Európa

Juncker durván beszólt a britteknek

Hirdetés

Juncker ismét megszólalt Brexit-ügyben, és ahogy eddig, úgy ezúttal is gúnyosan, ellenségesen vélekedett a britek demokratikus döntéséről.

A hangnem nem véletlen: a britek kilépése Juncker és az EU egyik legnagyobb kudarca, az elhibázott bevándorláspolitika és a hatáskörelvonások egyik következménye.

Jean-Claude Juncker, az EB isiászos elnöke reagált a brit miniszterelnök azon felvetésére, amely szerint az ír-északír határ kérdésében tovább tárgyalna az EU-val a soron következő EU-csúcson.

A Brexit-megállapodás egyik eleme az a megoldás, amelyet a brit kormány és az EU az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállításának elkerülésére dolgozott ki. Ennek lényege az, hogy egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között abban az esetben, ha a Brexit jövő márciusra várható dátuma után kezdődő, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jön létre az EU-val olyan átfogó kereskedelmi megállapodás, amely önmagában feleslegessé tenné a határellenőrzés visszaállítását. A megoldás helyességéről heves vita folyik Nagy-Britanniában, ám Brüsszel (vagyis ez esetben Strasbourg) nem a megoldásra törekszik, hanem zsarolással akarja megrendszabályozni a briteket.

Juncker ezúttal Strasbourgban, az Európai Parlamentben méltatlankodott, hogy a Brexit témája egy újabb uniós csúcson lesz fontos téma. A csúcstalálkozó csütörtökön kezdődik.

A bizottsági elnök stílusa ezúttal is bicskanyitogató volt.

Hirdetés

„Lesz egy meglepetésvendég az Európai Tanácsban, mégpedig a Brexit” Ez azért meglepetés, mert már megállapodtunk november 25-én a brit kormánnyal. Megkötöttük a lehető legjobb megállapodást – az egyetlen lehetséges megállapodást. Szóval nincs szó újratárgyalásról” – mondta Juncker.

Mondandójához annyit tett hozzá, hogy további pontosításoknak van helye.

Juncker ideges reakciója beszédes. A politikus jövőre leköszön az Európai Bizottság elnöki posztjáról, és jó eséllyel a valaha volt legrosszabb elnökként vonul be a történelemkönyvekbe. Az uniónak ugyanis a vezetése alatt korábban soha nem látott válságokkal kellett megbirkóznia. A kihívásokra pedig nagyon rossz válaszok születtek.

A migránsválság során Juncker, az EU és Merkel a lehető legrosszabb stratégiát választották: ész nélkül behívták a migránsokat, majd amikor Európába benyomult 1,5 millió migráns, akkor szét akarták őket osztani a tagállamok között.

Eközben Juncker folyamatosan építette saját hatalmát, az Európai Bizottság lopakodó hatáskörelvonással próbálkozott, vagyis olyan területek fölött akart dönteni, amelyekről egyedül a tagállamok lettek volna hivatalosak dönteni. Ilyen a betelepítés és a kötelező kvóta kérdése, amely 2016 óta napirenden van – annak ellenére, hogy már többször elbukott.

Hirdetés

A migránsválság félrekezelése mellett az európai intézmények folyamatosan kettős mércét alkalmaztak: míg Lengyelországnak és Magyarországnak szinte minden döntés kapcsán elmarasztalással kellett szembenéznie, addig Junckerék hallgattak például akkor, amikor Katalóniában a spanyol rendőrök a népszavazás résztvevőit ütötték-verték.

Ám a britek kilépése számít a legnagyobb kudarcnak Juncker számára. Ez nyilvánvalóan összefügg a félrekezelt migránsválsággal, a lopakodó hatáskörelvonással és az Európai Unió többi balfácánkodásával.

Amikor a britek a demokratikus népszavazáson kinyilvánították, hogy inkább kilépnének, akkor is idegesen reagált Juncker, tulajdonképpen arról beszélt, hogy a britek takarodjanak minél hamarabb.

A népszavazáson megszületett döntést azóta is folyamatosan próbálja aláásni. Csakhogy nem a britek benntartása a cél, hanem a megszívatásuk.

https://maivilag.com/2018/12/brexit-elkepeszto-ami-most-jon/

Hirdetés
Hirdetés

Forrás: 888.hu

Hirdetés
loading...
loading...
error: Content is protected !!