Heves volt az éjszaka a montenegrói parlamentben – VIDEÓ
Nem valószínű, hogy éppen úgy képzelik a karácsonyvárást az ortodox hívők, ahogyan az az éjszaka folyamán Montenegróban történt: egy törvény parlamenti elfogadása torkollott heves tiltakozásokba a kis balkáni államban, amelynek lakói majd csak január 6-án ünneplik a szentestét.
A képviselők csütörtökről péntekre virradóra a vallásgyakorlás szabadságára vonatkozó törvény végszavazását tartották: a Demokratikus Front (DF) ellenzéki párt tagjai megpróbálták félbeszakítani az ülést, a hatalmi koalíció képviselőit üvegekkel, poharakkal dobálták meg, kitépték a mikrofonokat és még egy könnygázgránátot is megpróbáltak felrobbantani.A képviselőház biztonsági szolgálata kénytelen volt beavatkozni, így sikerült megakadályozni a nagyobb rendbontást. A DF tagjait rabszállítókkal vitte el a rendőrség, pénteken reggel még mindig előzetesben voltak, tudatta a Vijesti napilap, amelynek értesülései szerint összesen 22 személy került előzetesbe: a DF 18 tagja mellett további négy ember, akiknek személyazonosságáról egyelőre nincsenek információk.
„Készek vagyunk megverekedni veletek, készek vagyunk bármire. Ez a mi otthonunk, mi vagyunk a képviselők, ez nem a ti otthonotok. Az ülést nem fogják folytatni, mindaddig, amíg a biztonsági szolgálat nem számol le a DF-fel. Innen önként el nem megyünk” – jelentette ki Andrija Mandić, a DF egyik vezetője még az incidenst megelőzően, hozzátéve, hogy pártja tagjai „készek az életüket adni az egyházukért” és azt meg is mutatják.
Az éjszakába nyúló parlamenti ülést az incidens után, valamivel éjfélt követően folytatták: a vallásgyakorlás szabadságára vonatkozó törvényt a többség (a kisebbségi pártokkal karöltve) elfogadta.
„Egy parlamenthez méltatlan jelenetnek voltunk tanúi. Az állam megmutatta, hogy képes türelemmel, felelősséggel, de határozottan viszonyulni a helyzetekhez. Nem lehet így viselkedni a montenegrói parlamentben” – jelentette ki Ivan Brajović házelnök, aki a következő 15 napra eltiltotta a DF képviselőit a parlament üléseiről.
Az incidens egyébként azt követően tört ki, hogy a többség elvetette a törvény kapcsán benyújtott módosító indítványokat, amelyeket a Szerb Ortodox Egyház állított össze és a DF képviselői terjesztettek be.
A montenegrói kormány még a nyár folyamán javasolta a vallásgyakorlás szabadságára vonatkozó törvény elfogadását. Montenegróban a legnagyobb egyházi felekezetet a Szerb Ortodox Egyház képviseli, amely a törvénytervezetet ez ellen a felekezet elleni támadásként és vagyona elleni fellépésként értelmezi. A jogszabály értelmében ugyanis minden olyan templom és kolostor állami tulajdonba kerül, amely Montenegró állam tulajdonát képezte annak függetlensége elveszítése és Szerbiához való csatolása (azaz 1918) előtt, s amelyek később törvényes úton nem kerültek valamely egyház birtokába.
A kormány szerint szó sincs vagyonelkobzásról és államosításról, csak arról, hogy meg kell határozni, jogi formába kell önteni, mi képezi tulajdonképpen az állami vagyon részét.
Az egyház ügye Montenegróban évek óta erőteljesen jelen lévő politikai ügy is, ugyanis A Montenegrói-tengermelléki Érsekség (MCP) ugyanis a Szerb Ortodox Egyház részét képezi, ezt pedig a hatalmi koalíció egy része meglehetős ellenérzéssel szemléli, mi több, az MCP híveinek egy részére a hatalom „megszálló egyházként” tekint. Ugyanakkor azonban a montenegrói államvezetés által kedvelt Montenegrói Ortodox Egyház (CPC) sokkal kevesebb hívővel rendelkezik, ráadásul nem is kanonizált egyházról van szó.
A törvény elfogadását követően tiltakozó polgárok több főbb montenegrói útvonalat vettek blokád alá, illetve több városban is voltak tiltakozások.
