig január 1-je.
Akik maradtak a régi biztosítójuknál, azoknak nincs tennivalójuk. Akik váltottak, és felmondták a korábbi szerződésüket, viszont jól teszik, ha ellenőrzik, az újonnan választott biztosító elfogadta-e az ajánlatukat, mert január 1-től szükségük lesz az érvényes új szerződésre. Aki nem mondta fel a szerződését, annak is érdemes megnéznie, a biztosítója küldött-e az új évre is ajánlatot, nem mondta-e fel a szerződést. Előfordulhat ugyanis – főleg ha az ügyfélnek káreseménye volt -, hogy a biztosító ilyet tesz, és a kliens kgfb nélkül marad, ha nem keres magának új biztosítót.
Az érvényes kgfb nélkül autózók pedig komoly kockázatnak teszik ki magukat, hiszen minden egyes biztosítás nélküli nap után fedezetlenségi díjat kell fizetniük, ami egyre magasabb. Tavalyhoz képest a díjak átlagosan hét százalékkal emelkedtek, így személygépjárművek esetében – gépjármű-kategóriától függően – az üzemben tartónak 600 -1290 forintot kell fizetni azokra a napokra, amelyeken a gépjármű nem rendelkezett érvényes kötelező gépjármű felelősség biztosítási szerződéssel. Autóbuszok esetében a fedezetlenségi díj – a busz férőhelyszámától függően – 900-5570 forintot tesz ki, tehergépkocsik esetében pedig akár a 4560 forintot is elérheti naponta.
További probléma, hogy ha érvényes kgfb nélkül okoz valaki balesetet, akkor ugyan a Mabisz fizet helyette a károsultnak, de ezt a kártérítést később regressz eljárás keretében behajtja a károkozón.
Forrás: napi.hu
