Két nagy javaslattal állt elő Vlagyimir Putyin
Közös befektetési platform és gabonatőzsde létrehozására tett javaslatot szerdán, a BRICS-országok kazanyi csúcstalálkozójának második napján Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Az országcsoportnak jelenleg Brazília, Oroszország, Kína, India, Dél-Afrika, Egyiptom, Etiópia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia a tagja.
A BRICS soros orosz elnöksége nevében, házigazdai minőségében felszólaló Putyin szerint a befektetési platformra azért van szükség, hogy maximalizálni lehessen a BRICS-gazdaságok potenciálját, és ki lehessen használni a globális gazdasági növekedés előnyeit.
„Ezzel összefüggésben egy új BRICS befektetési platform létrehozását javasoljuk, amely hatékony eszköze lenne gazdaságaink támogatásának, valamint pénzügyi forrásokat biztosítana a globális Dél és Kelet országai számára” – mondta.
Putyin arról is szólt, hogy az általa létrehozni javasolt BRICS-gabonatőzsdéből idővel teljes körű árutőzsdét lehetne kialakítani. Az orosz elnök azt mondta, hogy a gabonatőzsde megkönnyítené „a termékek és nyersanyagok tisztességes és kiszámítható ármutatóinak kialakítását”, és lehetővé tenné „a nemzeti piacok védelmét a negatív külső beavatkozástól, a spekulációtól és a termékek mesterséges hiányának előidézésére irányuló kísérletektől”.
Putyin azt is hangoztatta, hogy a BRICS-országok az egyenlőség, a jószomszédság és a kölcsönös tisztelet mellett állnak ki, felelősek a világ civilizációjának sorsáért, és pozitív hatással vannak a világ stabil és biztonságos légkörének megteremtésére.
Hszi Csin-ping kínai elnök egyebek között arról beszélt, hogy meg kell akadályozni az ukrajnai konfliktus továbbterjedését és eszkalálódását.
„Az elhúzódó ukrán válsággal összefüggésben Kína, Brazília és a globális Dél országai létrehozták a béke barátainak csoportját” – mondta Hszi, hozzátéve: ennek „célja, hogy egyesítse a meghatározó hangokat a béke érdekében”.
A csúcson elfogadott zárónyilatkozatban a résztvevők az együttműködés és a stratégiai partnerség kiterjesztését ígérték, és méltatták a nemzeti fizetőeszközök használatát a tömörülés tagjai, illetve kereskedelmi partnereik között. Putyin közölte, hogy a nyilatkozatot közös dokumentumként eljuttatják az ENSZ-hez.
A nyilatkozatban kitértek arra, hogy az ukrajnai helyzettel kapcsolatban nemzeti álláspontok léteznek. A BRICS-vezetők említést tettek a közvetítésre és a jószolgálati tevékenységre vonatkozó javaslatokról „a konfliktus békés megoldásának párbeszéd és diplomácia útján történő biztosítása érdekében”.
A dokumentum egyebek mellett a globális és regionális biztonság érdekében történő együttműködésről, a BRICS-országok pénzügyi és gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséről, a humanitárius csereprogramok bővítéséről szól. A szövetség tagjai egyebek között szót ejtettek az „illegális szankcióknak” a globális gazdaságra gyakorolt negatív hatásáról, valamint az erőszak és a fegyveres konfliktusok terjedéséről.
Jurij Usakov, az orosz elnöki külpolitikai tanácsadója közölte, hogy a BRICS-ben megállapodtak a csoport leendő új tagjaira vonatkozó kritériumokról. Megegyeztek egy 13 állam nevét tartalmazó bővítési listáról is. Ezek nevét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, mert előbb meg kívánják velük beszélni, hogy hajlandóak-e teljes jogú taggá válni, avagy más formáját választják az együttműködésnek.
Putyin, aki mások mellett iráni, venezuelai és török hivatali partnerével folytatott szerdán megbeszélést, közölte: a globális Dél és Kelet több mint 30 országa fejezte ki azon szándékát, hogy erősítse kapcsolatait a csoportosulással.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Sputnik rádióban az António Guterres ENSZ-főtitkárnak a BRICS-csúcstalálkozón való részvétele miatt megfogalmazott kijevi bírálatokra reagálva – amelyekben egyebek között szóvá tették, hogy a tisztségviselő nem jelent meg az ukrajnai rendezési konferencián – rámutatott: az ukrán vezetés nem jogosult senkinek sem betiltani a gyülekezést, a világszervezet apparátusának pedig azt, hogy eleget tegyen a kazanyi meghívásnak.
Infostart
