Időzített pénzügyi bombák sora robbanhat rá Budapestre

Budapest pénzügyeiben elindult a visszaszámlálás: a városnak márciusig túl kell élnie szinte bevétel nélkül, áprilisban pedig egy akár 60 milliárdos állami inkasszó robbanthatja szét a költségvetést. Ráadásul a bírósági perekben, amikből idén is kártérítési bevételt remél a főváros, a keddi kormányrendelet után már nem is arról szól a vita, hogy jogszerű-e a szolidaritási hozzájárulás beszedésének módja, hanem hogy ezt egyáltalán vizsgálhatja-e a bíróság.

Budapest pénzügyi helyzete évek óta nem áll fényesen, a szűk esztendők azonban mostanra odavezettek, hogy már tényleg csupán egy hajszál választja el az önkormányzatot a teljes fizetésképtelenségtől. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy Karácsony Gergely főpolgármester nemrég bejelentette: március közepéig nem tudnak fizetni a beszállítóiknak, a helyi vállalkozókat pedig arra kérik, hogy ha tehetik, fizessék be határidő előtt az iparűzési adójukat a likviditás fenntartása érdekében. A város előtt sorban tornyosulnak a szinte megmászhatatlan kihíváshegyek az évben: várhatóan márciusig folyamatosan, áprilisban, és összességében az egész évben nehézségek érkeznek.

Az önkormányzat kényszerek által formált terve március 15-ig, az első nagyobb bevétel megérkezéséig a következő lehetett: fenntartani a fizetőképességet a csekélyke, csordogáló forrásokból és a 40 milliárdos hitelkeretből, valamint jogvédelmet kérni a januári inkasszó ellen, abban a reményben, hogy azt az Államkincstár így nem szedi be.

Mindez gyorsan szertefoszlott. Január legvégén a jogvédelmi kérelem ellenére is levonták a 12 milliárdot, továbbá kedd este megjelent, vitatott rendeletében a kormány kimondta, hogy a továbbiakban az ügyben nem lehet jogvédelemért fordulni. A hitelkeretből Kiss Ambrus főigazgató tájékoztatása szerint már január 21-én 15 milliárdot felhasználtak, mostanra teljesen „kimaxolták” – derült ki Karácsony Gergely Rónai Egonnal közös beszélgetéséből kedden.

Maradtak tehát a csordogáló források: ebből kellene március közepéig kifizetni a város felmerülő kiadásait. A pénznek lenne helye bőven. Budapestnek fizetnie kell a dolgozói béreket, járulékokat, a hitelkeret kamatát. A hóhelyzet miatt előre nem tervezhető kiadások merültek fel, a kátyúk javítására égető szükség van. A BKV buszainak és villamosainak üzemanyag és áram kell. Az önkormányzati fenntartású intézményeknek, például idősotthonoknak is jelentkeznek mindennapi kiadásai. A terhek sora hosszan folytatható. Kiss Ambrus lapunknak adott tájékoztatása szerint önmagában az egy havi nettó bérek kifizetése 10 milliárd körüli összeggel terheli az önkormányzati számlát; ez és a kamatfizetés lesz most az elsődleges prioritás.

Kiss azt mondta, hogy mindezt olyan tételekből próbálják fedezni, mint a közterület-használati díjból befolyó pénzek és a bérleti díjak. Továbbá reménykednek benne, hogy sokan eleget tesznek majd Karácsony felhívásának, és a március 15-i határidő előtt utalják az iparűzési adójukat Budapestnek. Kiss szerint így sem látszik egyértelműen, hogy hogyan jutnak el a nemzeti ünnepig, valószínűségekkel tudnak számolni.

A 2026-os költségvetésben látható számok alapján megalapozottnak tűnik az aggodalom.

Ha a kassza tényleg üres, és szinte csak a most beérkező forrásokra lehet támaszkodni, az nem sok jót jelent.

A közterület-használati díjból 2,6 milliárd forint, bérleti díjakból 9,6 milliárd az egész évre betervezett bevétel – ennek nyilván csak egy része érkezik meg március közepéig. A kiadások mértékével összehasonlítva így látszik: szorul a hurok.

Még ha az önkormányzat sikeresen túléli is a márciust, amikor megérkezik az összes ezévi bevétel 60 százalékát kitevő iparűzési adó első fele, valójában a jelenlegi kilátások mellett akkor sem dőlhet hátra egy cseppet sem.

Ha minden marad az eddigiekben, akkor míg mindenki a választásokkal lesz elfoglalva, Budapest számára április közepén jön a következő megugrandó akadály: mintegy 60 milliárdnyi inkasszó.

Az összeg két tételből tevődik össze. Az egyik a szolidaritási hozzájárulás idei második részlete, 37 milliárd, aminek mértékét és a nemfizetés esetén felmerülő behajtási időpontját a kormány még december végi rendeletében határozta meg. A másik az a 23 milliárd forintra tehető elmaradás, amit az önkormányzat korábban nem fizetett be szolidaritási hozzájárulásként és az Államkincstár sem tudta még beszedni korábban. Ezt a már említett keddi, nagy vitákat szülő kormányrendelet alapján hajtanák be aznap, így nem vehető teljesen biztosra, hogy tényleg felmerül majd. A Fővárosi Törvényszék szerdai végzése szerint ugyanis a jogszabály Alaptörvény-ellenes és normakontroll eljárást kezdeményez ellene az Alkotmánybíróságnál.

Ha azonban a 60 milliárd egyszerre rászakad az önkormányzatra, az már-már kegyelemdöféssel lehet egyenlő. Ez a teljes éves költségvetés több mint tizede lenne és több, mint fele nincs betervezve a büdzsébe. Igaz, hogy áprilisra már megérkezik a fentebb emlegetett iparűzési adóbevétel, azonban az előző évek adatai alapján ez nem szokott sokáig parkolni a fővárosi számlán. 2024-ben a márciust 27,8, 2025-ben 32 milliárdos mínusszal zárta az önkormányzat (ennyi folyószámlahitellel rendelkezett). Így tehát az április is jelentős aggodalomra ad okot a főváros számára.

Az előző két akadály megugrása mellett ott a kicsit hosszabb távú probléma: hogy a költségvetésbe sok milliárdnyi kiadás nincs betervezve, ami előbb-utóbb problémákhoz fog vezetni. Az önkormányzat már a tavalyi költségvetésben sem a szolidaritási hozzájárulás teljes összegének befizetésével számolt, mivel szerintük nem méltányos az elvonás mértéke és nem is tudnák működtetni a várost, ha a teljes összeget befizetnék.

A döntés következményei azonban láthatóan azóta is üldözik a fővárost.

A kormány mindenképpen érvényesíteni szeretné a követeléseket, hiszen szerintük a pénzügyi kötelezettségeit mindenkinek teljesítenie kell, nem lehetnek kivételek. Ezért is hozták a keddi kormányrendeletet, ami alapján áprilisban minden elmaradást bevasalnának.

Az önkormányzat azonban az idei évre sem a hozzájárulás teljes mértékével tervezett. Ha mégis beszedik ezt tőle, az egy 64 milliárdnyi, tehát óriási lyukat jelent a pénzügyekben. Mindemellett 32 milliárdnyi kártérítésből származó bevétellel is számolt az idei évre. (Még egyszer: a teljes ez évi költségvetés 532,5 milliárd.) Noha a bíróságok reakcióit látva elképzelhető, hogy a kormányrendelet ellenére is folytatódnak a perek, kérdéses, hogy (még kedvező elbírálás esetén is) idén befolynak-e ezek a pénzek. Közben a vita jelenleg már nem is arról szól, hogy jogosak-e az elvonások, hanem hogy a bíróságok egyáltalán vizsgálhatják-e a kérdést.

Természetesen nem valószínű, hogy minden egyes ponton a Budapest vezetése számára legsötétebb forgatókönyv valósul meg, a kockázatok azonban jelentősek. Karácsonyék reménykedhetnek a hamarabb fizető vállalkozásokban, a bíróságokban, az áprilisi választások után potenciálisan változó helyzetben, egyedi kormánydöntésekben, valamint saját kollégáik válságkezelő képességében is.

A 2026-ban előttük álló út azonban úgy néz ki, mint egy végtelenül hosszú kötéltánc, ahol iszonyatosan könnyű megbillenni.

Forrás: Portfolio