Keresik a NATO új főtitkárát – Ursula is szóba jöhet
Ha Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke valóban NATO-főtitkár-jelöltté válna, az nemcsak a személyének, de Németországnak is szólna – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.
Keresik a NATO új főtitkárát. Jens Stoltenbergnek egy évvel meghosszabbították a mandátumát, de szeptemberben ez is lejár.
Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa szerint az orosz–ukrán háború miatt nehezített pályán zajlik az utód kiválasztása.
„Az egyéves hosszabbítás előtt négy-öt nevet bedobtak a köztudatba, de alapvetően itt első körben nem a konkrét személy izgalmas, hanem hogy milyen nemzetiségű lehet, hogy a NATO-nak melyik ágához, melyik szárnyához kapcsolódhat a vezető, mert ennek funkcionálisan, politikailag is nagyon komoly a szerepe” – mondta a szakértő.
Konszenzusépítő, koalícióépítő szerepe van a főtitkárnak, ezért fontos, hogy minden tagállam valóban ismerje, elismerje, elfogadja az új főtitkár személyét, de egyben az őt delegáló országot is. Ezért az egyik kérdés Csiki Varga Tamás szerint, hogy valamelyik nagy politikai, gazdasági, katonai súlyú tagállamból választanak főtitkárt, vagy inkább üzenni akarnak kifelé is a döntéssel.
Szerinte ilyen volt az is, amikor a norvég Jens Stoltenbergre esett választás, mert az északiakról azt tartják higgadt, békepárti, stabilitáspárti, válságkezelésre érzékeny külpolitikát folytató országok.
Arról is beszélt, hogy eddig nem volt jellemző, hogy kisebb tagállamból érkezzen a főtitkár, de ez is elképzelhető, ha politikai üzenetet akarnak ezzel is küldeni. A később csatlakozó NATO-tagállamok közül ha lengyelt választanának, annak komoly politikai üzenete lenne például Oroszország felé.
„Nem biztos, hogy a jelenlegi helyzetben ez bölcs döntés lenne, mert a lengyeleknek a mostani nagyon harcias hozzáállása a keleti végeken zajló eseményekhez nem biztos, hogy a NATO esetében a megfontolt, higgadt párbeszédet jelentené” – tette hozzá.
Persze pletykáltak arról is, hogy török főtitkár is szóba jöhet, de Csiki Varga Tamás meglepődne ezen, mert Törökország megítélése sem pozitív minden szempontból, illetve vannak olyan NATO-tagállamok, amelyekkel konfliktusban áll.
A felvetésre, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, korábbi német honvédelmi miniszter lehet-e NATO-főtitkárjelölt, Csiki Varga Tamás azt mondta: amikor egy évvel ezelőtt a kérdés napirenden volt, akkor az ő neve nem bukkant fel, de a bizottság munkája miatt elképzelhető, hogy változtak a lehetőségek, erőviszonyok.
„Technikailag egyébként működhet. Láttunk olyat, hogy a két pozícióból váltott valaki, Javier Solana volt NATO- és EU-főtitkár is, és működött mind a kettő.Von der Leyen funkcionálisan egyébként minden készségnek a birtokában van, és nagy tagállamot képviselnemegfelelő gazdasági háttérrel, amelynek katonailag elvileg most lenne lehetősége, hogy megmutassa, valóban komolyan veszi a védelmi kérdéseket” – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.
A 2022 február végén bejelentett nagy védelmi irányváltás, a százmilliárd eurós védelmi ipari alap, amiből modernizálni szeretnék a Bundeswehr képességeit, a szakértő szerint az a szerepvállalás lehet, amit a németektől várnak most már húsz éve, hogy lépjen föl valóban nagyhatalomként katonai értelemben is.
„Ennek lehetne egy ilyen felelősségvállalás-eleme az is, hogy a NATO-főtitkár német. Talán még azt is el tudom képzelni, hogy az európaiak is elfogadnák, ha el tudnak szakadni attól a gondolattól, hogy eddig az EU-t vezették a németek, akkor most majd a NATO-t fogják vezetni a németek, még akkor is, ha ez egy kicsit más típusú szervezet, más típusú pozíció” – mondta Csiki Varga Tamás.
infostart
