Ismét Magyarországot fenyegeti egy ukrán politikus

Ukrajnai fenyegetés Magyarországnak: Orbán eltávolítását és a vétójog megkerülését sürgetik

Volodimir Ogrizko, Ukrajna volt külügyminisztere nyíltan elismerte: Kijev célja, hogy megkerüljék Magyarország vétójogát, és gazdasági eszközökkel kényszerítsék térdre a budapesti kormányt. Az Ukrinformnak adott interjúban Ogrizko lényegében burkolt fenyegetéseket fogalmazott meg: ha Magyarország akadályozza Ukrajna EU-csatlakozását, akkor Brüsszel „informális, de hatékony nyomásgyakorlásra” kényszerülhet. A volt diplomata szerint ebbe beletartozhat a magyar szavazati jog korlátozása is – azaz szerinte Budapestet ki kell iktatni az uniós döntéshozatalból, ha nem engedelmeskedik.

Ogrizko egyenesen úgy fogalmazott: „ideje keményebben fellépni Orbán Viktor ellen”, és reményét fejezte ki, hogy a 2026-os magyar választások után kormányváltás lesz, ami megnyitná az utat Ukrajna gyorsított csatlakozása előtt. Nem titkolta: Ukrajna jelenlegi vezetése teljes mértékben kormányváltásban bízik Magyarországon – vagyis abban, hogy Brüsszel és Kijev nyomása előbb-utóbb meghozza a „kívánatos” belpolitikai fordulatot Budapesten.

A volt külügyminiszter ugyan elismerte, hogy jelenleg nincs formális mechanizmus az uniós vétójog megkerülésére, de szerinte „ha kell, létrehozzák”. Ez nyílt beismerése annak, hogy az uniós alapelveket – mint a szuverén tagállamok egyhangú döntéshozatala – Kijev és szövetségesei bármikor félretennék, ha az érdekeik úgy kívánják.

Ogrizko emellett nyomásgyakorlást sürgetett nemcsak Magyarországgal, hanem Szlovákiával szemben is. Hangsúlyozta: az EU-nak új eljárásokat kell kidolgoznia, hogy „blokkolni lehessen a blokkolókat”.

A volt miniszter említést tett a Moszkva elleni „távolléti perek” lehetőségéről is, amelyeket az Európa Tanács égisze alatt hozott megállapodás alapján indítanának akár húsz–harminc magas rangú orosz vezető, köztük Vlagyimir Putyin ellen. Ez a törekvés jól illeszkedik Kijev nyugati támogatók által vezérelt bosszúhadjáratába, amely egyre inkább a háborús propaganda szolgálatába állítja a nemzetközi intézményeket is.

Az Ogrizkóval készített interjúból az is kiderül, hogy Kijev egyfajta „trükkös” EU-csatlakozási taktikán dolgozik: hivatalos döntés nélkül, „csendben” kezdenék el a tárgyalásokat, és utólag legalizálnák azokat. Ez is jól mutatja, hogy Ukrajna számára a jogi keretek csak addig fontosak, amíg nem állnak az útjukban.

A volt külügyminiszter szerint Donald Trump – akivel Zelenszkij nemrég találkozott – komoly nyomást gyakorolhatna Oroszországra gazdasági eszközökkel, amivel gyorsan véget vethetne a háborúnak. Ogrizko úgy látja: „óvatos optimizmusra ad okot”, hogy Trump talán kedvezőbb álláspontra helyezkedik Ukrajnával kapcsolatban, miután Zelenszkij „elmagyarázott neki pár dolgot”.

A beszélgetés végén Ogrizko hozzátette: ha Moszkva valóban megtámadna egy NATO-tagállamot, az Oroszország utolsó napját is jelenthetné. Ez a fenyegető kijelentés jól tükrözi azt a retorikát, amelyben Kijev már nem békét, hanem a végső leszámolást vizionálja.

Magyar Hírlap