Itt a bizonyíték: Soros Merkellel akart szövetkezni a magyarok ellen
Soros György minden követ igyekezett megmozgatni annak érdekében, hogy az új Európai Bizottságban Várhelyi Olivér ne kaphassa meg a bővítési és szomszédságpolitikai portfóliót. A tőzsdespekuláns állítólag egy általa is támogatott, befolyásos német szervezet elnöke által akart ehhez segítséget kérni Angela Merkel kancellártól – ám az erőfeszítései ezúttal kudarcot vallottak- írta a Magyar Hírlap.
A lap megbízható nemzetbiztonsági forrásból úgy értesült, Soros november elején felhívta a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) elnökét, Daniela Schwarzert és azt kérte tőle, próbálja meg Merkelnél elérni azt, hogy ne a magyar biztosjelölt kapja a bővítési és szomszédságpolitikai portfóliót az új EB-ben. Az amerikai milliárdos azt hangoztatta a beszélgetés során, hogy hatalmas veszélyt jelentene az európai integráció egész külső hitelességére, ha a magyar kormány delegálna tisztviselőt a posztra. Soros mindezt azzal igyekezett alátámasztani, hogy szerinte Orbán Viktornak túl szoros és az unióra nézve kockázatos a kapcsolata az oroszokkal és a törökökkel.
Schwarzer személyesen ismeri Sorost, pár havonta szoktak beszélni, ráadásul a milliárdos Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata a DGAP egyik támogatója, így nem lepődött meg a híváson. A kérés ugyanakkor váratlanul érte őt, és próbálta elmagyarázni Sorosnak, hogy „a dolgok nem így működnek”. Közölte vele, hogy ugyan fel tudná hívni a német kancellárt, de az teljességgel kizárt, hogy ilyen direkt politikai tanácsot adjon neki.
A tőzsdespekuláns állítólag nehezen vette, hogy elutasították, és ugyan minden követ megmozgatott, Schwarzer közbenjárása elmaradt, Várhelyi Olivér pedig, mint tudjuk, megkapja a biztosi posztot.
Ismert, hogy a magyar kormány eredetileg Trócsányi László korábbi igazságügyi minisztert jelölte, az ő személyét azonban – részben a Soros-hálózat vádaskodásai alapján indult Magyarország elleni uniós eljárások miatt – az Európai Parlament jogi szakbizottsága elutasította. Meghallgatása előtt a Nyílt Társadalom Alapítványok támogatási listáján szereplő magyarországi Helsinki Bizottság is szót emelt.
Soros György hatalmas alapítványi hálózatot épített ki az elmúlt évtizedekben, s nagyrészt ennek köszönheti az erejét. A milliárdos befolyásáról 2016 augusztusában a DC Leaks nevű szivárogtatóportál nyújtott plasztikus képet, amikor publikálta a Nyílt Társadalom Alapítványok európai központjának belső adatbázisából származó dokumentumokat.
A Megbízható szövetségesek az Európai Parlamentben 2014-2019 nevű kiadvány a 751 EP-képviselőből 226-ot sorol fel, vagyis az anyag szerint a Soros-hálózatnak több megbízható szövetségese volt az előző ciklusban a képviselők között, mint amennyi a legnagyobb, néppárti frakció akkori összlétszáma (215 fő). Többségük részt vett a Magyarország elleni irányuló, úgynevezett 7. cikkely szerinti eljárás kezdeményezésében is.
Időközben az is kiderült, hogy a milliárdos brüsszeli alapítványának tucatnyi EP-akkreditációval rendelkező lobbistája van, akik szinte hetente találkoztak a Jean-Claude Juncker vezette előző Európai Bizottság képviselőivel. Soros ráadásul szoros kapcsolatot ápol magával Junckerrel, de Emmanuel Macron francia elnökkel és Jyrki Katainen, a magyar kormánnyal szemben kritikus finn miniszterelnökkel is.
Forrás: Magyar Hírlap
