Jön a feketeleves a szlovákoknál
Szlovákia az eurózóna tagja, így az Európai Központi Bank alapkamat-emelése vonatkozik rá, szemben szomszédaival, amelyeknek nemzeti bankjai szabályozzák a hitelköltségeket, ezért csak a következő időszakban várhatók kamatemelések az országban.
Szlovákiában az éves infláció májusban 12,6 százalékra ugrott, ilyen látványos drágulásra 22 éve nem volt példa az országban, s mivel az országban az euró a fizetőeszköz, az ott élők anyagi helyzetére az Európai Központi Bank (ECB) erre válaszul adott kamatöntései hatnak. Az ECB június második hetében megemelte az inflációs előrejelzését, elismerve, hogy az európai áremelkedés nem csak átmeneti, ahogy azt még az elmúlt év végén jósolta – írja a pozsonyi Új Szó.
„A szlovákiai infláció várhatóan jövőre is kétszámjegyű lesz, így teljesen indokolt, hogy az alacsony kamatok több mint egy évtizedes korszakát követően fordítunk a kormányon, és növeljük az eurózónás alapkamatot. Az első körben, várhatóan már nyáron, 0,25 százalékponttal emeljük meg az alapkamatot” – mondta el Peter Kažimír, a szlovák jegybank elnöke.
„Ha az ECB valóra váltja a kamatemeléssel kapcsolatos elképzeléseit, az a jelzáloghitelek magasabb kamataiban csapódik majd le a leglátványosabban, de a betéti kamatok is emelkedhetnek” – mondta František Burda, a FinGO.sk pénzügyi tanácsadó társaság befektetési elemzője.
Míg a Szlovákiával szomszédos, nem eurót használó országok már tavaly reagáltak, jegybankjaik a további áremelkedés fékezése érdekében erőteljesen emelték alapkamatjukat az eurózónás ország Szlovákia számára mérvadó EKB vonakodott ettől a lépéstől.
„Régóta figyelmeztetjük a szlovákiai háztartásokat, hogy képezzenek tartalékot a nehezebb időkre, mert a kedvező jelzáloghitelkamatok nem tarthatnak a végtelenségig. Ezért mindenkinek rendelkeznie kellene egy olyan tartalékkal, amely a jövőben segíthet áthidalni a megemelkedett havi törlesztőrészletek kifizetésével járó gondokat” – mondta el Burda.
