Így laposították el a dánok a járványgörbét egyetlen szóval

Ha a hygge valami olyasmi, amit az ember a szeretteivel, a hozzá közel állókkal gyakorol az otthona kényelmében, akkor a samfundssind azt a viselkedést jelenti, amit azokért gyakorolsz, akiket talán nem is ismersz. A dánok ezt a jelszót választották, hogy egyesítsék erőiket, amikor a koronavírus lecsapott.

Az egészen az elmúlt hónapokig csak alkalomszerűen használt, régi és nem túl közismert kifejezés robbanásszerűen került be a dánok szókincsébe, amikor a pandémia elérte az ország határait.

Akárcsak a hygge, a samfundssind sem igazán fordítható le egyetlen szóval. Nem is annyira egy konkrét dolgot, mint inkább egy életszemléletet, hozzáállást, nézőpontot jelöl. Marianne Rathje, a Dán Nyelvi Tanács vezető kutatója azt mondja, a samfundssind nem más, mint amikor a nagyobb társadalom jó a saját személyes érdekek elé kerül. A dánok szerint ez a szó kulcsszerepet játszott az ország sikeres válaszában a világjárványra.

Rathje szerint a samfundssind a „samfund” (társadalom) és „sind” (elme) főnevekből tevődött össze. Maga a szó 1936-ból származik, és Thorvald Stauning akkori miniszterelnök hívta életre. Társadalmi összefogásra szólította fel a dánokat a második világháború kitörésekor. Ezt követően viszonylag kevésszer használták a szót, amit valószínűleg sokan el is felejtettek. Egészen addig, amíg Mette Frederiksen miniszterelnök újjáélesztette azt egy idén március 11-én tartott sajtótájékoztatón. Ekkor jelentette be az ország leállításának első jelentősebb intézkedéseit.

A „samfundssindet” úgy mutatta be a dánoknak, mint amelynek két pillére van: a kollektív felelősségvállalás és a közösség szelleme.

Rathje kutatásai a samfundssind szót a dán médiában a februári hónapban 23-szor használták, ez a szám azonban március hónapban 2855-re emelkedett. 2019 első hat hónapjában a samfundssind 611 alkalommal jelent meg a dán újságokban és folyóiratokban. A 2020-as év azonos időszakában már 9 299 alkalommal.

Rathje a BBC cikkében elmondta, hogy minden dán figyelte a miniszterelnök sajtótájékoztatóit, és elkezdték ugyanazokat a szavakat használni a helyzetre.

„Ez a szó arra emlékeztetett minket, hogy a koronavírust olyan helyzetnek tekintsük, amikor nem a saját igényeinkre kell gondolni elsősorban. Inkább egy nagyobb ügy részeként kellene tekinteni saját magunkra.”

A dán kutatók egyetértenek abban, hogy a samfundssind komoly szerepet játszott abban, hogy a dánok sikerrel laposították el a járványgörbét. Közben pedig végig meg tudták őrizni a pozitív attitűdöt. A samfundssind gyorsan hashtaggé vált, és az egész közösségre kihatott. Csak a Facebookon 250 új önkéntes dán csoport alakult meg a koronavírus-járvány alatt. Voltak, akik ingyenkonyhán készítették az ételt a hajléktalanszállóknak, mások a bevásárlást szervezték meg. A hashtaget arra is használták, hogy rámutassanak, ha valaki nem követte a samfundssindet. A közösségi médiában gyakran került össztűz alá mindenki, aki a saját igényeinél több élelmiszert halmozott fel, ezzel megnehezítve mások számára a bevásárlást. Olyan is volt, aki nem viselt maszkot ott, ahol ez indokolt vagy kötelező volt – ezt szintén a hashtaggel jelölték.