Itt a legfrissebb adat: mekkorát üt a magyarokon a brexit?
A kelet-közép-európai régió országai azt is viszonylag jól viselnék, ha a rendezetlen keretek közötti brexitre kerülne sor. A negatív hatások inkább közvetve és hosszabb távon várhatóak, az Egyesült Királyságba irányuló kivándorlás mindenképpen csökkenni fog – írja a napi.hu
Elsősorban hosszabb távon és közvetve várhatóak negatív hatások a régió országaira, ha az úgynevezett kemény brexit forgatókönyve valósulna meg – vélik nemrég publikált elemzésükben az osztrák Erste Bank elemzői. Kemény brexitnek azt nevezik, ha március 29-ig az EU-nak és Nagy-Britanniának nem sikerülne megegyeznie a brit kilépés kereteiből, s az ország úgy távozna a vámunióból és az egységes piacról, hogy utána már csak a WTO szabályrendszere szerint kereskedhetne az uniós államokkal. Ez praktikusan a külkereskedelmet terhelő vámok és egyéb költségek növekedésével, valamint a migrációs politika drasztikus változásával járna.
Az IMF legutóbbi becslése szerint az EU gazdaságainak összesített kibocsátásában akár fél százalékos azonnali veszteséget is okozhatna a kemény brexit, azonban a hatások nagyon eltérőek országról országra – emlékeztetnek a bank elemzői. A közép- és kelet-európai országok közül a Csehország kibocsátási vesztesége lenne a legmagasabb, elérhetné az egy százalékot is, Magyarország esetében ez a szám valamivel kisebb, míg Lengyelországnál a cseh érték felével lehet számolni.
A közvetlen negatív hatások a csökkenő kereskedelmi forgalomból származnak, míg a közvetett hatások közül az eurózóna növekedésének visszaesése, illetve a beruházások csökkenése lennének a legfontosabbak.
A régió teljes áruforgalmi exportjának csak mintegy 5 százaléka irányul közvetlenül az Egyesült Királyságba, a legfontosabb kereskedelmi partnerük nem meglepő módon Németország. A szolgáltatások exportján belül ez az arány még kisebb. Korábbi előrejelzések szerint a különböző országokban a maximális kitettség a GDP arányában változó, 2 százalék Magyarország és Csehors
Az Erste szakértői szerint a brexitnek az eurózónára gyakorolt kedvezőtlen hatása már sokkal fájóbb lehet a régió országaira is. Nem csak a zóna növekedési ütemének lassulása miatt, hanem ezért is, mert a brit kiválás negatív hatással van a piaci hangulatra, a beruházási aktivitásra, számos stratégiai beruházást törölhetnek miatta. Bár a számszerű hatásokat egyelőre nehéz becsülni, de az Erste elemzői biztosak abban, hogy a folyamat kevesebb uniós forrást eredményez majd a jövőben a közép- és kelet-európai országok számára is. Ugyanakkor a csökkenő EU-s források hatása inkább 2022 után lesz majd érezhető, hiszen a jelenlegi költségvetési ciklus 2020-ig tart, s utána is 2 éven keresztül érkeznek majd a régióba a mostani ciklusból források.
A régióban egyedül a cseh gazdaság pénzügyi rendszerének van viszonylag nagy közvetlen kitettsége Nagy Britanniával szemben, azonban az Erste szerint a cseh jegybanki tartalékok elegendő védelmet biztosítanak a negatív hatások ellen.
A régió országaiból a Nagy-Britanniába irányuló kivándorlás minden bizonnyal csökken a brexit után. A legtöbb bevándorló eddig Lengyelországból érkezett az Egyesült Királyságba, becslések szerint 1 millió fő. A Románia lakosságának 2 százaléka él ezen becslés szerint Nagy-Britanniában, Szlovákia esetében 1,5, Magyarországnál 1 százalék körüli ez az érték.
A brexit szavazás óta érezhetően csökkent a migráció mértéke, azonban az Erste szakértői szerint a már ott élő régióból származó külföldiek többsége a kiválás után is szeretne az Egyesült Királyságban élni.
Ha az ott élők köréből jelentősebb hazaköltözési hullám indulna mégis, akkor az növelné a régió országiban a munkaerő-piaci kínálatot, ami enyhén pozitív is lehetne, hiszen szinte minden ország jelenleg munkaerő hiánnyal küzd. Ez azt is jelenti, hogy a hazatérők részéről nem érvényesülne kiszorítási hatás a hazai munkaerő piacon. Ez a hatás kompenzálhatná a kint élők hazautalásainak csökkenését.
Forrás: napi.hu
