Jó hír jött a magyar kormánynak Brüsszelből
Az Európai Bizottság bemutatta az új 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő tervét, amellyel az EU gazdaságát segítené a talpra állásban a koronavírus-járvány pusztításai után. Magyarország ebből az úgynevezett Új generáció EU alapból a javaslat szerint összesen 15 milliárd euróhoz juthatna.
Az Európai Bizottság szerdán ismertett új költségvetési tervezetében egy 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő alapot javasol, ami a 2018-as árakon számolt 1100 milliárd eurós, 2021-2027-re szóló költségvetést egészítené ki és így az elérné az 1850 milliárd eurót.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a gazdaságélénkítő terv az óriási kihívást lehetőséggé alakítja, miután nemcsak a fellendülést támogatja, hanem a jövőbe is fektet. Az európai zöld megállapodás és a digitalizáció ösztönözni fogja a munkahelyek teremtését és a növekedést, erősíteni fogja a társadalmak ellenállóképességét és a környezetünk „egészségét”. Von der Leyen szerint az Új generáció EU (Next Generation EU) nevű terv egy ambiciózus választ ad a jelenlegi kihívásokra.
Az Európai Bizottság közleménye szerint a nemzeti törekvéseket kiegészítve az uniós költségvetés a fair gazdasági-társadalmi fellendülést, az egységes piac javítását és újjáélesztését, az egyenlő versenyfeltételek biztosítását, a sürgős beruházások támogatását – különösen a digitális és a zöldebb gazdasági átalakulást – hivatott támogatni.
Honnan lesz 750 milliárd euró?
Az Új generáció EU 750 milliárdos kerete 500 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásból és 250 milliárd euró kölcsönből állna. Ez a keret a saját források felső határait átmenetileg az EU GNI-ának 2 százalékára fogja emelni az eddigi 1,2 százalék körüli szintről. Az EU ezzel a háttérrel vonná be a pénzpiacokról a szükséges forrást kötvénykibocsátással. A 750 milliárd eurós keretnek a 250 milliárd eurós visszatérítendő részét a tagállamoknak 2028 és 2058 között kellene visszafizetnie, a kötvények lejáratától függően.
A kölcsönöket és vissza nem térítendő hiteleket az európai költségvetésen keresztül folyósítanák. A támogatás és a hitelfelvétel önkéntes alapon történik, a tervezet szerint tíz uniós ország nem is fog ezzel a lehetőséggel élni.
Ennek megvalósításához az Európai Bizottság több új saját forrásra is javaslatot tesz. Ezek között a javaslat megemlíti:
- az európai szén-dioxid-kvótakereskedelmi rendszerének (ETS) kiterjesztése a tengeri szállításra és a légi közlekedésre (10 milliárd euró/év);
- egy úgynevezett „határátlépési szén-dioxid kiigazítási mechanizmust”, ami szén-dioxid kibocsátási szabályok kijátszását ellensúlyozná valamilyen sarccal (5-14 milliárd euró/év);
- az olyan nagyvállalatokra kivetett sarc, amelyek az EU közös piacából profitálnak (10 milliárd euró/év);
- egy új digitális adót, amelyet a 750 millió euró feletti globális éves forgalmat produkáló vállalatokra vetnének ki az OECD ajánlásaira építve (1,3 milliárd euró/év);
- egy egyszerűsített hozzáadottérték-adót (VAT – magyarországi megfelelője az áfa).
Az Új generáció alap három pillérből épül fel:
Az első pillér a tagállamok beruházási és reformjait hivatott támogatni, egyebek mellett a gazdaság zöldítéséhez, digitális átalakításhoz, illetve a nemzeti gazdaság ellenállóképességének javítását segítené az uniós prioritásokhoz kapcsolódóan. Ennek kerete 560 milliárd euró, amelyből 310 milliárd euró lenne a vissza nem térítendő támogatás és 250 milliárd a hitel. Ez minden tagállam számára elérhető lesz, de leginkább a válság által leginkább érintett országokra koncentrál. A támogatás az európai szemeszterhez kötött, azaz az országspecifikus ajánlások betartása és megvalósítása elvárt.
Az első pillér része még egy új kezdeményezés, a REACT-EU, ami a jelenlegi kohéziós programok kiegészítő forrása 2020-22 között. Ezt a válság gazdasági-társadalmi hatásának – a fiatalok munkanélkülisége és a tagállam relatív fejlettsége – függvényében osztják szét az itt rendelkezésre álló 55 milliárd eurót.
Az első pillér a karbonsemleges gazdaság kialakítását segítő méltányos átállást szolgáló alapot is erősíti, ahol 40 milliárd euró áll a tagállamok rendelkezésére.
Szintén az első pillérben található még az európai mezőgazdasági és vidékfejlesztési alap 15 milliárd eurós kerete is, amelyet az Európai Zöld Megállapodás céljaival összefüggő vidékfejlesztési beruházásokra lehet fordítani.
A második pillér a magánberuházásokat ösztönző programokat tartalmazza. Ennek keretében a tervek szerint már idén elindítanának egy 31 milliárd eurós keretösszegű vállalati szolvencia támogató eszközt, amely a pénzügyi tőkeáttételen keresztül akár 300 milliárd eurónyi forrást is megmozgathat a bajba került vállalatok számára.
A második pillér része a Juncker-terv utódjának számító InvestEU program, amely 15,3 milliárd eurót tudna mozgósítani az uniós magánberuházási projektek terén. Ezen belül egy új stratégiai beruházási eszköz is létezik, amely a stratégiai ágazatokban akár 150 milliárd eurós beruházásokat képes generálni a bizottság szerint az új generáció EU 15 milliárd eurós hozzájárulásának köszönhetően.
A harmadik pillérben található egy 9,4 milliárd eurós keret, ami egy új egészségügyi programot (EU4Health) takar. Ez egyebek mellett az EU felkészülését biztosítaná egy következő egészségügyi válságra. Emellett egy 2 milliárd eurós kerettel megerősítik az EU polgári védelmi mechanizmusát, a rescEU elnevezésű eszközt, szintén a jövőbeli válságokra való jobb reagáló képesség érdekében.
A harmadik pillérben található a HorizonEurope uniós kutatás-fejlesztési program is, ami 9,4 milliárd euróval támogatja a legfontosabb egészségügyi, zöld és digitális gazdasági átalakulással kapcsolatos kutatásokat.
Az EU külső segítségnyújtási programjaira pedig további 16,5 milliárd euró áll ebben a pillérben rendelkezésre.
A javaslat az Új generáció alapból szerint Magyarország összesen 15 milliárd euróhoz juthatna, amelyből 8,1 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 6,9 milliárd euró pedig hitel lenne. Utóbbit 2028-2058 között kellene majd visszafizetni.
A bizottság által kiadott dokumentumokból kiderül, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetésben Magyarországnak a kohéziós politikára 323,1 milliárd eurós keretet szánna, agrárpolitikára pedig 333 milliárd eurót kapnánk, ami a helyreállítási alapon belül rendelkezésre álló további 15 milliárd euróval együtt összesen 348 milliárd eurót jelent – írja a Portfolio.hu.
A kohéziós alapból viszont a fent említett hétéves költségvetési kereten felül 2021-2022-re a bizottság még egy további 55 milliárd eurós keretet is ajánl. Utóbbi az Eurologus szerint a koronavírus-járvány alatt alkalmazott elveknek megfelelően rugalmas támogatási lehetőséget ajánl a településeknek és kórházaknak adott támogatásokra, illetve a vállalkozások megmentésére. Emellett az új tervezet a zöld gazdasági reformhoz is 40 milliárd eurónyi pluszforrást ígér az Igazságos Átállási Alap keretében, illetve további 15 milliárddal fejelné a mezőgazdasági alapot.
Az uniós bizottság által közzétett tervezetben javasolt 750 milliárd eurós összeg hozzáadódik az uniós kormányokat tömörítő Európai Tanács által már korábban elfogadott, 540 milliárdos csomaghoz, amellyel együtt 1290 milliárd eurós mentőcsomag jöhet létre a gazdaság élénkítésére az új hétéves költségvetés 1100 milliárd eurós keretén felül.
A bizottság annak érdekében, hogy a gazdasági fellendülés új lendületet kaphasson, gyors politikai megegyezést is sürget a 2021-2027-es költségvetést illetően, és azt kéri, hogy a tagállami vezetők a büdzséről a július 18-19-i uniós csúcson jussanak dűlőre. Miután ha ez meg is történne, a bizottság akkor is csak jövő januártól vehetne fel hitelt, ezért a testület arra kéri a tagállami döntéshozókat, hogy a jelenlegi hétéves költségvetés keretéből a legsürgetőbb igények kielégítésére a lehető leghamarabb bocsássák rendelkezésre a saját forrásokat további 11,5 milliárd eurós támogatás biztosítása formájában.
Forrás: napi.hu
